koronavirus_felirat.png

Összeállításunkban a fehérjetüskés szörny tüskéit járjuk körbe. Mit tudunk róla, s mit nem tudunk?

A fiam barátjának egyik olasz évfolyamtársa (Erasmus-ösztöndíjon voltak együtt) három nap alatt megfulladt. 23 éves volt. A distressz szindrómánál a tüdő folyadékkal telik meg, és nem jut elég oxigénhez. A betegeket ilyenkor lélegeztetőgépre teszik, hogy a plusznyomással az oxigén eljusson a véráramba.

swhllnxi.jpeg

Miért baj, hogy kevés a kórházi ágy?
Gyakran hangoztatott és igaz tény, hogy a koronavírus-fertőzést a többség lábon kihordja, különösebb kellemetlenségek nélkül. Ám a mostani statisztikák szerint a fertőzöttek 5 százaléka súlyos beteg lesz, és intenzív kezelésre szorul. Ez tízezres esetszámnál már 500 kritikus beteget jelent, és ennyi szabad ágy általában nem áll rendelkezésre.
Ha megnézzük a szabad ágyak számát – pont a nyugati országok vannak lejtmenetben, hiszen leépítették a kórházi ágyakat (sokba kerültek, s a biztosítók lázadoztak). Amerikában ezer emberre csak két ágy jut, de Angliában is az egynapos sebészet meg „a szülés után menj haza” szlogen hódít. Mi jobban állunk, de még nálunk is jobban áll Csehország és Magyarország (a negyedik helyen áll a kórházi ágyak számát tekintve, mi csak a hetediken). Ezért is olyan nagy a baj Olaszországban, mert ilyen nagy járvánnyal senki nem számolt, s azzal sem, hogy majd egyszerre ennyi szabad ágyra lesz szükség.

Miért kell egy lélegeztetőgéphez 30 ember?
Mindenki azt harsogja, lélegeztetőgép kell, lélegeztetőgép kell – ám az még nem old meg semmit. Ahhoz személyzet is kell! A koronavírus-fertőzés kétoldali tüdőgyulladással jár, amelynek következtében a szervezet nem képes oxigént felvenni. Ez később sejtpusztuláshoz vezet, és az összes szerv felmondja a szolgálatot. A bajt a kórházak intenzív osztályain lélegeztetőgépekkel lehet kezelni – ilyenkor a tüdő kiesett funkcióit próbálják pótolni –, amíg a szervezet újra megerősödik.

 

A fiam barátjának egyik olasz évfolyamtársa (Erasmus-ösztöndíjon voltak együtt) három nap alatt megfulladt, 23 éves volt. 

 

Most akkor létezik korona elleni gyógyszer?

Tudjuk, hogy a baktériumokat az antibiotikumok elpusztítják – de a vírusokat nem! A vírusokat ellen általában oltást vet be az emberiség. Bakteriális tüdőgyulladás esetén az antibiotikumok segítik az immunrendszert, hogy elpusztítsa a kórokozót, de vírusfertőzésnél ez nem segít. Egyelőre még nincs olyan készítmény, ami elpusztítaná a koronavírust.

Igen, léteznek vírusellenes gyógyszerek, de ezek a kórokozót nem tudják megölni. Az eddigi vírusellenes gyógyszerek – ilyenek a malária elleni gyógyszerek vagy az AIDS-elleni készítmények – csak a koronafertőzés tüneteit enyhítették, vagy épp meggátolták a vírus terjedését. Ám ezek sem hatottak mindenkinél, ezért keresik még mindig gőzerővel a korona elleni gyógyszert.
Tehát: hiába van lélegeztetőgépünk, ha nincs elég orvos, ápoló és egészségügyi dolgozó az intenzív osztályokon. Egyetlen COVID-19-beteg felügyelete akár 30 fős stábot is igényelhet. Az intenzív osztályokon elérhető szabad ágyakat ráadásul a koronavíruson kívüli sürgős esetek (szívroham, autóbaleset) is elfoglalhatják.

web-bannerek-hirlevel-02.jpg

Mi történik akkor a tüdővel?

Sokáig népszerű álláspont volt, hogy a média túl nagy feneket kerít a vírusnak, és még a szakorvosok is azon a véleményen voltak, hogy a fertőzés nem lehet sokkal rosszabb, mint egy átlagos influenza. Különben is, a kórházak sehol a világon nincsenek felkészülve a súlyos tüdőbetegek áradatára. „Vannak betegeim, akik a negyvenes éveik elején járnak. Olyan emberek, akik viszonylag egészségesek, alig voltak betegek korábban, és teljesen leépültek, mintha egy kamion ütötte volna el őket” – mondta egy amerikai orvos.

A betegek egy részénél akut légzési distressz szindróma (ARDS) lép fel, amely során a tüdő folyadékkal telik meg, ami által nem jut elég oxigénhez. Ilyenkor a betegeket lélegeztetőgépre teszik, hogy a plusznyomással az oxigén eljusson a véráramba. Míg a distressz általában hosszú tüdőgyulladás során alakul ki, a koronavírusos betegeknél gyakran egyik napról a másikra fellép.

mk_t584a.jpeg

Az orvos fulladásközeli élményhez hasonlítja a jelenséget, amely során a betegek gyakran próbálják kitépni a lélegeztetőcsöveket, mert úgy érzik, azok fojtogatják őket.
 

„Amikor láttam az első koronavírusos betegemet igazán rosszul lenni, azt mondtam magamban: te jó ég, ez nem influenza. Egy viszonylag fiatal férfit láttam levegőért kapkodva, rózsaszínes, habos váladék jött ki a csöveiből és a szájából. A lélegeztetőgépnek működnie kellett volna, de még így is levegőért kapkodott, le kellett fognunk. Fertőzéseknél hozzá vagyok szokva a zöldes, sárgás színekhez, de az ARDS-es koronavírusos betegeknél rózsaszín váladékok is vannak, mivel vérsejtek kerülnek a légutakba.

