Tudta, hogy testünkben belső akkumulátorok vannak? Ezek a mitokondriumok, az energiatermelésért felelős sejtszervecskék, a sejtek „erőművei”. Energiát termelnek a szervezet számára, és biztosítják a sejtek szabályos működését. A mitohacking nevű módszer tippeket ad, hogyan támogathatjuk a mitokondriumot, hogy jobban érezzük magunkat. 

Amikor a sejtek szabályosan működnek, erősnek érezzük magunkat, tele vagyunk életenergiával. Immunrendszerünk hibátlanul működik, feltölt erővel. Ha azonban a mitokondriumok hervadoznak, jelentkezik a fáradtság, csökken az ellenálló képesség, lassan regenerálódunk, korán öregszünk.

toltse-fel-a-testet-kezdo.jpg

Sokan vagyunk, akik azt hisszük, hogy helyesen élünk: egészségesen táplálkozunk, eleget mozgunk, mindezek ellenére mégis mindig fáradtak vagyunk. Lehet, hogy az erőtlenég oka az, hogy nem jól viszonyulunk a szervezetünk sejtjeiben elhelyezkedő minierőművekhez, a mitokondriumokhoz. Emiatt a sejtek nem képesek hatékonyan energiát előállítani oxigén segítségével, ezért visszatérnek az ősi fermentációs módszerhez. Ebben az eljárásban a sejtek cukrot (glükózt) és egyes aminosavakat, például glutamint használnak fel energiatermelés céljából oxigén nélkül, miközben tejsavat termelnek, ami erősíti a rákos sejtek növekedését és terjedését.

Pezsdítsük fel a sejteket!

Az utóbbi években egyre gyakrabban kerül szóba a mitohacking – az az életstílus, amely serkenti és javítja a sejtben zajló energiatermelést, hogy a sejtek erőteljesebben működjenek, és több energiát termeljenek. A mitohacking a biohackingre épül (a biohacking a tudomány, a technológia és az önkísérletezés alkalmazása a test természetes funkcióinak és teljesítményének optimalizálására), és szó szerint a lényeget érinti. A biohacker a táplálékkiegészítőkkel vagy a technológiákkal kísérletezik, a mitohacker viszont közvetlenül a sejtműködést igyekszik befolyásolni. És mivel tudjuk, hogy a sejtekre hatással van a természetes fény, az ételek, az alvás és a mozgás, ezekre fókuszálja a figyelmet. Nem nagy tudomány ez, nem elszakadás a valóságtól, hanem egyszerű szokások összessége, melyeket beépíthetünk a mindennapokba.

Fényterápia

A fény nem csak vidámabbá teszi az embert és javítja a hangulatát. A reggeli napsugár beindítja a hormontermelést, amely a cirkadián ritmust (napi biológiai óra) irányítja – a belső óránkat, amely jelzi, mikor kell ébren lennünk, mikor kell pihennünk és regenerálódnunk.

Amikor ébredés után pár perccel kimegyünk a kertbe, esetleg kiülünk a teraszra egy pohár teával a kezünkben, akkor jelezzük a testünknek, hogy elkezdődött a nap. Próbáljuk ki pár napon keresztül, és érezni fogjuk, hogy nemcsak nyugodtabban alszunk, hanem könnyebben is ébredünk.

A nap végén az alkony a lenyugvás ideje. A mobiltelefon és a notebook kék fénye azonban blokkolja a melatonin, az alvási hormon termelődését és az ezt követő sejtregenerálódást. Ezért alvás előtt egy órával cseréljük a monitort könyvre, tompítsuk a lakás fényeit, gyújtsunk gyertyát, de még jobb a vörös fény. Ha nem tudunk lemondani a telefonról, legalább állítsuk esti fényerőre. Ha a nap nagyobb részét olyan irodában töltjük, ahol mesterséges fény van, jó terápia a vörös vagy infravörös fénnyel végzett kezelés. Elég néhány perc. A mitokondriumok megkapják a kívánt fénydoppingot, amely elősegíti energiatermelési képességüket és az esetleges károsodások kijavítását. 

