Mit érdemes tudni a vércukorról? Mi történik a vércukorszintünkkel, amikor édeset eszünk reggelire? Összeállításunkban az étkezésünket jártuk körül.
Hogyan befolyásolja a magas vércukorszint a testünket, és milyen szerepet játszik ebben az inzulin? Mi az a glükóz, és miért olyan fontos az ember számára?
Ha az inzulinszint tartósan magas, a szervezet raktározó üzemmódba kapcsol, és gátolja a zsírszövetek lebontását. A ketogén diéta célja pontosan az inzulin alacsonyan tartása, hogy a szervezet hozzáférjen a raktározott zsírhoz.
A glükóz régen és ma
A glükóz (magyar nevén „szőlőcukor”) egy monoszacharid, vagyis egyetlenegy cukormolekulából áll. Úgy kell elképzelni, mint egy focilabdát – magát a sejtet pedig mint a focipályát. Ez a „focilabda” emeli meg a vércukorszintet, és testünk minden sejtje energiaforrásként használja. Régen a szervezetünk nem jutott könnyen cukorhoz, bezzeg manapság! Az ember az őskorban vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott; vagyis elsősorban zsírt, fehérjét és rostot fogyasztott, szénhidrátot ritkábban. A test alkalmazkodott az „éhezős” időszakokhoz, egy mamut levadászása sokszor napok, hetek munkájába telt.
Zsírt cukor helyett!
Megoldásképp a szervezet leszorította az inzulinszintet, így beállt a ketózis állapota: azaz zsírt használt fel cukor helyett. Tudnivaló, hogy a sejtek csak inzulin jelenlétében képesek felvenni a vérből a glükózt. Ha magas az inzulinszint, a sejtek nem férnek hozzá a zsírokhoz – így a ma divatos ketogén diéta pont ennek ellenkezőjét, a tartósan alacsony inzulinszintet hivatott előidézni. Ami közel sem egyszerű, hisz szervezetünk a cukrokat könnyebben bontja le, még akkor is, ha a zsírok lebontásával több kalóriát nyer.
Ha éjjel fogyasztunk alkoholt, leesik a vércukorszintünk...
A magas vércukorszint
A májsejtek, a vörösvértestek és sok más sejt csak a glükózt képes energiaforrásként felhasználni. Viszont nem tudják szabályozni a bevitelüket, ezért „fuldoklásig” tömik magukat cukorral. Védekezésképp a felesleges glükózt fruktózzá alakítják: ez viszont nem megoldás. A fruktóz ugyanis megmarad, és egy átmeneti anyaggá bomlik (ez a glikáció). Ez a folyamat fehérjekárosodással jár.
Glikáció történik akkor is, amikor hevítjük a tűzhelyen a cukrot, s az megbarnul. A testünkben is hő kell hozzá: vagyis a testhőmérsékletünk, cukor és fehérje. A ketogén diéta a zsíros fehérjeforrásokat (zsíros halak, steak, zsíros szárnyasok, tojás, sajt) részesíti előnyben.
Javítható?
A fehérjekárosodást csupán szövetcserével lehet kijavítani. A szövetek lecserélődése a bőrnél egy hónapba telik, a vesénél hat hónapba, az izmok és ízületek esetében akár hét év is szükséges lehet hozzá. Az agy és a retina esetében a károsodás visszafordíthatatlan. Cukorbetegeknél nem véletlen, hogy a leggyakrabban érintett szervük a retina, a perifériás idegek, illetve a vese, mivel ezeken a helyeken glikációs folyamat zajlik. Az Alzheimer-kórt is amiatt hívják 3-as típusú cukorbetegségnek, mert ennek az alapját is a glikáció képezi.
Az inzulin
Az inzulin egy hormon, amelyet a hasnyálmirigy termel, és a fő feladata, hogy a vércukorszintet szabályozza. Mégpedig azáltal, hogy segíti a glükózt bejuttatni a sejtekbe, ahol az energiává alakul. Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun folyamat eredménye, míg a 2-es típusú elsősorban a nem megfelelő életmód okán alakul ki. Az 1-es típusú cukorbetegségnél a szervezet nem termel elegendő inzulint: ami csak inzulin pótlásával kezelhető.
