Hosszú ház hosszú tornáccal, a tetőn viharverte pala, az udvaron gubancos zöld. Előnye, hogy alig negyvenezret kérnek érte, viszont a világ végén van, szinte zsákfaluban, ahonnan kanyargós út vezet a messzi városba... Megéri falura költözni, ahol se munka, se nekünk tetsző iskola? Az elbátortalanodott fiatalok, akikben még van némi vállalkozó kedv, az elhagyott falusi ingatlanokat nézegetik. A városokban ugyanis elszabadultak az ingatlanárak.

Nem csak a madarak raknak fészket. A fiatal párok vágya is a fészekrakás, összeköltözés, összebútorozás… A szerelmesek szeretnének együtt lakni, és mindennap egymás mellett ébredni. Jó hír, hogy Szlovákiában még mindig rengeteg ház vagy lakás van személyi tulajdonban. Nyugaton az emberek zöme bérlakásban vagy házban él, Szlovákiában viszont – akinek módja engedi – ingatlant vásárol vagy építkezésbe fog. A többieknek marad az albérlet, esetleg a szülőknél vagy a nagyszülőnél laknak.

ujno_meretek_19.png

A vidék a befutó!

Jó, hogy városon túl is van élet. A vidéki, falusi ingatlanárak jóval kedvezőbbek. Pontosabban: minél távolabb esik a falu a várostól, annál olcsóbb ott a telek és a ház. Így sok fiatal vezércsillaga a kiköltözés. Persze ez azért nem olyan egyszerű. A messzi faluban, sem a közelében nincs munka, sokszor órákat kell ingázni munka után. Az idő pedig pénz. Továbbá a szlovákiai magyar fiatalok számára az is fontos szempont, hogy a céltelepülésen mekkora a magyarság aránya. Bár lehet úgy gondolkodni, hogy mit törődünk mi azzal, hiszen becsukjuk a ház kapuját, és bent „azok lehetünk, aminek születtük”. Csak azt is érdemes számításba venni, hogy mi lesz öt, esetleg tíz év múlva. A gyermekáldással sok minden megváltozik. Nem mindegy, hogy leendő gyerkőceinknek lesz-e lehetőségük magyar óvodába és magyar iskolába járni. Vagy messzire kell majd hordani a gyereket? Esetleg jár iskolabusz? Egy mai fiatal párnak sok szempontot kell számításba venni, és úgy kiválasztani a legjobbnak ígérkező megoldást.

Újat vagy régit?

Az sem mindegy, hogy falun a fiatal pár építkezésbe fog, vagy régi ingatlanból szeretne újat varázsolni. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Házat építeni manapság nem úri muri, vége a régi kalákás időknek, amikor az egész család és a baráti kör is besegített, az egyik falat húzott, a másik villanyt szerelt – és mi is munkában adjuk vissza a kölcsönt. Ma sokan kiadják az építkezést egy építési vállalkozónak, de ez kockázattal jár. Az esetek többségében köddé vált tégláról és burkolatokról szólnak a hírek: az építő minőségi alapanyagot számláz, de gagyit épít be. Pedig egyáltalán nem mindegy, milyen az anyaghasználat. (Ezért csak megbízható, referenciákkal rendelkező építkezési vállalkozót bízzunk meg az építkezéssel: és kontrolláljuk, kontrolláljuk!) Az is megoldás, ha a családban van egy szaki nagybácsi, aki ért az építkezéshez – plusz halad a korral, ezért korszerű tanácsokat adhat. A régi épületek is tartogathatnak meglepetéseket, vagyis nem várt kiadásokat.

A régi ingatlant mindenképp becsültessük fel statikussal és hozzáértő mesteremberrel. De ne feledjük, neki sincs röntgenszeme: ő sem lát a falak mélyére! Mindenképp készítsünk kalkulációt, vagyis költségvetést. Ez persze nem elég, tegyünk félre további tekintélyes összeget a nem várt kiadásokra. Most, hogy a koronás idők hozadékaként megugrottak az építőanyagárak, sok fiatal hitelkalkulátora rosszul kalkulált: a betáblázott pénz nem elég az építkezés befejezésére.

Laci és Kati esete a vidéki házzal

Laci és menyasszonya, Kati három éve egy öreg ingatlant vásároltak a szülővárosuktól (a kívánatosnál messzebb fekvő) településen. Az öreg házat teljesen felújították. A városi bungalót nem tudták volna megfizetni, meg alig pár ár telket kínáltak hozzá, itt meg dússá érett kert várta őket gyümölcsfákkal és kész veteményessel. Laciék szeretnek kertészkedni: így a kert fontos szerepet kapott vidéki kivonulásukban. Mielőtt megvették volna a sátortetős kockaházat, megnézették egy építésszel. Fontos volt számukra, hogy a ház alulról száraz legyen, mert tudták, hogy a száraz fal egyenlő a kisebb költséggel. Nem akartak vizesedő lábazattal küszködni, és ép tetőszerkezettel számoltak. Végül a háromszobás házhoz hozzátapasztottak egy újabb részt, ide került a konyha és a nappali – az utcafrontra néző két nagy szobát pedig háromfelé osztották.

ujno_meretek_20.png

Laci a házat banki hitelre vásárolta, és 20%-nyi önrészt adott hozzá: ahogy azt a bank kérte. Hogy honnan volt pénze? Keresetkiegészítésként évek óta aktívan kertészkedett szülei földjén, és a befolyt jövedelemből fizette az önrészt, fizette a felújítást. Emellett a szülők is besegítettek az építkezésbe. Amit tudott, Laci maga megcsinált, nemegyszer a barátait, a testvérét és a sógorát hívta kalákába, illetve fej fej mellett húzta az igát a mesteremberekkel. A munkálatok januárban kezdődtek, s Laci állta a sarat minden tekintetben, amit az is bizonyít, hogy karácsonyra be is költöztek párjával az új otthonukba.