Fogyasszunk idényzöldségeket

A mitohacking nélkülözhetetlen részei a minőségi ételek. Nem csupán az ételek összetételéről van itt szó – fontos, hogy az ennivaló szezonális legyen, s nem mindegy az sem, honnan származik. Őseink mindig azt ették, ami az adott időszakban a környékükön termett. Anyagcseréjük összefüggött az idő természetes ritmusával. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nyáron, amikor sok a napsütés, friss zöldségeket és gyümölcsöket ettek. Télen viszont lelkifurdalás nélkül fogyasztották a zsíros ételeket és a jó minőségű fehérjéket: a sok omega-3 zsírsavat tartalmazó halakat, a vadhúst, a tojást vagy a savanyú káposztát. Szervezetünk nemcsak az ételekben található vitaminokat és ásványi anyagokat használja fel, hanem érzékeli a biofizikális információkat is, amelyek az ennivalókban találhatók. A test észleli a fényt, az idényt és a természet ritmusát – ezekhez kell igazítani az étrendünket.

minden_reggel_ujno.sk.png

Ne feledkezzünk meg az élelmiszerek eredetéről!

Noha a globalizáció révén bármikor ehetünk citromot vagy avokádót, a helybeli zöldségek, a kis farmokról származó húsok vagy a régióban előállított tejtermékek nemcsak több tápanyagot tartalmaznak, hanem olyan biofizikális információkat is, amelyeket a mitokondriumok térkép gyanánt képesek leolvasni. Minél rövidebb utat tesznek meg az élelmiszerek, amelyek a tányérunkra kerülnek, annál jobbak szervezetünk számára. 

Időszakos böjt

A mitokondriumok nagy jótevője az időszakos böjt. Amikor két étkezés között 12 vagy 16 óra szünetet tartunk, testünk sejtjei elég időt kapnak arra, hogy takarítsanak, és elvégezzék a javításokat. Ez a folyamat az autofágia (önemésztés, a szervezet természetes, sejtszintű tisztítási és újrahasznosítási folyamata), amelyet Ószumi Josinori japán biológus térképezett fel, s amelyért 2016-ban orvosi Nobel-díjat kapott. A böjtöt lassan kell elkezdeni 12 órás nem evéssel, és közben fontos figyelni a test jelzéseire. De vigyázat! Az időszakos böjt nem általános javaslat, nem alkalmas mindenki számára.

Fél óra mozgás

A mitokondriumok jobban szaporodnak, ha intenzívebben használjuk őket. Elsősorban a rendszeres mozgás növeli számukat és működésüket. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, elég napi fél óra. Tehát nem kell maratoni futónak lenni! A kardióedzést például helyettesítheti egy gyors séta, a skandináv gyaloglás, a kerékpározás vagy a tánc hetente három-öt alkalommal. A mozgás javítja a szívműködést és a sejtek oxigénellátását. 

Az erőedzés nem feltétlenül jelent gyötrődést az edzőteremben. Kezdetnek megfelel a térdhajlítás, a függeszkedés, a lábemelés vagy a súlyzózás. Iktassunk be jógát, pilatest vagy tajcsit. Ezek a gyakorlatok megőrzik az ízületek rugalmasságát, és nagyszerűek a balesetek megelőzésére.

A mozgáshoz hasonlóan fontos a pihenés is. A mitokondriumok akkor regenerálódnak leghatékonyabban, amikor nem mozgunk, hanem pihenünk. Ezért hetente legalább kétszer iktassunk be pihenőnapot. Tévénézés helyett részesítsük előnyben a könnyű erdei sétát, a szaunát vagy a meditációt. Ne feledkezzünk meg a minőségi alvásról! A mitokondriumok számára kész csoda a hét-nyolc óra alvás és a rendszeres lefekvés este 10 óra körül.

