Tó a kertben

Kertünk éke a tó. Aki tanácsot ad: Futó Évi, a Táncoló Virágok Kertjének háziasszonya.

Futó Éva (53) az üzleti világban forog. (Majdnem azt írtam, hogy virágban, merthogy ő a Táncoló Virágok Kertjének tulajdonosa.) „Nézz körül, itt valóban táncolnak a virágok” – invitál be Negyeden a portájára. „Otthon dolgozom, órákig ülök a számítógép mögött. Ez ugye kínszenvedés. De elég kinézni az ajtón, eltölteni pár percet a virágaim között, s a kimerült elmém újratölt.” Éva külföldi mintára rendszeresen megnyitja a kertjét a látogatók előtt (ez ugye nálunk még nincs elterjedve). Két gyermek édesanyja, egy unokája van. Aki szereti a kertet, az beköveti, mert sok érvényeset tud a mai kertekről. (Fotók: Dömötör Ede)

Negyeden vagyunk, a Táncoló Virágok Kertjében. Tanácsokat kérni jöttünk a kerti tó kialakításához. Mire kell figyelni, hogyan tudjuk akár mi magunk is megcsinálni? Futó Évi kertjének a közepén ugyanis van egy tó. Méhecskék zümmögnek körülötte, a növényeken bogarak és színes pillangók ejtőznek, ide járnak inni a környék madarai is. Hát még mikor megindul a békakoncert (idén már György napja előtt kuruttyoltak, jelezték a korai nyarat). Éva büszkén mutatja a kavicsokon a lila ibolyatakarót.

– Ez csak úgy idevándorolt, jó neki a hely. Eredetileg nem ide ültettem, de nem ám!

– Valóban? Ilyen is van? – hitetlenkedem.

– Persze. A természet él és rendezkedik, akárcsak az ember. Mi csupán a segítői lehetünk, cserébe megajándékoz bennünket színekkel, látvánnyal. Ezek után adja magát a kérdés: hogy lehet nekünk is ilyen szép kerti tavunk? Annyit tudok (utánaolvastam), hogy fontos a tó helyének a megválasztása. Olyan terület felel meg a telepítésre, amelyik napi 4-6 órán keresztül közvetlen napfényt kap. Ha egész délben tűz rá a nap, túlzott algásodással kell majd szembenéznünk. Évi tapasztalt kertészként virágoskertjének ékét saját kezűleg építette meg.

Ha jól törődünk a tavacskánkkal, nemcsak az udvar, de a virágoskertünk éke is lesz. Gyakori vendégeink lesznek a jótékony bogarak, lepkék és madárkák. Mert madárfütty nélkül nem élet az élet!

– Van pár hiba, amit a tóépítés során elkövethetünk – kezdi Évi. – Figyelni kell például arra, hogy a tó közvetlen közelében ne legyenek nagy méretű lombhullató fák. A hulló falevelek a tó eliszaposodásához vezetnek, a terjeszkedő gyökerek pedig megsérthetik a tófóliát. Amennyiben agyagos a talaj, fontos az alapos alátámasztás, homokos talajnál pedig a stabilizálás: csak így kerülhetjük el a deformációt.

– Apropó, sokan próbálkoznak különleges formájú tavakkal. Ezektől nem kell félni?

– Nem érdemes absztrakt formákkal kísérletezni, mert a természet ezt is jobban tudja. Az a jó, ha tavunk a természetes tavakra hasonlít. A mélységi zónák, az ültetőlépcsők kialakítása viszont alapos tervezést igényel. Ettől függ ugyanis, hogy milyen növények élhetnek majd a tóban; már ásáskor jó tudni, hogy később milyen élővilággal számolunk.

Futó Éva

– Izgalmas feladat megtervezni a tó növényvilágát. Milyen növények a megfelelőek?

– Sekély parti zónáról beszélünk 20 centiméterig: ide kerülhetnek a mocsári növények, melyek részben a vízben, részben a szárazföldön élnek. Ilyen a mocsári gólyahír (Caltha palustris), a tavi kákafélék (a Scirpus nemzetségbe tartozó fajok), a mocsári nőszirom (Iris pseudacorus). Számolni kell azzal, hogy a növényzet terjed, és idővel nagyobb felületet foglal el. A középmély zónába – ez 20-tól 50 centis mélységet jelent – kerülnek azok a vízinövények, amelyek a víz alatt gyökereznek, de leveleik a felszínre érnek. Én a vízi hídőrt (Alisma plantago-aquatica), a víziboglárkát (Ranunculus aquatilis), a tavi széleskákát (Typha latifolia) ajánlanám. Ezeknél is kontrollált terjedés ajánlott! A mélyvízi zónába, ami akár méteres mélységet is jelenthet, a vízinövények többsége már begyökerezik. Ezek árnyékolják a tavat, miáltal csökkentik az algaképződést. Én szeretem a fehér tündérrózsát (Nymphaea alba), de csak a nem invazív fajtáit, mert a nem őshonos fajok behurcolása káros hatással bírhat az élővilágra. Szépecske még a sárga tavirózsa (Nuphar lutea) és a víziló-fark (Hippuris vulgaris) is.

– Sokan álmodoznak mélyebb tóról. Ők mivel számoljanak?

– A halak teleltetéséhez mélyebb zónára van szükség, lejjebb a víz kevésbé fagy be. Az ideális tómélység számukra legalább másfél méter. Ide úszónövények és oxigéntermelő növények kerülhetnek, mint például a vízi rucaöröm (Salvinia natans), a kolokán (Stratiotes aloides) és a süllőhínár (Myriophyllum fajok).

