Már reggel hétkor szólt nála a telefon, egy hiánygyógyszert kellett hamar beszerezni, hogy délben a beteget megoperálhassák. Hajnalka a járvány igazi hőse: szombat, vasárnap is dolgozik, gyógyszereket kever fáradhatatlan.

Komjáthy Hajnalka Arany Aesculap-díjas gyógyszerész, a Kórházi Gyógyszerészek Európai Szövetségének szlovákiai nagykövete, a komáromi kórházi gyógyszertár vezető gyógyszerésze. Hajnalka a Comenius Egyetem Gyógyszerészeti Karán végzett, idősebb lánya a nyomdokaiba lép, elsőéves a Károly Egyetem Gyógyszerészeti Karán, Dóra pedig harmadikos gimnazista. Férje, László szintén a komáromi kórházban dolgozik, a technikai osztály munkatársa.

gyogyszeresz-2.jpg
Komjáthy Hajnalka klinikai szakgyógyszerész (Komárom)

Ma kevés gyógyszertárban kevernek gyógyszert, nincsenek rá berendezkedve: pedig az volt a patikusság hőskora. Nemrégiben egy kilencvennyolc éves lévai patikust mutattunk be, Alt Ernő bácsit, aki azt mondta: a mai gyógyszerészek már csak a színes skatulyák árusítói. Az ő idejében még mindent manuálisan csináltak, komoly mérgekkel dolgoztak. Azért ma is akad orvosság, amit úgy kell előállítani. A mostani koronajárvány alatt, mikor az orvosok elérhetetlenné váltak, a betegek sokszor csak a patikusokra számíthattak. Az olyan patikusokra, mint Komjáthy Hajnalka, a komáromi kórház vezető gyógyszerésze.

– Hogy is van ez akkor? Ki készít gyógyszert a mai világban?

– A receptúrai gyógyszereket a törvény szerint az összes gyógyszertárban el kellene tudni készíteni. Viszont már csak pár elhivatott, régi vágású patikus vállal ilyesmit – válaszol Hajnalka. – A biztosító által térített munkadíj, a „taxa laborum” egy-két euró készítményenként. Vagyis nem éri meg pepecselni velük. Igazából mi is csak pár éve kezdtük, mikor kiesett a piacról a prednizon hatóanyagú végbélkúp, amit a heveny gégehuruttal küszködő gyerekeknek írtak fel. Anyaként nagyon együttéreztem a kétségbeesett szülőkkel. Egyszer csak beugrott, hogy hoppá, ha megrendelem az összetevőket, gond nélkül el tudom készíteni. Majd szívbeteg kisgyermekek részére kezdtünk zselatinkapszulás digoxint, furoszemidet, kaptoprilt készíteni. Addig a szülőknek a felnőttek részére gyártott tablettákat kellett késsel megfelezni. Ettől kezdve aztán, ha a gyógyszerpiacról kiesett egy nőgyógyászati kúp, kenőcs vagy szemcsepp, azt mi elkészítettük. Szerencsére a kórház vezetősége támogatj a munkánkat. Nemsokára kapunk egy fél millió eurós, korszerű laboratóriumot. A tervek szerint citosztatikumokat fogunk készíteni az onkológiai pácienseknek.

A 20. század első évtizedéig még a patikus keverte ki az orvosságokat. Az orvos felírta receptre, hogy milyen hatóanyagból milyen gyógyszerformát készítsen. Ezeket hívták magisztrális, vagy receptúrai készítményeknek. (A magister latin szó, jelentése mester.) Amiért ma sem tűntek el, annak egyik oka, hogy a magisztrális gyógyszerrel egyénre szabott terápia valósítható meg. Gyermekeknél ez fontos, hisz vannak például szívgyógyszerek, melyek felnőtteknek készülnek, és a tabletta felezése, negyedelése nem mindig megoldás.

– Most, a járvány alatt mely gyógyszerekből volt a legnagyobb hiány?

– A dexametazontartalmú kapszulákból. A dexametazon a gyulladásszint csökkentésére szolgáló kortikoid – magyarázza Hajnalka. – Az EU-n belül a sztenderd kezelési protokoll része lett – és azontúl képtelenség volt beszerezni. A súlyos onkológiai páciensek részére még-még rendelkezésre állt injekció formájában, de a többi beteg részére már mi készítettük. Naponta több száz zselatinkapszulát töltöttünk meg hatóanyaggal. A két gyógyszertárunkban öt gyógyszerész, öt gyógyszerlaboráns és három segédlaboráns dolgozik. Fantasztikus kis csapat a miénk!

