A bakai Tükör Béla (67) orvosi szintre emelte a csilipaprika-termesztés fogalmát! A hegyes, piros, tabasco fajtájú paprikából különféle termékeket készít, melyeknek valósággal csodájára járnak. Hősünk hisz a csilipaprika hatóanyagaként ismert kapszaicin gyógyító erejében, jótékony hatását saját magán is tapasztalta. Ismerjük hát meg Tükör Béla életútját és munkásságát!
A kilencvenes évek elején a piacon áruló Tükör Béla kapott néhány csilipalántát ajándékba. Betette őket az autójába, és hazament. „Egy hétig az autóban voltak egy zacskóban, mire eszembe jutottak. Édesapám, aki paprikatermesztéssel foglalkozott, mondta, hogy talán már nem is élnek, de azért elülteti őket, hátha megélednek. És mit ne mondjak, megéledtek. Azóta is mindig ebből a magból teszek el” – mesél Béla a kezdetekről, a csilivel való ismerkedéséről.
Tükör Béla
A gyógyhatású csili
Történetünk Béla édesapjával kezdődik, aki otthonában szárított és darált édes paprikát állított elő. Ám idővel az emberek egyre inkább a csípőset keresték. Megpróbálta cseresznyepaprikával erőssé tenni a keveréket, de az nem vált be, mert a héja nem emészthető, illetve vastag húsa miatt nehezen szárítható. Ekkor jött a csilipaprika, a tabasco fajta – ám a csilivel és a termékekkel való komolyabb foglalkozáshoz Béla számára el kellett telnie még tizenhárom esztendőnek.
Béla édesapja 1993-ban kezdett el tabasco paprikát termeszteni, Béla pedig a többi zöldséget árusította a piacon. A csilivel nem nagyon foglalkozott. Akkoriban egészségügyi problémái voltak, előrehaladott gyomorfekélye, illetve súlyos aranyérproblémái kötötték le a figyelmét.
„Abban a hitben éltem, mint oly sokan, miszerint ha csípőset eszem, annál rosszabb lesz, és csak ront az állapotomon. Akkortájt járt hozzám vásárolni egy szlovák férfi. Hetente két-három alkalommal jött a piacra, és mindig 10 darab erős paprikát vitt. Egy alkalommal aztán megjegyezte, hogy őt ez a paprika gyógyította ki a gyomorfekélyéből, és az aranyérproblémáján is segített. Itthon mondtam is a feleségemnek, hogy biztosan csak szórakozik velem a fickó. Akkor én már tíz éve se paradicsomot, se paprikát nem ettem a gyomorfekélyem miatt, mert elég volt ránéznem, és már égett is a gyomrom. A háziorvosom közben már az operációt emlegette, amit persze én nem akartam” – mondja Tükör Béla.
Tükör Béla büszkén mutatja csilipaprikáit. Közel harminc év alatt sem korcsosult el a termés a magok folyamatos felhasználásával – hiszen az első növények annak idején még nem génmódosított magból kikelt palánták voltak. Manapság a boltokban kapható magok terméséből már nem érdemes magot fogni, mert a következő évi termés nem lesz olyan szép.
Három héttel az eset után hősünk végül beadta a derekát, és elkezdett erős paprikát fogyasztani. Ám amint leért az első falat, máris futnia kellett a mosdóba.
„Három hónapig tartott ez a hasmenésekkel tarkított állapot, de éreztem, hogy valahol mégis jót fog tenni nekem. Aztán áttértem a csilipaprikára, és nagy meglepetésemre egy év után eltűnt a fekélyem, másfél év után pedig az aranyerem. Ez 2006-ban történt, és azóta tünetmentes vagyok!” – meséli a saját magán tapasztalt pozitív hatásokat Béla.
Gyógyulását követően szerette volna másokkal is megosztani a csodatévő csili titkát. Ezért létrehozta a Parasztpatikát, amely márkanév alatt a saját csilijéből készült termékeit kezdte árusítani.
Kapszaicinben az erő
Tükör Béla több mint negyvenéves tapasztalattal bír a zöldségtermesztés terén. Nagy példaképének tartja Szent-Györgyi Albertet, a Nobel-díjas magyar orvost, biokémikust, aki az 1930-as évek elején izolálta a C-vitamint. Bélától megtudom, hogy a kapszaicin, vagyis a paprikában található alkaloid a C-vitaminnal szemben 18-szor erősebb antioxidáns.
„Ez így mind szép és jó, ám ahogy a C-vitamin esetében, úgy a kapszaicint is naponta kell bevinni a szervezetbe, mert nem raktározódik el. Ezért is mondom mindig, hogy az embernek legalább napi 1-2 csilipaprikát kellene fogyasztania – magyarázza Béla. – Az emberi szervezet úgy van felépítve, hogy a természetes orvosságok jobban hatnak rá, mint a gyógyszerek és az idegen anyagok. És, ugye, az egyik gyógyszer hozza a másikat, hiszen mellékhatás mindig van, amire megint orvosság kell, és így tovább. Ez volt az édesanyámnál is, akinek 75 éves korában 12 fajta gyógyszert kellett szednie. Most a 86-ot gyúrja, és semmi mást nem használ, csak a mákos csiliolajat.”
