Ilyen volt az első Kertmozi az Új Nővel!

Mi itt az Új Nőben szinte egytől egyig filmrajongók vagyunk, ezért arra gondoltunk, hogy megosztjuk veletek szenvedélyünket, és kertmozira csábítunk Titeket!

Mi is lehet különlegesebb nyári élmény, mint a természet lágy ölén, remek társaságban egy romantikus filmet megnézni a csillagos ég alatt?

A százszázalékos nyár igézetében az Új Nő kertmozit nyitott. S mivel mindannyian javíthatatlanul romantikus filmrajongók vagyunk – a csillagos ég alatt rendeztük be a mozinkat. A Villa Rosa jólelkű pincéreivel speciális koktélokat kísérleteztünk ki. Olyan különlegesek! Kóstoljátok meg, és élvezzétek velünk az Új Nő kertmozijának a hangulatát, bódító rózsaözönben. 

Krisztina, magazinunk lapmenedzsere köszöntötte a vendégeket.

Rövid filmtörténeti barangolásunk során megtudtuk, hogy az első filmtekercseket még a cirkuszi sátrakban mutatták be a közönségnek. Az első kifejezett filmszínház 1896-ban nyílt meg – természetesen Amerikában, New Orleansben. Az 1910-es években szökött fel aztán a moziépítési láz, de a stílusjegyeket még a színházépítészet határozta meg, azaz a filmszínházak utánozták a kőszínházakat impozáns megjelenésükkel.

A magyar mozi szó eredete is érdekes. Heltai Jenőtől származik, aki tulajdonosa volt az első magyar filmgyártó cégnek. Addig a mozgófénykép kifejezés átalakításával csak mozgónak nevezték a filmszínházakat. A költő, dramaturg, író Heltai azonban egyik versével (Dal a moziról) elterjesztette a mozi kifejezést.

"S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba,
Hát elment a mozi-mozi-moziba... "

Egyszóval, versében Heltai urunk szépen megtisztelte a mozizó nőket, s csak azért nem kaparjuk ki érte a szemét – mert, ugye, már nincs közöttünk.

A szabadtéri mozik ugyanis varázslatos helyek voltak: ugyan ki nem szeretne a csillagos ég alatt időutazásra indulni, miközben balzsamos levegő cirógatja az arcát? A kertmozik emellett kiváló randevúhelyszínnek is bizonyultak.

GALÉRIA ITT!

⤋⤋⤋