Összehasonlítva a „bungisokkal”

Velük ellentétben barátaik, Péter és Kinga a ma oly divatos bungalóház mellett döntöttek. A fiatalok először a nagyszülőktől örökölt kétszobás lakásban laktak. Összebútoroztak, hogy kipróbálják az együttélést. Egy év után Kinga bátyjának sürgősen készpénzre volt szüksége – ő is otthonteremtésen ügyködött. Így kettejük örökségét, vagyis a lakást pénzzé tették, és a befolyt pénzen Kinga és bátyja testvériesen megosztozkodtak. Kingáék ezután albérletbe költöztek. Kisvártatva rájöttek, hogy albérletben lakni pénzkidobás, ily módon sosem lesz saját házuk. Így aztán nagy merészen kinézték maguknak a legszebb bungalót az Újsoron, Kinga szülőfalujában.  Az egyszerű szerkezetű, minimális anyagráfordítással megépített házacska félkész állapotban várta a fiatal párt, a belső burkolatot, fürdőszobai és konyhai bútorzatot már a maguk ízlésére szabták. Idén az udvart szeretnék rendbe tenni, a jövőben pedig garázst és egy kis műhelyt terveznek építeni az udvar végében. Ám a berendezkedéssel lenullázták magukat: hogy álmaik valóra váljanak, vagy a hitelüket kell átütemezni, vagy ajánlatos lesz meghúzni a nadrágszíjat. Márpedig ők nem akarnak spórolni, kicsit duhajkodni szeretnének, hisz egyszer fiatalok... Szóval még nem találták meg a megoldást. Hisz már így is évtizedekre eladósodtak.

ujno_meretek_18_1.png

Támogatások

Nálunk, sajnos, nincs a magyarországihoz hasonló, átgondolt családtámogatási koncepció. A banki jelzáloghitelen túl Szlovákiában az Állami Lakásfejlesztési Alap (Štátny fond rozvoja bývania) nyújt lakhatási támogatást a fiataloknak. Az újházasok kölcsönét 35 éves korig lehet igényelni a 36 hónapnál nem régebbi házasoknak. Kikötések: lakásvétel vagy felújítás esetén az ingatlan nagysága nem haladhatja meg a 80 négyzetmétert, családi ház vagy felújítás esetén a 120 négyzetmétert.

Vásárlás és építkezés esetén a mai fiatalok legfeljebb 120 ezer eurót igényelhetnek maximum 40 évre 1%-os kamattal, felújítás esetén pedig legfeljebb 30 ezer eurót 20 évre, szintén 1%-os kamattal. A kérvényeket folyó év szeptember 30-ig lehet benyújtani. Az elbírálás határideje december 31.

A Lakjon sajátban elnevezésű támogatást pedig már a gyermekes házasok (legfeljebb hároméves gyermekkel), egyedülálló szülők és egészségkárosult személyek is igényelhetik. A feltételek ebben az esetben is szigorúak. (Pontos infó az srfb.sk oldalon – a szerk. megj.)

6_8.png

Fészekrakás alternatív megoldásokkal

A felvonultatott két példaeseteken túl persze ma Szlovákiában más úton-módon is rakhatnak fészket a fiatalok. Eladósodás nélkül azonban sehogy sem tudják megoldani.

Alternatívák: A téglaépítésű házakon kívül ma egyre népszerűbbek a könnyűszerkezetes faházak. Továbbá ott vannak a „zöldházak” és a passzív házak: ilyen például a szalmaház (ez szalmakockákból épül) vagy a dimbes-dombos tájakra tervezett dombház (más néven földház vagy hobbitház). A szemfülesek és szerencsések pedig ingatlanárveréseken csaphatnak le egy kedvező áron meghirdetett házra vagy tömblakásra.

4_10.png

Megszorulóknak a mobilházat és a konténerházat ajánlhatjuk. Míg a mobilház kerekkel felszerelt, vagy a kamion platójára állítható, tehát mozgatható, addig a konténerház nem vagy csak nehezen szállítható. A mobilházak jóval kisebb alapterületet igényelnek (legfeljebb 50 négyzetmétert), mint a konténerházak. A mobilházakat ugyanis legószerűen egymásra rakják.

Bármelyik megoldást is válasszák ma a fiatalok, tény, hogy nehezebb helyzetben vannak, mint a madarak, akik seperc alatt képesek összetapasztani jövendő fészküket száraz ágakból, sárból és füvekből. Nekünk, embereknek kicsit többet kell gürizni és áldozni a családi kuckóra, mert társadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán egyelőre senkinek nem jár alanyi jogon az ingyen lakhatás.

M. Ando Krisztina
Kapcsolódó írásunk