A hetényi barackos

Manapság alig vannak gyümölcsösök, azért akkora érték a hetényi barackos, ahol a régi, lédús sárgabarack terem.

Igaz, hogy ezt a fajtát nem hagyhatjuk kint napokig a konyhapulton, mint a mai olasz és egyéb nemesítéseket, de ennek íze még a régi nyarakat hozza vissza, mikor nagyanyánk egész nyáron nem tette el a nagy befőző fazekat. A csurgó barack metafora, a nőnek a zamatos lekvárt idézi, a férfinak az illatos kajszibarack-pálinkát. Mindenesetre Hetényen sűrű egymásutánban sorakoznak a sárgabarackfák. (Fotók: Dömötör Ede)

Képünkön: Dominika és Krisztina, a hetényi barackos gazdái.

A nővérek, Dominika és Krisztina álmodtak egy nagyot, és Szedd magad! akcióikkal évekig segítették a környéket, hogy átmentsék befőttesüvegekbe a nyár melegét. Idén lesz hétéves a barackosuk, mostanra jutottak oda, hogy eladásra alkalmas mennyiséget tudjanak teremni a fák.

Szafián Jávorka Dominika és Psota Jávorka Krisztina gazdálkodó családban nőttek fel. Az ő szüleik még azt az elvet vallják, hogy az asztalra hazai gyümölcsöt kell tenni, és azokból az állatokból nyerhető a legízletesebb pecsenye, melyeket maguk tenyésztenek. Ez a gondolkodásmód tovább öröklődött a két lányra, akik év közben Őrsújfalun dolgoznak a családi gazdaságban, ahol charolais marhát, sertést, birkát, kecskét nevelnek.

Emellett a fiatalok szerettek volna létrehozni valamit, amiben csak az ő szívük dobog, amiben az ő két kezük munkája van, és ami a környéken párját ritkítja. Mi hiányzik a legjobban a nyár ízéből ősszel és télen? Hát a baracklekvár, ami nélkül nincs finom zserbó, se vajas kenyér. Így esett a választásuk a kajszira.

– Immár 12 hektáron 3600 fával büszkélkedhetünk – mondják a lányok. – Megpályáztunk némi kezdőtőkét az induláshoz, s alig vártuk a napocskát, hogy fesse már sárgára a barack héját. Bíztunk az ösztöneinkben, azt gondoltuk, ha mégsem lesz rá kereslet, jó lesz cefrének a pálinkába. A talaj menti fagyok jól megtréfáltak, hét éven keresztül minden évben elfagytak a barackvirágok. Tavaly tudtunk először igazán örülni a fáinknak. Sőt, segéderőt kellett hívnunk, hogy győzzük a szüretet. Ideális körülmények között már harmadik-negyedik éven terem barack, ám mostanság enyhék a telek.

Már februárban megindul a virágzás, sajnos, ilyenkor a fagy végezetes lehet. Idén négy teljes éjszakán át tüzeltünk, égettük a szalmabálákat a barackosban, hogy elűzzük a fagytündért, mégis kevesebb a termés, mint tavaly ilyenkor.

– Hazai fákkal dolgoztok?

– Tizenkétfajta barackunk van, a régi jó fajtákból válogattunk. Nem egyszerre érnek, a papírforma szerint két hónapnyi szürettel számoltunk, ami leredukálódott egyre: idén június utolsó hetében már szüreteltünk, s július közepére pikk-pakk végeztünk a későn érő fajtákkal is. Sajnos a meleg felgyorsítja az érési folyamatokat.

– Mekkora a kereslet manapság a barack iránt?

– A vevőkörünk állandó, Magyarországról, Dunaszerdahelyről, sőt még Liptószentmiklósról is vannak vevőink. Sokan nosztalgiából keresik ezeket a régi fajtákat, mert az ízük páratlan.

– Ti szeretitek a barackot?

– Ó, nagyon! Temérdek mennyiséget képesek vagyunk megenni. Ha kint vagyunk a barackosban, akkor nem viszünk magunkkal ebédet, egész nap barackot eszünk. Nekünk igazából mindegy, hogy a friss gyümölcs a fáról lekvár lesz vagy befőtt. Mindegyik jöhet.

– Használtok permetszereket?

– Valahogyan meg kell védeni a fákat a kártevőktől és a gombáktól, de elenyésző mértékben használunk ilyesmit, főleg csak rezes permetet. A beteg fát pedig gyökerestől eltávolítjuk.

Miért jó a saját gyümölcs?

Ha van kertünk, adjunk helyet legalább egy barackfának, és ne mondjunk le a saját befőzésű baracklekvárról. (Főleg ha a befőzésben a család minden tagja részt vesz: igazán jó buli.) Mivel a kajszi nagyon omlékony, nagyüzemi befőzésnél nem várják meg a teljes érettségi szakaszt, félérettként szedik le a gyümölcsöt – mikor még nem alakulnak ki teljesen a zamatanyagai. Ezért érdemes saját fát ültetni, mert így üvegbe zárhatjuk a tökéletesen érett gyümölcs ízét.

Napfénytől érik a barack, húsa édes, nedves. A túlérett barackra pedig üstök várnak, így mentjük át télre a nyár finom ízét.

A köbölkúti kovászos pékség, az Ildi’s Bakery is hetényi barackkal dolgozik.

Érdekes!

A sárgabarack igazi vitaminbomba. Kínából származik, közeli rokona a szilvának, távoli rokona az őszibaracknak és a mandulának. A selyemúton jutott el az örményekhez, onnan került Európába. Hazánkban az 1500-as években említik először, a török hódoltság idején kezdték termeszteni. Korábban kétszintes kultúrában, a szőlő közé ültették a gazdák: ha a szőlő elfagyna, a kajszi még mindig kihúzza őket a bajból (ezt tartották).