AZ UTAZÓNAK nem kell született utazónak lennie
Az majd jön magától. Ha már elindultál, nem fogsz végig keseregni, vagy ha mégis, hazaérve nagyon boldog leszel.
Jómagam szegény családban nevelkedtem, sosem nyaraltunk, nem utaztunk sehova. Konzervatív, vidéki értékrendet örököltem, negatív világlátással. Belőlem mégis optimista ember lett. Hogy sikerüljön, ahhoz világgá kellett mennem. Kétszer.
A félelem ne tartson vissza!
Féltem persze, mint a fene. Furcsa is lett volna, ha nem félek, hisz mindenki azt mondta, őrültség. Nem szabad bedőlni! Félni, oké. És ha sikerül elengedni, azt az érzést egy életre megjegyzed, és sokszor elő fogod venni.
Az utazás nem csak önmagáért jó
Az utazás mindig túlmutat önmagán. Ha elindulsz egy nagy útra, azzal az egész életed hátralevő részét megváltoztatod. Beléd ivódik az élmény, örök emlék marad. Minden tanulságával együtt. Olyasmi, ami miatt még az unokáid is vagánynak fognak tartani, amit a munkahelyi csapatépítőn mesélhetsz magadról, mint érdekességet, minden első randin tökéletes téma, melynek mesélése alatt ragyoghatsz, és megmutathatod, mennyire bátor ember vagy. Egy életre megerősíti az önbizalmadat.
Bízz!
Ha kilépsz a komfortzónádból, és nekivágsz: már nyert ügyed van. Mert nincs visszaút. Arra kényszerülsz, hogy bízz önmagadban, bízz az emberekben, akikkel találkozol.
Egy igazi utat nem úszol meg veszélyes helyzetek nélkül
Én például hátizsákos stopposként örökös önreflexióra kényszerültem, és a végére belém vésődött az emberszeretet. Miért? Mert amikor a két betörőképű fickó, aki mellé nagy vonakodva beültem, nem azért áll meg a benzinkúton, hogy félrerángasson egy bokorba, hanem hogy 3 napi élelemmel feltöltse a hátizsákomat; vagy amikor éjszaka az autópálya leállósávjában ragadva felhívtam a hostomat, hogy nem tudok bejutni a városba, 5 perc múlva ott termett értem...
Az utazások során megváltozik a viszonyod a pénzhez
Tárgyak helyett élményeket akarsz majd gyűjteni. Minden nagyobb kiadás előtt felméred, hogy vajon milyen messze lehetne utazni ennyi pénzből. S utána csak az igazán fontos dolgokat fogod megvenni. Mi van, ha rossz lesz? Nem lesz. Tényleg. Sosem hallottam még rossz utazós sztorit, ami igaz lett volna. Annak az esélye, hogy bántanak, extrém módon lebetegszel, baleset ér, elenyésző.
Lehet előkészületeket tenni,
de nincs értelme túlzottan megszervezni az utat, hiszen akkor a lényeg, a szabadságfaktor vész el. Nem láthatunk minden bajt előre, de bízhatunk abban, hogy adott esetben megoldjuk rögtönzéssel. Nem muszáj stoppolni, és nem feltétlenül kell interkontinentális utakra vállalkozni. Elindulni hátizsákkal Barcelonába vagy Athénbe, egy szlovéniai vadkempingezésre, grúziai hegyi túrára: mind izgalmas kalandokat tartogathat. És nagyon olcsó. Egy a lényeg: indulj el.
–varga–