– Annyit mi, laikusok is tudunk, hogy van a gyógyszer és van a generikus gyógyszer, a másolat. Elmagyarázná kicsit, hogy működik a gyógyszerpiac? Sok a gyógyszercég, mégis felléphet hiány orvosságokból. Miért van ez?

– Tudni kell, hogy az EU-ban csak innovatív gyógyszergyárak működnek, melyekben fejlesztés folyik. A fejlesztéshez hatalmas tőkére van szükség, ugyanis néha évekbe is beletelik, mire egy gyógyszer piacra kerül. Ha a tudósok hosszú évek munkájával megtalálják a hatékony molekulát, és az állatkísérletek is reményteljesnek bizonyulnak, ekkor kezdődhetnek csak el a humán kísérletek – végül pedig nagy létszámú kísérleti csoportok bevonásával a klinikai tesztek. A mellékhatások esetében pedig mindig azt nézik, hogy a hatékonyság nagyobb legyen, mint az esetleges kockázat. Ha minden rendben, akkor törzskönyvezik a gyógyszert, majd tizenöt-húsz évig gyártják.

– Ha jól tudom, ezek az „eredeti“ gyógyszerek még nagyon drágák...

– Igen, ezeket referencia-gyógyszereknek nevezzük, és általában drágák. Telik az idő, s mikor már a gyártó szép nyereséget könyvelhet el, eladja a szabadalmat. Az új gyártó már generikus gyógyszerként dobja piacra az ő gyógyszerét. Ezeket a második generációs gyógyszereket szinte teljes mértékben Ázsiában, Indiában gyártják, ahol jóval olcsóbb a munkaerő. Gyógyszerhiány pedig többféle ok miatt is felléphet: például a nagy presztízsű svájci Sandoz egyik terméke jó fél évig nem volt elérhető, mert az Indiában lévő gyárukat elmosta az áradás. A gyógyszergyárak terv alapján dolgoznak, általában egy-két évre előre meg van határozva, hogy az adott gyártósorokon mit és mennyit termelnek. A valóság azonban néha ránk omlik. A koronavírus-járványra például senki nem volt felkészülve! Itt szembesültünk azzal, hogy ez a rendszer mennyire kiszolgáltatottá teszi az EU lakosságát. Remélhetőleg a felelősek ezt belátják, és változtatnak a szisztémán.

hirlevel_web_banner_2_255.jpg

– Egyre gyakrabban hallani, hogy a koronavírus még évekig velünk lesz. Oltóanyag már van, de gyógyszer még nincs ellene. Várható valamiféle áttörés a fejlesztésben?

– Az egész világon próbálják megtalálni azt a vírusölő molekulát, amit bevethetnek a koronavírus ellen. A legelején a favipiravirban bíztak, amit korábban Japánban használtak az influenza ellen. Enyhe lefolyású fertőzés esetében javult a betegek állapota, de súlyosabb kórlefolyásnál már nem. A remdesivirnek köszönhetően több beteg felgyógyult, ám egyáltalán nem csodaszer. Ugyanúgy próbálkoztak az AIDS-t okozó HIV-1 vírus szaporodását blokkoló lopinavir-ritonavir kombinációval is. Nem vált be. Csak a tüneteket tudják mérsékelni velük, de vírusölő hatásuk nincs. Ugyanakkor világszerte rengeteg ígéretes kutatás folyik, de hosszú idő lesz, mire a gyógyszer eljut a patikákba. Az utóbbi időben több pozitív klinikai vizsgálatot olvastam az őszi kikerics kolchicin alkaloidjának az eredményességéről. Számomra ez azért érdekes, mert annak idején a doktori munkámhoz pont az őszi kikerics életciklusát kutattam! 

– Mikor Donald Trump elkapta a fertőzést, egy antitestekből álló koktéllal kezelték, ami csökkenti a SARS-CoV-2 vírus fehérjéjének a szaporodását. Lehet, hogy ez lesz a nyerő?

