A kapcsolatok manapság könnyen kialakulnak, fenntartásukhoz azonban már több energiára van szükség. Ahogy a mondás is tartja, semmit sem adnak ingyen – főként nem a jó viszonyt! Abban bizony sok munka van. Tűzre és izgalomra van szükség, másként minden házasság ellaposodik. Vajon milyen rugóra jár egy jó kapcsolat?

A romantika, az érdeklődés, az odafigyelés és a szenvedély nemcsak a kapcsolat elején fontos, hanem mindvégig. A házasság pedig nem biztosíték arra, hogy minden flottul fog működni, ahogyan a szexuális vágy fenntartása sem egyszerű dolog. A szenvedély egyszer nő, máskor pedig fogy: amolyan hullámzó tengernek lehet elképzelni. Vagy épp olyan, mint a hold: hol telik, hol fogyatkozik, mindig mozgásban van. Csak rajtunk múlik, épp melyik szakaszába lépünk. Ne feledjük, igenis tehetünk a fogyatkozás ellen!

vagypezsdites-kezdo.jpg

Biztonság kontra kaland

A szerelem és a szeretet a közelség, a biztonság és az együttlét pártján áll. Viszont a vágy épp az ellenkezőjével dolgozik: az önállóságot, a kalandot támogatja, illetve a spontaneitást. Vajon hogyan lehetünk természetesek és öntörvényűek egy házasságban, esetleg egy hosszabb távú kapcsolatban?

Közös programok!

Amerikai szexuálpszichológusok összevetették az együtt kipróbált újdonságokat a már ismert, közösen végzett tevékenységekkel. A mérleg nyelve egyértelműen az újdonságok és a közös programok felé billent, amelyek új szerepeket és erőforrásokat mozgósítanak. Ezek bizonyítottan feldobják a monotonitást. Hisz amikor megismertük egymást, még hosszú beszélgetéseket folytattunk, mert igyekeztünk felfedezni a másikat – minden új volt, minden önfeltárás az újdonság erejével hatott. Szerelmesünk a világ legizgalmasabb emberének tűnt, még az is izgalmas volt, ahogy rágyújtáskor a kisujját begörbítette.

Oly közel, s mégis távol!

Ám az összeolvadás, amelyet épp a heves szerelem motivál, lassan megöli a vágyat. Minél közelebb vagyunk a párunkhoz, annál jobban nő az érzelmi intimitás, ami egy idő után a vágy csökkenéséhez vezet. A vágy mindig az ismeretlent, az izgalmasat keresi. Arra vágyunk, ami nem a miénk, ami új és rejtélyes... Ha minden ismerős, nincs titok többé: és ilyenkor a vágy ellustul. Érdekes ellentmondás ez, hisz a megismeréssel a biztonságos helyzeteket keressük, azt akarjuk állandósítani az életünkben – a rejtély hajszolásával pedig épp az ismeretlenbe vágunk ösvényt.

Amit nem ismerünk, azt azonnal meg akarjuk ismerni, de mikor már ismerjük, akkor távolodnánk tőle. Új izgalmakat keresünk, titkokra vágyunk. Ahogy a pszichológia mondja: amit ismerünk, attól elfutnánk, amit nem ismerünk, annak meg épp a közelségét keressük.

Spontaneitás vagy tudatosság?

Azt gondolnánk, hogy a kapcsolat elején azért jobb a szex, mert spontán, a mindent elsöprő tornádó erejével bír. Aztán ahogy idővel beáll a rutin, a megszokás megöli a spontaneitást. Csakhogy az elején készülünk az aktusra, nagyon akarjuk – mégsem annyira spontán ez a nagy találkozás. Flörtölünk, becserkésszük a másikat, mint egy nagyvadat, tudatosan tervezgetünk..

Ám egy idő után megfeledkezünk ezekről az izgalmakról: már nem kell flörtölni, hiszen karnyújtásnyira van a másik. A csábítás és a játékosság alábbhagy. Esther Perel belga származású szexuálpszichológus könyvet írt erről a csapdahelyzetről. Szerinte az elkötelezett szexualitás a szándékainkat tükröző szexualitás! Ehhez arra van szükség, hogy ne felejtsük el: mindig van a másikban még felfedezendő rész, nem kevés titok van itt még, és távolság is van köztünk jócskán, amit le kéne küzdeni. Ezért a hálószobai izgalmak felkorbácsolásánál nem a gyakoriságra kell helyezni a hangsúlyt, nem a tudatos újításokra kell összpontosítani, inkább újra és újra fel kell ébreszteni a vágyat, és újra kell tanulni az örömöt.

hirlevel_web_banner_1_367.jpg

Szerelmi mámor

A kapcsolat elején a szerelem lobog, mámoros érzés fogja el az embert. Nyilván a kezdeti eufóriát, az idealizált állapotot szeretnénk szinten tartani. Viszont fontos, hogy emlékezzünk rá akkor is, amikor összezörrentünk valamin, vagy csak úgy érezzük, hogy az érzéseink tünikét játszanak. Ilyenkor a kezdeti kép erőt ad, és emlékeztet bennünket arra, hogy a vágyakozás és a szerelem a mindennapokban ugyanolyan fontosak.

Tippek az intenzívebb kapcsolat megélésére

  • A megélt közös pillanatok nagyon fontosak, ezért tudatosan legyen időnk a mélyebb beszélgetésekre, amikor gondolatainkat, vágyainkat oszthatjuk meg a másikkal. Nyári estéken üljünk ki a teraszra vagy az erkélyre, teremtsünk meghitt hangulatot. Egy ilyen meghitt este könnyen az ágyban végződhet…
  • A beszélgetések alatt figyeljünk a másikra! Ha pityeg a telefonunk, ne törődjünk vele, csak a párunkra koncentráljunk, mintha más nem is lenne a világon. Így könnyebben megjegyezzük a gondolatait és a vágyait. Ha odafigyelünk, akkor a nagy Ő is könnyebben megnyílik majd előttünk, és elárulja vágyait vagy azt, hogy mit szeretne – mi az, ami felizgatja.
Randizzunk! Találkozzunk csak a helyszínen, vagy ugyanott, ugyanúgy, ahogy az első alkalommal. Nem az a lényeg, hogy nyolc éve házasok vagyunk, hanem a találkozás, a randira való készülődés izgalma, a csábítás, ami a legtökéletesebb vágyfokozó. A randin pedig bátran flörtöljünk és kacérkodjunk. Ez a lényeg!
  • A kíváncsi ember kreatív, érdeklődő és nyitott a világra. A rohanós hétköznapokon is próbáljunk odafigyelni a párunkra, érdeklődjünk iránta. A kíváncsiságot felkorbácsolhatjuk valamilyen meglepetéssel is. Napközben írjunk sejtelmes üzenetet a párunknak, esetleg a telefonban utaljunk valami izgalmasra, ami ránk vár. Este pedig lepjük meg vacsorával a kedvest, vagy valamilyen új élményprogrammal, amit már régen (vagy még sosem) csináltunk – de amihez mindkettőnknek kedve van.
Varga Klára
Kapcsolódó írásunk