– Van olyan növény, amelyet nagyon nem ajánlanál tóba?

– Ne telepítsünk invazív növényeket, melyek nem őshonosak nálunk, mert idegenek az ökoszisztémánkban. Kerülni kell őket, mert kiszoríthatják a többi fajt. Ilyenek például a kínai kagylótutaj (Pistia stratiotes), a japán keserűfű (Fallopia japonica) vagy a békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae).

– Lehetőségünk van félkész műanyag tavakat vásárolni a hobbiboltokban, de ezek kisebb méretűek. Milyen fóliát ajánlasz a nagyobb kerti tavakhoz?

– A tóaljzat kialakításához az EPDM vagy PVC tófóliát mondanám, mert rugalmas és hosszú élettartamú. Az egyszerű mezőgazdasági fólia nem megfelelő, mert gyorsan elöregszik. Ami az alátétet illeti, a tófólia alá homokréteg és geotextília kerüljön a sérülések elkerülése végett.

A tóperem kialakításához pedig használjunk természetes köveket vagy kavicsokat, de ügyelni kell, hogy a tó széle 15 centivel magasabb legyen, mint a tó vízszintje. Kitartó esőzések esetén így több vizet képes megtartani a tó.

– Az örök álom az örökké tiszta kerti tó. Mit tehetünk érte?

– A tisztaság a szűrőrendszeren múlik. A növények természetes módon tisztítják a vizet, ezt nevezzük növényes biológiai szűrésnek. A mechanikus szűrőberendezés pedig segít eltávolítani a lebegő szennyeződéseket. Hatásosnak mondanám még a biológiai szűrőt, mikor is baktériumkultúrák telepítésével bontjuk le a káros anyagokat. Az UV-C szűrő az algásodás ellen hatékony megoldás. S hogy a tavacskánk a nagy hőségekben is tiszta legyen, az elpárolgott vizet folyamatosan pótolni kell, különben a sekély részen élő növényzet kiszárad. Fontos még a szivattyú kiválasztása. Tapasztalatom szerint az a jó, ha a vízforgatás legalább a tó térfogatának másfél-kétszerese óránként.

– Végezetül: melyik időszak a legmegfelelőbb a kerti tó kivitelezéséhez?

– Az őszi napok ideálisak, amikor még érezni a napocska melegét. A tó telepítése tervezést igényel, nem érdemes összecsapni. Ha jó munkát végzünk, tavacskánk évekig kertünk éke lehet. Az ősszel épített tavat elég felönteni vízzel. Ez a víz a téli hónapok alatt megéled, vagyis elterjednek benne a baktériumok, az apró élőlények, tavasszal pedig következhet a növények telepítése, a technika beszerelése. S jöhetnek a vidáman bukfencező halacskák is! Az első évben kialakul a tó saját élete, hamar kiderül, melyik növény érzi jól magát benne vagy a közelében.

Hibák

Fontosak az ültetőlépcsők

• A legnagyobb hiba, mikor a kerti tó medrében elfelejtünk ültetőlépcsőket kialakítani, ilyenkor a sekély vízborítást kedvelő növények nem maradnak meg, de a sünöcske sem tud kikapaszkodni a meredek oldalfalon.
• A sekély mederbe nem ültethetünk tavirózsát, annak átteleltetéséhez legalább egyméteres víz kell.
• Ha sok halat telepítünk a tóba, felborul az egyensúly, megjelennek az algák. Kedvenc teknősünk pedig kiszakítja a fóliát, vele se számoljunk.
• A kutya örömmel használja tavunkat, s ez meg is látszik! Kitapossa a növényeket, letúrja a szegélyről a kavicsokat a vízbe. És így tovább.
• Ha sok a fa, feszítsünk lombhulláskor egy szőtt raschelhálót a tó fölé, ami felfogja a leveleket.

Mi történik tavasszal? – Tisztítás

Teendők: mindig alapos tisztítással kezdjük a tavaszt, az összes száraz falevelet halásszuk ki a tóból. Az elhalt növényrészeket is távolítsuk el, s ilyenkor esedékes a mocsári növények metszése (de akár új növényeket is ültethetünk). Utána ellenőrizzük a fóliát, a szivattyút, és töltsük fel a tó vizét. A halakról se feledkezzünk meg, áprilistól már etetni kell őket.

Téliesítés – Halaknak méteres víz

Hogyan kell télre elkészíteni a tavat? Futó Évi tanácsa: A növényekkel nincs sok dolgunk, mert a legtöbb vízinövény – például a tavirózsa – áttelel a víz alatt. A sekélyebb vizeket kedvelőket pedig védett helyre kell vinni, esetleg elsüllyeszteni a mélyebb részeken. A halakkal már több a dolgunk, mert legalább méteres mélységre van szükségük az átteleléshez. Minél nagyobb testű halakkal szeretnénk benépesíteni tavacskánkat, annál nagyobb vízmélységgel kell számolnunk. Ilyenkor tisztítóberendezésből is nagyobb kapacitásúra van szükség. Fontos még, hogy a tó felszíne ne fagyjon be teljesen. Ezt elérhetjük egy egyszerű akváriumi levegőztetővel. 10 °C alatti vízhőmérsékletnél a halak anyagcseréje lelassul, ilyenkor nem szabad etetni őket.