– Igazság szerint a készítmény már nálunk is elérhető. Ilyen viharsebességgel múlik ma az idő a gyógyszeriparban! A terápia a monoklonális antitestekre alapozott. Hogy értsük: egy gyógyult beteg véréből izolált antitestek szintetikus változatait juttatták be az elnök szervezetébe. Maga az eljárás nem új. Az onkológiai betegek kezelésénél, személyre szabottan már a kilencvenes évektől használják. A bamlanivimab egy úgynevezett intelligens gyógyszer, mert csak a betolakodó idegen fehérjéket támadja meg: így meg tudja akadályozni, hogy a vírus kapcsolódjon az emberi sejtekhez.

Szlovákiában a minisztérium már engedélyezi a vészhelyzetbeli alkalmazást. Ám elképesztően drága, széles körű felhasználása nem megoldható. Én úgy gondolom, hogy mivel még nincs igazán hatékony gyógyszer a koronavírus-fertőzésre, védőoltásokkal pörgethetjük fel a lakosság immunizációját.

– Az utóbbi időben egyre többet hallani a vakcinák okozta mellékhatásokról. Ezzel kapcsolatban milyenek a tapasztalataik?

– A komáromi kórház az ország első oltópontjainak egyike. A Pfizer és a BioNTech vállalatok által készített Comirnaty® vakcinákat a kórházi gyógyszertárunkban tároljuk mínusz 80°C-on. Reggel hat órakor steril műtősruhába beöltözve kezdjük az előző este hűtőszekrénybe áthelyezett oltóanyagok elkészítését. Óránként 54 fecskendő készül pontosan kimért dózisokkal: minden oltakozó „frissen“ kapja az adagját.Ugyanis fecskendőben adjuk át a vakcinákat az oltóközpont orvosainak. Ebben országos szinten elsők vagyunk: rajtunk kívül Szlovákiában csak négy kórházi patikában készítik így elő az oltásokat. A mellékhatásokról tájékoztatva vagyunk, de ezidáig senkinél sem lépett fel komoly mellékhatás. A leggyakoribb az injekció beadásának helyén fellépő fájdalom, fáradtság, fejfájás, hőemelkedés, hidegrázás. Ha belegondolunk, a klasszikus védőoltások, melyeket gyerekkorunkban kaptunk, hasonló tüneteket váltottak ki. Ezeket egy idegen anyagra kiváltott reakció és az ellenanyagok termelődése okozza. Erőssége nagyban függ attól, hogy legyengített vírus, vagy csak annak egy része van a vakcinánkban. De egyik esetben sem lehet velük megfertőződni, mert ezek a részecskék inaktívak.

– Hogyan történik az oltás klinikai vizsgálata? Az érdekel igazából, hogyan határozzák meg a korosztályos besorolást, ki melyik oltást kaphatja?

– Általában a gyógyszerek vagy oltóanyagok klinikai vizsgálatánál 18-60 éves korig válogatnak a jelentkezők közül. Az idősebb korosztály tagjait, akik gyakran küzdenek valamilyen krónikus betegséggel, ritkábban tudják a klinikai vizsgálatokba bevonni. Amikor a gyártó látja, hogy biztonságos a készítménye – jelen esetben a Pfizerről beszélünk –, akkor elkezdi levinni a korhatárt. Ők mostanság már a 12-16 éves korcsoportot tesztelik. Ahogy oltják az embereket, az összes pozitív és negatív hatást nyilvántartják, az adatokat pedig feldolgozzák. Így szükség esetén korrigálni tudják az összetevőket, vagy a mellékhatások tükrében átgondolni a korosztályos ajánlást.

gyogyszeresz-illusztracio.jpg

– Egyre nagyobb a bizonytalanság az AstraZeneca és a Johnson & Johnson  vakcinájakörül. Jogosak az aggályok?

– Az oltóanyagokat az Európai Gyógyszerügynökség a lehetséges vagy tényleges veszélyhelyzet esetében történő alkalmazásra feltételesen engedélyezte. Ez jelölve is van rajtuk – felfordított fekete háromszög a feltételesség nemzetközi jele. Félreértés ne essék, ez minden új gyógyszer esetében így történik, amit piacra dobnak. A regisztrált gyógyszerek nyomkövetésének komoly rendszere van, nehogy kialakuljon valami probléma. Az AstraZeneca esetében 1 millió beoltottból 2-3 esetben (0,0003%) alakult ki trombózis. Az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálata szerint az AstraZeneca oltásának előnyei továbbra is jócskán meghaladják a kockázatokat. A trombózis kockázata nagyobb a dohányosoknál, a túlsúlyosoknál, az onkológiai betegeknél, nem beszélve a koronavírusos betegekről, akiknél ez a kockázat nagyságrenddel magasabb (16%!). Egy rendkívül intelligens vírussal állunk szemben, ami viszonylag gyorsan mutálódik, és ma már egyre több korosztályt fenyeget.

