Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben a véleményvezérek olyan boldogok, mint amilyennek mutatják magukat. A közösségi hálón látható mesevilágoknak alig-alig van közük a valósághoz. Mi rejtőzik a fényes máz mögött?
Most talán az jut eszedbe, hogy a naplóírás idejétmúlt. Pedig már az első mondatok után megkönnyebbülést érezhetsz, és béke lengheti körül a lelkedet. S talán az utat is megtalálod, hogyan tovább.
Az önbizalom nem magabiztos póz, hanem egy szilárd belső erő. Hogyan alakul ki az önbizalom? Lehet-e fejleszteni, javítani rajta, ha megingott a hitünk önmagunkban?
A gyermek születése az élet legnagyobb örömei közé tartozik. A partnerkapcsolatban azonban forradalmat okoz. Hogyan őrizzük meg a bennünket összekötő szerelmet, miképpen ne veszítsük el egymást?
Férfitársaságban nemigen fordul elő a szoros barátság kifejezés, mintha ostobaság volna. A haverkodás más – az a nyers férfiak között megengedett. Miért félnek a férfiak attól, hogy valaki a közeli barátjuk legyen?
Az abortusz kérdése jelen van a köztudatban. Az emberek egy része azt mondja, a nőnek joga van eldönteni, hogy megtartja-e a terhességét, a másik csoport a meg nem született gyermek élethez való jogát védi.
Némelyik esemény, közeli hozzátartozó halála, egy válás, betegség, esetleg a munkahely elvesztése alapjaiban rengeti meg életünket. Másképp kell élnünk, mint eddig. De hogyan?
Folyamatosan segítenie kell egy másik embernek? Meg kell mentenie? Rendbe kell hoznia az életét? Mások felelősségének átvállalása nem segítség, hanem csapda. Hogyan menekülhet belőle?
"Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel."