Rengeteg tévhit kering a védőoltásokkal kapcsolatban, és bizony a politika sem könnyíti meg dolgunkat. Az orosz vakcina nem jó, mert orosz, az AstraZeneca meg angol, azok pedig kiléptek az Unióból...

Az ide-oda repkedő megjegyzéseket jellemzően a következő csoportokba lehet sorolni: „Én inkább elkapom a vírust és kifekszem, de biztos, hogy nem bízom magam egy gyorsan »összekatyvaszolt« oltásra, ki tudja, mi van benne.”; „Én már átestem rajta, minek nekem a vakcina, ha védett vagyok.”; „Ilyen gyorsan nem lehet kifejleszteni egy vakcinát, ez is csak azért van, hogy a gyógyszergyárak minél többet keressenek. A vírust is ezért találták csak ki…”

vakcina-rozsaszin2.jpg

Sokszor az újságok és a hírlapok is tévednek, de még saját családunk legközelebbi tagjai sem találnak egyetértésre vakcinaügyben. Egy átlagos ember számára rendkívül nehéz eligazodni az információk sűrűjében, a villámsebesen terjedő álhírek sem könnyítik meg a dolgunkat. Cikkünkben a tudományt és a tényeket követve igyekszünk nagyobb világosságot gyújtani biológusok és genetikusok magyarázatain keresztül.

Azokról nem is szeretnénk szót ejteni, akik még mindig azt hirdetik, hogy „becsippelnek" minket, és így fogják irányítani az egész emberiséget. Illetve azokról sem, akik szerint nem létezik koronavírus, egy nagy kitaláció az egész. Az emberek többsége alapvető szinten sem ért a biológiához, az immunológiához, a virológiához vagy a genetikához, ami nem is baj, hiszen mindenki másban jó.

A virológus nem tud falat húzni, vagy mézeskalácsot sütni. De akkor miért a hangoskodó oktondiknak hiszünk ahelyett, hogy inkább azokban bíznánk, akik egész életüket és munkásságukat hasonló témáknak szentelték? A jelenség magyarázata megtalálható a Kételkedő okosok, magabiztos ostobák című cikkünkben.

Immunitás és társai

Mindenféle vakcinákkal foglalkozó cikkben találkozhatunk pár alapvető fogalommal, melyeknek nem árt pontosan ismerni a definícióját. Az első és a legfontosabb az immunitás. Több fajtája is létezik, de leggyakrabban a természetes és az adaptív, azaz szerzett immunitással találkozhatunk. A természetes, avagy a genetikai immunitás alatt azt a védekezőképességet értjük, amellyel születünk. A szerzett pedig akkor alakul ki, amikor a szervezet egy kórokozóval történő találkozás során felismeri, hogy ez a „részecske” bizony nem az övé.

Ha egy kicsit tovább boncolgatjuk az adaptív immunitást, láthatjuk, hogy ez lehet természetes is, tehát saját immunrendszerünk is felveszi a harcot a betolakodóval. Kialakulhat mesterségesen is, például egy oltás következményeként. Mindkettőnek létezik aktív és passzív formája is. Az adaptív immunitás képes kialakítani egy olyan immunológiai memóriát, mellyel a szervezet azonnal felismeri, ha a későbbiekben ugyanazzal a patogénnel, vagyis kórokozóval találkozna. A legfontosabb, amit meg kell jegyeznünk, hogy a mesterségesen szerzett immunitás kategóriájába tartozik a vakcina által indukált immunitás. Ennek hatására ugyanis az ellenállás ugyanúgy megjelenik a szervezetben, mintha az illető ténylegesen átesett volna a betegségen. Sokak fejében ez okozza az egyik legnagyobb zavart: azt hiszik, hogy a természetes úton szerzett védettségnek erősebb hatása van, mint a mesterségesnek!

hirlevel_web_banner_1_233.jpg

Jobb megbetegedni?

Ez hatalmas tévedés: akár az oltás útján kapunk ellenanyagot, akár átestünk a betegségen, a kimenetel minden esetben a vírus milyenségétől, az egyén szervezetétől és az immunrendszer állapotától függ. Létezhet olyan eset, amikor a megbetegedés során akár élethosszig tartó immunitás is kialakulhat – de olyan is, amikor semmiféle védekező mechanizmus nem indul meg a szervezet részéről.

Egyszer lehet elkapni?