Az idősek egyik legnagyobb problémája a csontritkulás. Béla édesanyja öt éve naponta szedi a mákos csiliolajat, és csodák csodájára megállt nála a folyamat, már nem romlik tovább az állapota! Félévente jár általános kivizsgálásra, a koleszterinszintje és a vérnyomása is rendben van, sőt évek óta nem szed semmilyen gyógyszert. Béla szerint ez is bizonyítja, hogy vissza kell térnünk a gyökerekhez, a természetes gyógymódokhoz.
A csodatévő csiliolaj
Ám az élet nemcsak játék és mese. Noha a csilipaprikával könnyedén be tudjuk juttatni szervezetünkbe a kapszaicint, az a vékonybélig, sajnos, már nem jut el – legalábbis nem olyan mennyiségben, mint az szükséges lenne. Béla azonban megtalálta a megoldást.
„Immunrendszerünk állapotáért leginkább a vékonybél felelős. A legtöbb anyag itt szívódik fel, és innét kerül a véráramba. Nagyon sokat gondolkodtam, hogyan is lehetne kinyerni a kapszaicint a csiliből. Először alkoholban kezdtem kilúgozni, ám a hatóanyagok 30 százalékát az alkohol elpusztítja. Akkor jutott eszembe, hogy talán olajban kellene fermentálni. Ezzel az eljárással ugyanis a kapszaicin 98 százaléka megmarad, tehát olyan hatása lesz, mintha természetesen fogyasztanánk. Közben felmerült egy másik probléma, mégpedig a megfelelő olaj kiválasztása. Közel másfél évbe telt, mire megtaláltam a leghatékonyabb olajat, amelynek lanolintartalmúnak kellett lennie. A lanolinnak ugyanis van egy olyan tulajdonsága, hogy nem az emésztőrendszerben bomlik le, hanem a vékonybélben képes átmenni a véráramba, így a kapszaicin ott fejti ki leginkább a hatását” – meséli a termesztő, ám amikor az olaj fajtájáról kérdezem, csak mosolyog. Mint mondja, ez az ő titkos hozzávalója.
A csiliolaj mellett természetesen még számos termék készül Tükör Béla boszorkánykonyhájában. Az olaj három ízesítésben található meg nála: tiszta csilis, mákos-csilis és tökös-mákos-csilis ízben. De kapható nála még csilis torma, csiliajvár, csilipálinka és csilis méz is.
Az alapanyag minden termékhez a szárított csilicsipsz. Ebből készít mindent, ami csak Parasztpatikájában megtalálható. Kertjében nem permetez, teljesen biotermesztéssel foglalkozik.
Megoldás: a fermentáció
Tükör Béla tehát a kapszaicin minél hatékonyabb kinyerésére a fermentáció módszerét választotta.
„Az egész azzal kezdődik, hogy miután leszedtük a piros csilit, három hónapig szárítjuk a napon. Feleségem reggel kihúzza a napra, este pedig vissza a műhelybe. Mikor már száraz, akkor pedig fatüzelésű kályha mellett szárítom még egy ideig. Szárítóba nem tehetem, mert a kapszaicin 60 Celsius-fok felett szétesik. Így a szárítás közel négy hónapig tart, majd utána következik a darálás” – magyarázza Béla. Tehát a csili, amit Béláék augusztusban leszedtek, leghamarabb csak januárban kerül majd darálásra. Egyszerre azonban nem lehet 2-3 ládányinál többet ledarálni, mert az ember nem bír többet. Béla szerint ilyenkor még a maszk sem segít, a csili apró részecskéi ugyanis szinte mindenen áthatolnak.
„Maga a fermentáció úgy zajlik, hogy egy adag csilicsipszhez ugyanannyi lanolintartalmú olajat teszek. Az üveget lezárom, és 6-7 hétig hagyom érlelődni. Ezalatt az olaj részecskéi magukba szívják a kapszaicint. A csili leül az üveg aljára, miközben az olaj fenn marad – s amikor már jó piros színű, akkor biztosak lehetünk, hogy a kapszaicin beleivódott. Ezután szűrjük le és merjük át kisebb üvegecskékbe” – magyarázza a folyamatot Béla. Persze nem mindegy, milyen üvegekbe kerül a végtermék. Béla az üvegeket gyógyszertáron keresztül vásárolja, hiszen fontos, hogy azok sterilek legyenek. A Parasztpatika egyik érdekessége a csilipálinka. Tükör Béla saját gyümölcspárlatokkal dolgozik, minden évben készül alma-, barack- és szilvapálinka, mind 52 fokosra főzetve. Ám miután belekerül a csili, az embernek olyan érzése támad, mintha 60 fokos pálinkát inna.
