Gaz veri fel Bősön a régi medencét, a betonban gyom virágzik. Mi van veletek, régi falusi fürdők és strandok? Nem vagytok már jók senkinek? Körképünket a homokos Vág-parttal kezdjük, és a feredővel fejezzük be. Gyertek velünk vidékre!

indul_8.jpg

Aranyló homokú Vág

Forró, homokos partjával a szímői Vág volt „a mi kis tengerünk”. Édesanyámék és az ő szülei itt fürdőztek, hogy lehűtsék magukat a forró nyári napokon. Így lett az én tengerem is. Míg a szülők napoznak, a gyerekek homokvárat építenek, folyami kagylót gyűjtenek. A fokozatosan mélyülő víz a kevésbé bátraknak is kedvez. Nem csoda, hogy minden forró hétvégét itt kezdek. Alig várom, hogy a hatalmas fák közül előbukkanjon az aranyló föveny. Papucs le, és talpamat csiklandozza is a forró homok. A túlparton a jetskizők és a motorcsónakosok a hullámverésről gondoskodnak. Ezzel tökéletes a tengerparti „fíling”! Minden hozzáértő tudja, hogy a Vág vize itt a legtisztább. Szépen lelátni az aljára, a két kőmólón pedig messzire be lehet sétálni. A strand a természet ajándéka, a község pedig jó gazda módjára rendben tartja az aljnövényzetet, parkolót és öltözőkabint biztosít. Strandbüféből kettő is van, mellettük röplabdapálya, fedett színpad, kéthetente élő koncertekkel. Nem vágyik többre a nép. – Egyre több turista érkezik hozzánk, talán, mert nálunk a vízi sportok szerelmesei is vízre szállhatnak – mondja Bób János polgármester.

Jedlik Ányos bencés szerzetes találta fel a dinamót, a forgonyt és a villamos kocsit.

Aki több napot szeretne itt eltölteni, a Károlyi-házban és a szövetkezetnél talál szállásra. A szofisztikáltabb élményeket kedvelők megnézhetik a Jedlik-szoba interaktív kiállítását. Ne feledjük, Jedlik Ányos bencés szerzetes és feltaláló szülőfalujában vagyunk. (Ő találta fel a dinamót, a forgonyt és a villamos kocsit.) Utána bekukkanthatunk a községi galériába és a szikvizes kiállításra. Mert Jedlik Ányos találta fel a szikvizet is, és ő készítette az első szódásüveget. A falunak pedig második éve saját szikvízüzeme van (mellesleg a szikvíz hungarikum!). Tudnivaló, hogy Jedlik a meseíró Fáy András borospincéjében keverte az első fröccsöt, Vörösmarty és néhány barát társaságában. Ezek után nem csoda, hogy a faluban országszerte híres fröccsnapokat tartanak. Ez a szímői nyár kiemelkedő eseménye, ahol Guinness-rekordok dőlnek meg. Egy szó mint száz: a szímőiek jól gondozzák Jedlik hagyatékát és a természettől kapott kedves ajándékukat, a Vág-parti fövenyt. 

04_22.jpg

Bezzeg a bősi termálfürdő!

Mára az enyészet martaléka, mint oly sok más községi termálfürdő. A természet lassan visszaköveteli magának, a betonon gyomvirág nő. Pedig három medencéje egykor szebb napokat látott. A jótékony hatású termálvíz ma a Csiliz-patakba folyik. Szó szerint gőzölög a délutáni alkonyatban. Ilyet még nem láttunk!

03_27.jpg

– A termálfürdő sosem volt a tulajdonunkban – mondta Mészáros Árpád alpolgármester. – Privatizálták, František Mojžiš besztercebányai üzletember vásárolta meg. A község tőle bérelte, és 1997-ig üzemeltette. Majd eladásra került, ám olyan gyakran cserélt gazdát, hogy már magunk sem bírtuk követni.
(A szerk. megj.: Jellemző történet Mojžišé: a szerencselovag a Drukos-botránnyal híresült el, majd csalás vádjával letartóztatták, idén februárban szabadult.) A fürdőn ez, persze, nem segít, sorsa megpecsételődött. – Szétlopták a vaskerítést, az értékes termálvíz pedig a Csiliz-patakba folyik – magyarázza az alpolgármester. – Egyszerűbb volna új fürdőt építeni, ám a park természetvédelmi területnek számít, ami az engedélyeztetést megnehezíti. A strandért állítólag a tulajdonos nem kérne sokat, az ötszáz méterre fekvő furat viszont értékes, ezért drága – teszi hozzá. – Anno nem kellett volna leprivatizálni! Bősnek ma már nincs pénze megvásárolni...