Ezzel máris eloszlathatjuk a következő elterjedt tévhitet: nincs olyan, hogy a Covid–19-et csak egyszer lehet elkapni! Fontos megérteni, hogy abban a pillanatban, ahogy egy vírus bekerül a szervezetünkbe, megkezdődik egy macska-egér játék. Immunrendszerünk megpróbálja elkapni a betolakodót, a vírus pedig bujkál, és egyre változatosabb technikákat dolgoz ki arra, hogy megszállja a szervezetet. Ha ilyenkor már van egy előzetesen létező immunitásunk vagy immunmemóriánk a vírus ellen, akkor immunrendszerünk azon melegében felismeri a kórokozót, képes megállítani a terjedését a szervezetben. Plusz a patogénnek sem lesz alkalma újabb védekező technikákat kitalálni – pontosan ez a vakcina lényege!

Jelenleg a Covid-fertőzéssel szemben a 95%-ban hatékony vakcina a legjobb megoldás. Az a sok rossz, amit ezek a kórokozók képesek véghez vinni a szervezetünkben, ezerszer veszélyesebb, mint egy laboratóriumban megtervezett, tesztelt, ellenőrzött és bevizsgált vakcina.

Aggasztó tények

Nem, még mindig ne higgyünk azoknak, akik azt állítják, hogy ez csak egy influenzaszerű megbetegedést okozó vírus. A SARS-CoV-2 vírus azért is különösen veszélyes, mert játszadozik a gazdaszervezettel. Úgy manipulálja az immunrendszert, hogy szinte önmaga ellen fordítja, s olyan fokozott reakciókat is kiválthat, melyek már a saját szöveteket is károsíthatják. A Covid–19 nemcsak elrejti magát az immunrendszer elől, hanem az antivirális (vagyis vírus elleni) gének működését is lecsendesíti, és az ezek által használt jelátviteli utakat is blokkolja. Vagyis erősen megnehezíti, hogy immunrendszerünk egy egészséges ellentámadással kiiktassa.

Normális esetben ugyanis vannak olyan neutralizáló, semlegesítő antitestek, amelyek felveszik a harcot a fertőzésekkel szemben. Azt a folyamatot, ahogy a szervezet létrehozza ezeket az antitesteket, szerokonverziónak nevezzük. Az, hogy mekkora mértékben vagyunk képesek antitesteket termelni, meghatározza a betegség lefolyását és kimenetelét is. A koronavírus azonban itt is bedob egy kijátszhatatlan lapot: a fertőzöttek 10%-a még hetekkel a lefolyás után sem képes ilyen védelmező antitesteket kialakítani. Azok pedig, akik jellemzően gyenge vagy közepes tünetekkel esnek át a víruson, 30%-ban nem termelnek protektív antitesteket! Tehát ha a jelenlegi támadást sikerült is legyőzniük, egy következővel szemben ugyanolyan tanácstalanok lesznek. S ami a legrosszabb hír: ha meg is indul a masszív antitesttermelés, a hosszú távú immunitás csak álom marad. Hiszen ezek néhány hónap alatt eltűnnek a testből.

dokis-vakcina.jpg

A megoldás

Szóval, kérdezhetnénk az eddigiek alapján: minek is oltassuk be magunkat, ha ennyire rossz a helyzet, és a vakcina éppúgy nem lesz hatékony, mint a szervezetünk! Ám itt jön képbe egy fontos különbség a mesterséges és a természetesen szerzett immunitás között. A vakcina ugyanis specifikusan arra van kiképezve, hogy a megfelelő célpontra irányítsa az antitestet, illetve négyszer olyan erős hatást képes kiváltani, mint a legpotensebb természetes immunválasz! A másik nagyon fontos szempont, hogy a vakcina kikerüli az egyéni szervezeti különbségekből adódó immunválasz képességét. Hiszen rengeteg immunrendszeren tesztelik, hogy az individuális különbségeket kiszűrjék. Így képes a vakcina sokkal effektívebb védelmet nyújtani, mint maga a betegség.

Ráadásul a többszörös átoltással (hiszen most már mindegyik vakcinát több körben adják be), ezt az amúgy is jelentős ellenválaszt még erősebbé tudják tenni. A már említett szerokonverzió (a védelmező antitestek létrejötte) kivétel nélkül minden beoltottban megtörtént. Míg a természetes immunválasz közel sem ezeket az eredményeket hozta!

Az oltás autoimmun betegséget okozhat! Nem, valójában ez is egy hatalmas tévhit! Az autoimmun betegség estén az immunrendszer a saját fehérjéi ellen termel antitesteket. A vírusfertőzés sokkal erősebb immunreakciót vált ki, mint a vakcina, így az erre hajlamosaknál nagyobb az esélye, hogy maga a fertőzés okoz felfokozott immunválaszt. Nincs semmiféle bizonyíték arra vonatkozóan, hogy bármelyik vakcina hatna az autoimmun betegségekre.

