A gátvédelem fogalmát nálunk még nem nagyon ismerik, pedig ez a jövő zenéje.

A gátmetszés a 20. század elején terjedt el, s az volt a célja, hogy megelőzzék a végbél záróizmait is érintő durva repedéseket. Amikor alkalmazni kezdték, senki nem gondolta volna, hogy rutineljárássá válik, s ha kell, ha nem, a szülést „sebészollóval” könnyítik meg. Ma a gátvédelem egyre több anya számára szimpatikus, hiszen a védett gátszövet gyorsabban regenerálódik. (Persze, van az a helyzet, mikor a baba, a mama sérülésének elkerülése végett szükség van metszésre.) A gátvédelem ma még nem nagyon elterjedt, és kényelmetlen is lehet. Például a 36. héttől kezdve speciális masszázsolajjal, masszírozással kell a gátat felkészíteni. 
„A masszázstól nem kell félni. Olyan ez, mint a pohár szájának törülgetése. Én Panarom olajat használtam, a szülésznőm ezt ajánlotta. Végső esetben még mindig jöhet az olló. A szülésznőm remekül kezelte a helyzetet, ő volt az, aki megtámasztotta a gátat, és óvatosan segítette az izmok tágulását. Az előző szülésemnél a gátmetszés miatt két hétig csak fél fenékkel tudtam ülni, most a harmadik héten már bicikliztem” – mondta egyik riportalanyunk, aki átment szülni a budapesti Szent László Kórházba. (Telefonszám a szerk.-ben.) A szobán körülötte minden nő gátvédelemmel szült, a dúla, a szülésznő és a szülészorvos is végig, nyolc óra hosszat ott volt mellette. A fogadott szülészorvos elmondta, hogy már harmadik hónapja nem volt császárja. Nálunk az ilyen még elképzelhetetlen. A fogadott szülészorvosok sem vállalnak alternatív szülést (ebben közmegegyezés van), pontosabban: teljesen ők döntik el, hogy milyen legyen a szülés. Szóval, nyomoztunk, de nem hallottunk olyan orvosról, aki gátvédelemmel vállalna szülést. Áttörést az ügyben csak az anyukák és az öntudatos szülésznők tudnának elérni, mert valóban rajtuk múlik. De, úgy tetszik, ez még messzebb van. Ma még az a menő, ha valaki császár után talpig sminkben szelfizik.
–nagyvendégi–

baba-mama-tuskek.jpg

MINDEN NŐ MAGA DÖNTI EL, HOGYAN AKARJA A GYERMEKÉT VILÁGRA HOZNI, ÉS MINDEN ANYA CSODÁLATOT ÉRDEMEL. DE!

Váratlanul éri őket a szülés Ma a gyerekek több mint harminc százaléka császárral születik, nem kis részben programozott császárral. Vagyis akkor is császármetszést hajtanak végre az anyán, mikor az orvosilag nem indokolt (farfekvés vagy mélyen tapadó lepény az objektív ok). Vannak kórházak, ahol minden második szülés császármetszés – az orvosnak ez a kényelmes. És az anyukák is ódzkodnak a hüvelyi szüléstől. Azt tartják, hogy így nem kell végigszenvedni a vajúdást, a babánál nem léphet fel oxigénhiány (s ezzel együtt agyi károsodás) – és utána a szex is mindjárt menni fog. Ám a császárnak is sok kockázata van: sebbel jár, a hüvely továbbrepedhet a vágás során, a seb elfertőződhet, bekeményedhet, stb. – és legfeljebb háromszor lehet így szülni.
A szülés kihat a baba egészségére – és a császár sem veszélytelen, az is fájdalommal jár. A kutatók ma azt mondják, a babának egyáltalán nem jó, hogy szüléskor nem találkozik az édesanya hüvelyi mikroflórájával, s nem jut hozzá a hasznos baktériumokhoz, esetleg csak később. A császáros baba hajlamosabb a hasfájásra, ekcémára, asztmára, cöliákiára, később az elhízásra, asztmára. A méhben a baba bélrendszere steril, és a császármetszés során az első baktériumokat az anya bőréről, illetve az orvosi eszközökről szerzi. Hét évvel a születés után is még egyértelműen megállapítható, hogy a gyerek hüvelyi úton vagy császárral született-e. Orvosi lapok arról is írnak, hogy a természetes szülésnél olyan protein képződik, ami pozitívan befolyásolja az agy fejlődését.
Ma sok tudós azt mondja: az újszülöttek idegrendszerébe beleéghet a szülés traumája – s a gyerek tudat alatt átéli a saját születését. A természetes szülés során túlél valamit, ami félelmetes volt, de sikeresen vette az akadályt.

web-bannerek-hirlevel-01_6.jpg