– Könnyebben jutnak el önhöz az információk azáltal, hogy az európai kórházi gyógyszerészek nagykövete? 

– Úgy öt évvel ezelőtt a Szlovák Gyógyszerészeti Kamara engem választott, hogy képviseljem Szlovákiát az európai kórházi gyógyszerészek konferenciáján, Brüsszelben. Három hetem volt rá, hogy leporoljam az angoltudásom. Szerencsére találtam egy fantasztikus tanárnőt, és jól végződött a történet. A pandémia kezdetéig évente kétszer, háromszor vettem részt külföldi konferenciákon, ahol értesültünk a legújabb kutatásokról. Folyamatosan jelennek meg újdonságok, melyeknek ildomos ismerni az összetevőit, mikor javallottak, milyen más egyéb készítménnyel nem párosíthatók.

Nagyon sok szakirodalmat olvasok. Sajnos, összehasonlítva a többi európai tagállammal, nálunk kevés a klinikai gyógyszerész, és még kevesebb a miénkhez hasonló patika.

– A kórházi gyógyszerészek miben különböznek a magánpatikusoktól?

– A komáromi kórházhoz két gyógyszertár tartozik. Az egyik az ambuláns betegeket szolgálja ki, ide bárki betérhet. A másik a fekvőbetegeknek biztosítja a szükséges orvosságokat, a dietetikus készítményeket, az onkológiai központ pácienseinek a citosztatikumokat, valamint egészségügyi segédeszközöket. Ez a nagyobbik részleg: igazából tőlünk jön minden orvosság, amire a betegellátásban szükség van. 3000 fajta gyógyszer fordul meg a kezünk alatt. Mellesleg Szlovákiában jelenleg 61 321 gyógyszer van beregisztrálva.

– Mit szeret a munkájában?

– Mindent, vagyis főleg a kihívásokat. Szeretek gyógyszerész lenni. Nagyon. És szeretem a tudásomat átadni a fiatalabb generációnak. Jönnek is jócskán hozzánk gyakorlatra.

pfizer_vakcinarol.png

Mindegyik vakcina az ellenanyagok termelődését segíti, ha valaki találkozik a kórokozóval, akkor fel legyen készülve rá. Az ún. mRNS-alapú Pfizer- és a Moderna-vakcinákat akkor kezdték el készíteni, amikor a Covid-19 genetikai információját már teljesen feltérképezték. Az oltóanyagba a vírus genetikai információjának hordozóját tették, így ezek a vakcinák tisztábbak, kevesebb a mellékhatásuk. Az üzenethordozó mRNS-technológia nem új, más területeken már régóta alkalmazzák.

Összedobott vakcina?

Az, aki még mindig azt állítja, hogy az oltást sebtében löttyintették össze a laborok sötét sarkaiban, csak hogy jó pénzért ránk tukmálják, valószínűleg nem hiteles hírforrásból tájékozódik. Egyre több helyen jelenik meg ugyanis, hogy a SARS-CoV-2 elleni vakcinát már csak finomhangolni kellett. Bizony-bizony, kapaszkodjunk meg: ez az oltás már létezett, hisz maga a kórokozó családja – a koronavírusok! – nem voltak ismeretlenek a tudósok számára. (A SARS-betegség ellen már lázasan készíteni kezdték az orvosságot, csak aztán a betegség eltűnt, s attól fogva senki nem volt hajlandó pénzt adni a kutatásokra.) És hogy készült el a finomhangolás ilyen gyorsan? Példaértékű összefogással! A világ minden kutatólaboratóriuma és tudósa ezen dolgozott – hiszen az egész világot érinti a járvány. Egyiküket, a magyar Karikó Katalint ismerjük is. S mint írtuk, az mRNS-technológia sem újkeletű: már 2005-ben megtörtént a nagy felfedezés. Ennek akárhogy is számolunk utána, már bizony 16 éve!

Janković Nóra