Összedobott vakcina

Az, aki még mindig azt állítja, hogy az oltást sebtében löttyintették össze a laborok sötét sarkaiban, csak hogy jó pénzért ránk tukmálják, valószínűleg nem hiteles hírforrásból tájékozódik. Egyre több helyen jelenik meg ugyanis, hogy a SARS-CoV-2 elleni vakcinát már csak finomhangolni kellett. Bizony-bizony, kapaszkodjunk meg: ez az oltás már létezett, hisz maga a kórokozó családja – a koronavírusok! – nem volt ismeretlen a tudósok számára. (A SARS-betegség ellen már lázasan készíteni kezdték az orvosságot, csak aztán a betegség eltűnt, s attól fogva senki nem volt hajlandó pénzt adni a kutatásokra.) És hogy készült el a finomhangolás ilyen gyorsan? Példaértékű összefogással! A világ minden kutatólaboratóriuma és tudósa ezen dolgozott – hiszen az egész világot érinti a járvány. Egyiküket, a magyar Karikó Katalint ismerjük is. Ráadásul az előző cikkeinkben részletesen kifejtett mRNS-technológia sem újkeletű: már 2005-ben megtörtént a nagy felfedezés. Aminek akárhogy is számolunk utána, annak már bizony 16 éve!

Jó…, de mi a helyzet a mellékhatásokkal? És minek oltakozzak, ha a mutációkra már nem is lesz jó a mostani oltás?

Mostanában az AstraZenecáról halljuk a legtöbb rémhírt, és sok olyan ember elbizonytalanodik ennek a vakcinának a hatékonyságában, aki már átesett az első adag beadásán. Ezzel kapcsolatban (ahogyan az autoimmun betegségnél sem) szintén nincs semmiféle tudományos bizonyíték arra, hogy bármilyen komoly mellékhatást okoznának a forgalomba került vakcinák. A lehetséges tünetek fejfájás, fáradtság, gyengeség, láz, hányinger, izomfájdalom vagy az oltás körüli bőrpír formájában jelentkezhetnek. De gondoljunk csak bele: egy komolyabb gyermekkori oltásnál melyikünk ne esett volna ágynak lázzal egy-két napra? Ezek olyan teljesen normális reakciók, melyek nem azt jelzik, hogy baj van, hanem éppen azt, hogy szerveztünk befogadta az anyagot. A vérrögképződést sem hagyhatjuk ki a sorból, bár ennek is minimális a kockázata. A hormonális fogamzásgátlók trombózisveszélye például többszöröse az AstraZeneca oltóanyagának.

vakcinaszezon-kezdo_0.jpg

Azok is tömegével hangoskodnak, akik azt mondják, felesleges most beadatni ezt a vakcinát, hiszen újabb és újabb mutánsok tűnnek fel a láthatáron, melyekre nem is biztos, hogy hatással lesznek a mostani oltóanyagok. Először is érdemes tisztázni, hogy mi is az a mutáció, és hogy jön létre? Minden vírus, így a SARS-CoV-2 is igyekszik minél többször lemásolni magát. Ezt egy örökítőanyaggal teszi, ami ebben az esetben az RNS (az emberben ez az örökítőanyag a DNS-nek felel meg). Ha nem képes tökéletesen reprodukálni magát, és a folyamatba valami hiba csúszik, akkor jön létre a mutáció – egyébként havonta átlagosan 1-2 mutáció minden vírus másolása folyamán képződik.

A vakcinának ilyen esetekben is működnie kell, ugyanis magukra a tüskefehérjékre fejlesztették ki, és pár mutáció nem befolyásolja a hatékonyságát. Mivel az oltóanyag több különböző szakaszra specifikus antitesteket képes kitermelni, ezért ha változik is a vírus, a vakcinának hatásosnak kell maradnia.

Száz szónak is egy a vége: mi, emberek félünk. Valamiért belénk van kódolva, hogy megragadjanak bennünket az extrém, izgalmas és katasztrófához köthető információk – onnantól pedig már semmilyen tényszerű adat nem tudja elvonni a figyelmünket a pánikolásról. Hiszen, ha hallunk egy izgalmas részletet, akkor a realitás már unalmas. Pedig csak hiteles és tudományos forrásból szabadna tájékozódni, és nem annak a szomszédnak kell hinni, aki már ufót is látott a mezőn landolni. Inkább azoknak a tudósoknak, akik képesek a komplex kutatási eredményeket átlátni, megérteni – és az egész életüket a virológiának, az immunológiának vagy a biológiának szentelték.

Varga Virág