Az elkészítés képlete egyszerű, mégis nagyszerű: 5 liter pálinkában 50 szárított csilipaprikát 5 hónapon keresztül áztatunk. Persze minél tovább van az alkoholban, annál erősebb lesz. Ha eljön az idő, Béla leszűri a pálinkát, majd az üvegbe töltés után még egy friss csilipaprikát is tesz bele díszítésképpen.
Hosszú évek munkája
Tükör Béla és felesége hét éve élnek Bakán. Korábban Dunaszerdahelyen, egy tömbház pincéjében kísérleteztek a csiliolajjal. Persze a Duna menti faluban már voltak kertjeik, hiszen mindketten onnét származnak, a termést pedig be kellett takarítani.
Béla azt mondja, az elmúlt tíz évben mindent legyártott, amit szeretett volna, és mindent megírt a weboldalán. Hősünk ugyanis számos orvosi problémáról is értekezik a világhálón (drchilli.webnode.sk – a szerk. megj.), s cikkei nem egy esetben találnak értő szemekre.
„Két éve írtam egy bejegyzést a weboldalamra a Candida gombáról, amely már az újszülöttek első lélegzetével bekerül a szervezetbe. Tehát mindenkiben jelen van, és alapvetően pozitív hatással van az emésztésre. Ha azonban szaporodni kezd – ami leginkább akkor fordul elő, ha nagyon sok répacukrot eszünk –, átváltozik toxikus gombává, és a szervezetben mérgező szigeteket hoz létre, melyek által rákos sejtek képződhetnek. A kapszaicin viszont féken tartja ezt a folyamatot, és nem engedi elszaporodni a Candida gombát. Három héttel a cikk megjelenése után a piacon megjelent nálam egy hölgy Nagyszombatból. Elmondta, hogy nőgyógyász, olvasta a cikkemet, és azt mondta, hogy amit írtam, teljes mértékben igaz. Azóta háromhavonta tíz üveg csiliolajat visz tőlem a betegeinek. Szóval vannak ilyesfajta visszajelzéseim is, és mit ne mondjak, ilyenkor érzem azt, hogy beérett a hosszú évek becsületes munkájának gyümölcse” – meséli büszkén Tükör Béla.
Tükör Béla vallja, hogy amit megtermel, azt szívvel-lélekkel teszi, maximálisan biomódszerekkel, vagyis semmiféle vegyi anyag nem kerülhet a terménybe. Parasztpatikáját működtetve igyekszik segíteni az embereken, s megosztani saját tapasztalatait másokkal. Ez az ő módszere, a csili pedig az eszköze, ami gyógyít, és még az életünket is pikánsabbá teszi.
Piacozni jó!
Nem maradt más hátra, mint hogy megnézzük, hogyan is telik Tükör Béla egy hete, amely roppant egyszerű, mégis rendkívül mozgalmas.
„Nálam vasárnap kezdődik a hét, a délelőtt a süllőké, hiszen hajnali fél öttől délig hobbimnak, a horgászatnak hódolok. Délben aztán az egész család együtt ül asztalhoz. Hétfőn általában szüretelünk, ilyenkor szedjük az alapanyagokat a termékekhez, kedden pedig kezdődik a piacozás: többnyire Somorján árusítok, reggeltől kora délutánig. Otthon aztán pihenek egy kicsit, majd vár a kerti munka – négy kertem is van, mellette még két gyümölcsös, úgyhogy nem unatkozom. Szerencsére sokat segít a családom, illetve az egyik barátom. A somorjai piacon kívül még havonta kétszer járok különböző őstermelői piacokra, például a csiliznyáradira” – avat be heti programjába Tükör Béla.
A termények nyers formában való árusítása még egyszerűbb történet, ám amikor feldolgozott termékek kerülnek a piacra, akkor a bürokrácia útvesztője már végeláthatatlannak tűnik. Tükör Bélának is hosszú volt az út, mire elkezdhette árusítani a termékeit. „Öt évembe telt, mire minden igazolás, engedély és papír a helyére került, valamint az összes ellenőrzés zökkenőmentesen lezajlott. Egyszer például azért kaptam 150 eurós pénzbüntetést, mert a terméken nem volt feltüntetve két betű: az SR” – meséli a csilimester.
„Szerintem a piacokon még valamennyire át lehet adni a fiatalságnak a föld szeretetét, ha látják, mi mindent terem meg számunkra a csallóközi fekete földben. Egyébiránt a föld szeretetét nem lehet megtanulni, arra nincs főiskola, arra születni kell. Azt mondom, akit nem érdekel a föld, az inkább ne fogjon ásót, kapát. Ha tavasszal megszólal a kakukk, és az ember nem akar azonnal kimenni a kertbe, akkor az egésznek nincs semmi értelme – véli Tükör Béla, aki maga is a dédapjától tanult gazdálkodni. – Ő tanított meg dinnyét és paprikát termeszteni, valamint a gyümölcsfákat gondozni. Ezeket a dolgokat én szinte az anyatejjel szívtam magamba. Ma már, sajnos, kevés az ilyen példa.”