 

Gyakorlatilag a saját vérükben és váladékaikban fulladoznak, mert a tüdejük már tele van” – mondta az amerikai orvos.

 

Az olasz Veneto régióban fekvő, alig több mint 3300 lakosú Vò azzal vált híressé, hogy innen származott a koronavírus első európai áldozata. Itt később a település összes lakosát letesztelték, tünetektől függetlenül. Akinek pozitív lett a tesztje, azt szigorú karantén alá vetették az összes kontaktszemélyével együtt. Ennek eredményeként sikerült az összes rejtett fertőzöttet elkülöníteni – valamint felszámolni a járványt a településen.

Az intézkedések részben a Padovai Egyetemen kutató járványügyi szakértő, Andrea Crisanti nevéhez fűződnek, aki az Egyesült Államok köztévéjében ezt nyilatkozta:
„Az olaszországi tapasztalatok azt mutatják, hogy teljesen le kell zárni mindent, senki nem mehet sehová 3-4 hétig, és annyit kell tesztelni a gócpontokban, amennyit csak lehet. Nincs más út.”
Crisanti már megbánta, hogy nem hangsúlyozta eléggé a szigorú intézkedések fontosságát az olasz hatóságok előtt: „Próbáltam higgadtan, intelligens módon átadni a tapasztalataimat, pedig valószínűleg sokkal agresszívabbnak kellett volna lennem.”

„Ha az, ami itt, Lombardiában történt, az egész világra kiterjed hasonló ütemben és intenzitással, akkor több halálozást látunk majd, mint a második világháborúban” – mondta a 60 Minutes című népszerű ausztrál hírműsorban Giacomo Grasselli, aki Lombardia intenzív osztályainak koordinációjáért felel.

 

Miért éppen Lombardiában van a gócpont?

Nem, Lombardia nem szegény régió – Olaszország leggazdagabb régiója. El is akartak szakadni a Déltől, mondván, hogy ők dolgoznak rájuk, míg a déliek csak a hasukat süttetik a nappal. A kiváló egészségüggyel rendelkező, gazdag régiónak számító Lombardiában 750 ágy van az intenzív osztályokon, ami más nyugat-európai országok teljes kapacitásának felel meg.

Ám még így is tehetetlenek, amikor 3000 kritikus állapotban lévő beteget kell ellátni. Ezért az olaszok azt tanácsolják minden országnak, hogy minél előbb hozzák meg a legszigorúbb korlátozásokat. Ugyanis csak így lehet elkerülni azt a pontot, amikor emberek már otthon halnak bele a betegségbe, mert az intenzív osztályok nem tudják fogadni őket.

„Sokáig csak egy-két újabb fertőzött van, aztán olyasmi történik, mintha bomba robbant volna, sőt sokkal rosszabb, mert nem lehet tudni, mi lesz holnap, csak annyit, hogy biztosan rosszabb lesz az előző napnál” – hangsúlyozta az interjúban Grasselli.
„Ha a rosszabb esettel számolunk, vagyis hogy egy ember három másikat is megfertőzhet, akkor ha ez a fertőzés tíz cikluson keresztül lezajlik, közel 60 ezer fertőzöttel kell számolni” – matekozott élő adásban Hugh Montgomery tudományos kutató, a londoni University College intenzív terápiás szakorvosa a brit közszolgálati tévében.

Montgomery a brit intézkedésék hiányosságain szörnyülködött, mivel egészen az elmúlt napokig semmilyen korlátozás nem volt érvényben Angliában.

 

Nem véletlen, hogy az angol miniszterelnök – és a trónörökös, Charles herceg is – megkapta a fertőzést. A járvány terjedésének üteméből következik, hogy nemsokára megtelhetnek a brit intenzív osztályok.

 

Az angolok ugyanis az elsők között építették le a kórházi ágyakat Európában – nem véletlen, hogy a szlovákiai vendégmunkások hazaigyekeznek, mert jól tudják, hogy szakszerű ellátást kint nem kapnak.

Az interjú végén Montgomery elárulja, hogy elfogyott a türelme a lakossággal szemben, ugyanis hiába mondogatják legalább egy hete, hogy aki teheti, maradjon otthon. Még mindenki kint kószál – vagyis rengetegen vannak az utcákon.

„Ez felháborító.  Ha fiatal vagy, akkor nagy az esélye, hogy csak enyhe tüneteid lesznek, viszont ha valakinek átadod a vírust, és végigfertőződik 60 ezer ember, akkor ha csak tízből egy az intenzívre kerül, már el is fogytak az ágyak, és egyedül bedöntöd az egész ellátórendszert. Az Isten szerelmére, elég ebből!”

„Ha azon gondolkodsz, hogy kockáztass-e, akkor nézz rám” – mondja száraz köhögések kíséretében egy koronavírus-fertőzéssel intenzív osztályra került brit nő, akinek videóját a Guardian is bemutatta. A nő beszámol arról, hogy csak az orrába vezetett oxigén segítségével tud lélegezni, kanülök állnak ki az ereiből, és katétert is kapott. A még mindig láthatóan leharcolt nő megjegyzi, hogy korábban tízszer rosszabb állapotban volt a COVID-19 miatt, és még a dohányosoknak is van egy üzenete: „Ha valaki még dohányzik, most tegye le a cigit, mert én mondom, szükséged van a tüdődre.”

A Financial Times és a Qubit nyomán: nagyvendégi

Kapcsolódó írásunk: Egy biztos, hogy semmi sem biztos!