Nélkülözhetetlen szövetségesek

A hidratálás nem azonos az elegendő víz fogyasztásával. A sejtek és a mitokondrium szabályos működéséhez alapvetően fontos az is, hogy megfelelő mennyiségű nyomelem, elsősorban kálium, magnézium, kalcium és nátrium jusson a szervezetbe. Ezek a nyomelemek vesznek részt a test vegyi folyamataiban, beleértve az energiatermelést is. Ezért jó, ha mindig egy pohár langyos vagy szobahőmérsékletű ásványvízzel kezdjük a napot. Nagy melegben vagy testedzéskor enyhe vagy magas ásványtartalmú vizet igyunk, hogy pótoljuk azt, amit a verejtékezéssel elveszítünk. Jó hatásúak a különféle teák vagy az enyhén citromos víz is. Az édesített üdítők és a kávé dehidratálja a szervezetet, a gyümölcslevek pedig túl sok cukrot tartalmaznak.

Fő az optimizmus!

A mitokondriumok minősége szoros kapcsolatban áll az általános közérzettel, sőt azzal is, hogy milyen gondolatok foglalkoztatnak bennünket. Tanulmányok sora bizonyítja, hogy az optimizmus 5-15 százalékkal meghosszabbítja az életet, és csökkenti a demencia kialakulását. A jókedv redukálja a stresszhormonok mennyiségét, amelyek egyébként a mitokondriumot is károsítják. 

toltse-fel-a-testet-belso.jpg

Persze nem mindig sikerül megőrizni az optimizmusunkat. Ám létezik egy-két egyszerű trükk a jókedv kialakítására. Például jegyezzük fel egy naplóba a vidám perceket, a napközben bennünket ért apró örömöket. Tanuljunk új dolgokat, legyen az akár társastánc, idegen nyelv vagy festegetés. A tanulás kognitív tartalék, improvizációs képesség, amely védi az agyműködést. Fontos, hogy ébren tartsuk társas kapcsolatainkat: kész csodaszer lelkünk számára, ha a barátainkkal vagy a rokonainkkal találkozunk, mert elejét veszi a bezárkózásnak és a szorongásnak.

A mitohacking nem azt jelenti, hogy fenekestül felforgatjuk az életünket. Inkább apró lépéseket jelent, napi elhatározásokat, például hogy reggel sétálunk egy kicsit a napsütésben, este nem lógunk órák hosszat a közösségi hálón, néha nagyobb szünetet tartunk két étkezés között vagy néhány percig légzőgyakorlatokat végzünk.

Észre fogjuk venni, hogy néhány hét után jobban alszunk, kevésbé kívánjuk az édességeket, és vitálisabbnak érezzük magunkat. Ráadásul érvényes az a szabály, hogy sejtjeink feltöltése nemcsak a legközelebbi napokat segíti, hanem hosszú távon is érezteti a hatását.

Mi tesz jót a mitokondriumnak?

  • A lelki jóllét ugyanolyan fontos, mint a fizikai. A meditáció, a helyes és tudatos légzés, a napközben többször beiktatott rövid szünetek csökkentik a feszültséget, és segítenek a sejteknek, hogy kijavítsák a kisebb sérüléseket. Ezzel szemben a hosszan tartó stressz emeli a kortizolszintet (a kortizol stresszhormon, károsítja a mitokondriumot), s ez lassítja az energiatermelést.
  • A test rövid ideig tartó lehűtése, például a reggeli hideg (langyos) zuhany, a torna vagy a hűvös időben tett séta emeli a mitokondriumok számát. A test jobban égeti az energiát, erősíti a fertőzésekkel szembeni védekezést. A hideg ráadásul elősegíti a jókedvhormonok termelését, és természetes módon növeli az életerőt.
  • A jó minőségű alvás kulcskérdés a mitokondrium számára. A javítás éjszaka történik. Az a legjobb, ha este 10 óra körül járunk aludni, mert a szervezet így regenerálódik legjobban. Este kerüljük a kék fényt és a nehéz ételeket, mert megzavarják a melatonin termelését. A stabil alvási idő támogatja az immunrendszert, és lassítja a sejtek öregedését.
Varga Klára
Cookies