Ma mindenhol a szex az úr. Legalábbis ezt akarják velünk elhitetni, hogy életünkben ez a legfontosabb. Sohasem volt ennyire jelenvaló körülöttünk, mégis – érdekes módon – sohasem volt még ennyi „szexképtelen ember”.
Gyermeke már az óvodában megtanult írni és olvasni, szokatlanul felnőttes az érdeklődése, saját kortársai között unatkozik? Ez még nem jelenti azt, hogy indigógyerek. De közelebbről mindenképpen érdemes megvizsgálni a dolgot.
Miért a se nem kövér, se nem sovány nőket tartjuk szépnek? Azért, mert ilyen az emberi test. Az ilyen test a természetes. A soványság csökkenti a szexuális vonzerőt, deformálja a női testet – a teltség épp ellenkezőleg: kiemeli, finomítja.
Mi az oka annak, hogy a férfiak és nők rengeteget veszekszenek? Talán bele van kódolva az agyukba? A legutóbbi kutatások azt igyekeznek megfejteni, miért veszekszünk újra és újra...
„Mindenhol azt hallom, hogy nem vagyok elég jó. Így megy ez egész életemben” – mondja Victoria Beckham abban a háromrészes dokumentumfilmben, amely azt követi nyomon, hogyan lett végül a leszólt bulvárcelebből tisztelettől övezett divattervező és vállalkozó.
A női klimaxszal sok könyv foglalkozik, készült róla számos podcast, beszélünk róla. A férfiklimaxról jóval kevesebb szó esik, pedig a férfiak is elszenvedik ezt a nem éppen könnyű időszakot – a hormonális változások az ő testükre és belső világukra is hatással vannak.
Írásunk humorral, iróniával és nagyon is ismerős női helyzeteken keresztül mutatja meg, miért nem luxus, hanem alapfeltétel, hogy időnként magunkat is az első helyre tegyük.
Az egyik ember sose mossa el maga után az edényt, a másik mindig a szék alatt hagyja a levetett zoknit. A harmadik mindegyre ugyanolyan iszákost választ, amilyen az első férje volt. És vannak nők, akik harmadszor is nős emberbe szeretnek bele.
Talán hihetetlen, hogy egy gyerek is tehet valamit a szüleiért. Pedig igaz. Itt a jó alkalom arra, hogy erről is beszéljünk. Annyit, amennyit lehet. Mert a gyerek is pontosan annyit tehet. Amennyit lehet.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."