05_19.jpg
A gőzölgő termálvíz a Csiliz-patakba folyik! Amúgy a mozgásszervi betegségekre jó

Mint megtudjuk, a helyi lakosok a patakba folyó termálvizet igyekeznek hasznosítani. Tartályokba gyűjtik, hazaviszik, és otthon abban fürdenek. Sőt, többen elvezették a medencéjükbe. Hja, a csallóközi ember mindig élelmes és leleményes volt.

01_23.jpg
Ilyen lesz Naszvad!

Thermal Nesvady

A naszvadi élményfürdő az őszi hónapokban nyílik. Története nyúlik, mint a rétestészta, bár a végkifejlet pozitív. Naszvadon régen tudják, hogy igen jó termálvízzel rendelkeznek. A fürdőt régóta tervezték, ám beruházót nem találtak, végül úgy döntöttek: felépítik önerőből. – A kivitelező csúszásban van, ezért nem merem kijelenteni, hogy nyár végére minden készen lesz. A téli szezon mindenesetre jó teszt lesz! – magyarázza Haris József polgármester. Naszvadon még a ’60-as években végeztek fúrásokat, mert kőolajra fájt a foguk. Kőolaj nem lett, találtak viszont termálvizet. Az 1500 méter mélyből feltörő 63 fokos, enyhén lúgos termálvíz jótékony hatású az idegrendszeri és bőrbetegségekre, illetve a mozgásszervi megbetegedésekre. Állítólag felér a pöstyéni termálvízzel. A 3 milliós beruházásból mára elkészült a főépület az öltözőkkel, zuhanyzókkal és a szoláriummal. Az épületből lehet kiúszni a 300 négyzetméteres élménymedencébe. A meleg vizes medencéket egész évben lehet majd használni, nyári úszómedence és gyermekpancsoló is épült. A téli időszakban 300, nyáron viszont akár 1700 személyt képes fogadni. – Ingatlanfejlesztés is folyik, telkeket árusítunk a fürdő mellett. A felét már eladtuk, négy panzió is épül. Tervekből van bőven, bringakölcsönzőt tervezünk, szaunavilágot szeretnénk...
Nekünk, vízimádóknak szeptemberben (akkor tervezik a nyitást) nem marad más, mint hogy körbelessünk a komplexumban, és megmerüljünk a jótékony termálvízben. 

A végére kis érdekesség: a feredő!

Nemrégiben igazi népfürdő, vagyis feredő épült a Medvesalján. Hú, de hisz az a víz hideg! − kiáltottunk fel, mikor megláttuk a képeket, ugyanis a merülőmedence tízfokos forrásvízre épült Mogyoróskúton. Több mint ötven önkéntes dolgozott rajta egy héten keresztül, s mindezt azért, hogy a fáradt vándor belelógathassa a lábát. A feredő különben székely találmány: népfürdőnek számít, és Székelyföldön már több ilyen létesült. A tervezők (a budapesti Ars Topia Alapítvány tájtervezői) Mede Feri meghívására tették át a székhelyüket a Medvesaljára. Azon voltak, hogy a merülőmedence és a filagória építésével ne avatkozzanak be durván a természetbe. Minden anyag organikus, helyi fa és vessző került s.k. felhasználásra. A mogyoróvesszőből font kerítés a lezúduló víztől óv meg. A Pogányvár, s alatta a feredő remélhetőleg újra kedvelt kirándulóhelye lesz a helybélieknek. A kalákának pedig közösségépítő ereje van, hiszen erdélyi és helyi fiatalok fogtak össze az építkezésnél. Aki kíváncsi rá, útra kelhet, és az izzasztó túra után megszállhat a Pogányvár fogadóban...

A feredő különben székely találmány: népfürdőnek számít, és Székelyföldön már több ilyen létesült.

Gömöri fürdők
A Felvidéken található mintegy száz fürdőhelyből a régi Gömör vármegyében hét neves fürdőhely és egy magaslati nyaralótelep volt látogatott: Ajnácskő, Várgede, Csíz, Lévárt, Jolsva, Nagyrőce, Rozsnyó és Dobsina. A felsoroltak közül ma már csak Csíz üzemel! Milyen kár! A földből feltörő hő- és termálvízforrás adott, ám a régió szegény, mint a templom egere – és hiányzik a befektető. Fürdőélet a 19. századi Gömörben címmel írt nemrégiben érdekes könyvet a rimaszombati történész, Kerényi Éva, és nagy sikert aratott vele, mert a régi dicsőséget mutatja be.

Csodatévő források
Ha a gyógyfürdők keletkezését kutatjuk, rendszerint a nyájukat őrző pásztorlegények történeteiről olvashatunk, akik legeltetés közben csodatévő forrásokra bukkantak. Így jöttek létre a kezdetleges fürdők. Ám nem mindig „vadakat terelő juhászok” lelték meg a föld gyógyító kútját. Ahol bányamunkákat folytattak, ott is sokszor találtak hévízre. A fúrási naplókat lapozva rengeteg feljegyzést találhatunk erről.

Mikor a széntelepet mélyítették
Alsósztregován egy mélyebb szénkutatásra volt szükség ahhoz, hogy csodatévő vízre leljenek! A strandfürdő alig fél órára van Losonctól. Egy 1951-ben történő bányamélyítésnek köszönhetően 520 m mélységből tört fel a 35 fokos termálvíz. (A mozgásszervi megbetegedésekre jó hatású.)  

rappifudo.jpg

NOVOLANDIA Rappon
A másik érdekes palóc meleg vizes fürdő a szlovák–magyar határ közelében fekszik. Rapp a dobrodai medence szerencsés települése, ahol szintén gyógyvíz tört fel. Már az ötvenes és a hetvenes években hajtottak itt végre próbafúrást, 700 méter mélységig ástak alá, és 36 fokos vizet találtak. Ám azt még nem érte meg kiaknázni. Később a helyi vállalkozók, Szmuda Gyulával az élen, Novolandia néven összefogtak a geotermális kincsek felkutatására. – A geológiai kutatások szerint a felső vulkanikus réteg alatt 1500 méter mélyen lesüllyedt őstengeri karszttábla húzódik. A termálvizet ebből a karszttáblából próbáltuk kiaknázni – mondja Szmuda Gyula. A tervezettnél is nagyobb sikerrel jártak. 2007 nyarán 1501 méter mélységig fúrtak alá! A fúrás nyomán több millió éves tengervízmaradvány tört felszínre, vízhozama meghaladta a másodpercenkénti 20-22 liter vizet, hőmérséklete pedig 43-48 fokos volt. A felszínre érkezve azonban kellemes, 38 fokos fürdővíznek számított... Így már semmi akadályát nem látták egy palóc meleg vizes fürdő megépítésének. A vegyi elemzés során pedig megállapították, hogy a rappi forrás gyógyhatású! Ma már évről évre bővítik a húszhektárosra tervezett aquaparkot, a modern fürdőkultúra igényeinek megfelelve. A strand mellett wellnessközpont is megnyitotta a kapuit, ahová egész évben várják a feltöltődni vágyókat. – A rappi víz kiváló a mozgásszervi, az idegrendszeri és a keringési zavarok gyógyítására. Az ivókúra pedig a gyomorbántalmakat enyhíti. Sajnos, még nem terjedt el rólunk a hír, de egyre több látogatónk érkezik – mondja Szmuda Gyula. Aki tehát „tengeri sós vízre” és palóc vendégszeretetre vágyik, ne hagyja ki Rappot! A gyógyvizes strandolás mellett varázslatos élményt nyújt az éjszakai fáklyás fürdőzés. (A képen a rappi fürdő: www.aquaparknovolandia.sk)

Írták: Ando Krisztina, Varga Henrietta és Nagyvendégi Éva

06_16.jpg

A bősi fürdő már az enyészeté
„A bősi termálfürdő híres hely volt, mert egy park szívében feküdt. Máig emlékszem az illatára, azonnal orrba csapott: a termálvíz szaga keveredett a lángos illatával. A kedvenc menünk a csapolt Kofola volt sült krumplival: a barátnőm anyukája sütötte. Mindig arra vágytam, bárcsak az én anyukám is tudna ilyen ízűt sütni! Leterítettük kis pokrócunkat a fűbe, ledobtuk a ruhánkat, s máris csobbantunk egy nagyot. Nem kellett nekünk a Balaton. Vártunk a csodára, hogy újra megnyitják, a csoda azonban elmaradt. Mára a pusztulás martaléka lett, a fák átvették az uralmat. Mára benőtte az erdő.“ 
-dk-

web-bannerek-hirlevel-01_4.jpg

Új Nő csapata
Fürdünk és feredünk
Feredő Medvesalján
Cookies