A 2-es típusú esetében szervezetünk nem megfelelő módon reagál az inzulinra – s életmódváltással, gyógyszerekkel, szükség esetén inzulinos terápiával gyógyítják. Régen a 2-es típusú cukorbetegséget az idősebb emberek betegségeként tartották számon, míg az 1-es típusú a gyermekek betegsége volt. Ma már a fiatalok is cukorbetegek. Idősebb korban általában csökken a vázizomzat – és a vázizmok a legnagyobb cukorfelhasználók. Manapság már a fiataloknál is nagyon alacsony izommennyiséggel találkozunk, ami megnehezíti a fogyást is.
Régen nem volt nasi, ezért kövérek sem voltak. És az emberek mozogtak, mert másként nem jutottak ételhez.
Mitől sóvárgunk?
A mai ember legnagyobb betegsége a sóvárgás. Az édes reggeli egekbe löki a vércukorszintünket, elkezdődik az inzulintermelés; majd bekövetkezik a vércukorszint esése, ami sóvárgáshoz vezet. (Hiszen nem vagyunk ketózisban, így a szervezet még több cukrot kíván.) Pánikba esik, rástresszel, mire ránk tör a nassolhatnék, így vércukrunk fel-le ingadozik. Hangulatunk vad táncot jár, utána lehangolódunk. Ördögi kör! Az olyan diéták, mint amilyen a ketogén, kicsikét orvosolhatják a kellemetlen panaszokat. Ám vigyázzunk! Ez a fajta étrend nem ajánlott mindenkinek, fontos az orvosi felügyelet! A ketózisban fokozódhatnak a depressziós tünetek, amelyek a melankolikus embereknél több kárt okozhatnak, mint hasznot.
Keto flu
A ketogén diéta egy magas zsírtartalmú étrend alacsony szénhidrátbevitellel, a diétázók nem esznek kenyeret, cukrot. Célja, hogy a szervezetet átállítsa a zsírok felhasználására, hogy ez legyen az elsődleges energiaforrásunk. A diéta során van egy átmeneti időszak, amelyet keto flunak is neveznek.
S hogy miért keto flu? A diéta levertséggel, fejfájással, izomfájdalmakkal járhat, mintha az ember elkapott volna egy influenzát.
Az inzulinrezisztens vagy cukorbeteg embereknél ez az állapot hosszabb ideig tart, mivel a szervezetük annyira cukororientált, hogy a sejtek nemigen tudják újratanulni, hogy miképpen kell zsírt égetni. Pedig a zsírégetés kiegyensúlyozottabb energiafelhasználást eredményez. A cukorral való energiaellátás ingadozást okozhat, míg a zsírégetés eredménye az energikusság, a jobb koncentrálás, sőt, kevesebb alvásra lesz szükségünk.
Édes vagy sós reggeli?
A reggelt a legtöbben csokis croissant-nal, müzlivel vagy kakaóval, narancslével kezdik. Reggel azonban általában magasabban van a vércukorszintünk, ezért előnyösebb a sós reggeli. Ezzel stabilizálódik az energiszintünk, és később is fogunk megéhezni. Reggel a legmagasabb a gyomorsavtermelés, ezért ilyenkor ajánlott bevinni a nehezebben emészthető fehérjéket és zsírokat.
Nem mit, hanem mennyit? Elterelő hadműveletek
Sokszor nem is az a gond, hogy mit eszünk, hanem hogy mennyit. Az étel után való sóvárgás sokszor belső feszültség eredménye. Egy-egy légzőgyakorlat, jógagyakorlat vagy nyújtás aktiválhatja a paraszimpatikus idegeket (melyek a nyugalomért felelősek), aminek köszönhetően csökken a feszültség – és az étvágy. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a rendszeres étkezés kívánalmát. Ez azért fontos, mert a szervezet ilyenkor rákészül az emésztésre, megtanulja, hogy mikor várjon egy nagyobb mennyiségű fehérje, cukor- vagy zsírbevitelt.
Ha az étkezések között szüneteket hagyunk, beindulnak a béltisztító folyamatok. Érdemes időnként kihagyni egy étkezést, leginkább a vacsorát, mikor is a test felkészül az éjszakai kalóriafelhasználásra.
Ördögtől való? Mit, mikor, mivel?
Mikor fogyasszunk édes ételt? A süteményeket a bűnös ételek kategóriájába soroljuk, pedig megvan a maguk helye és ideje. Mégpedig a sós ebéd után (a fehérjék és zsírok lassítják a cukrok felszívódását). Így kevésbé megterhelő a desszert megemésztése, mint csupán önmagában fogyasztva.
S mi a helyzet az alkohollal? A máj éjszaka egy és három óra között dolgozik a legintenzívebben, ilyenkor tisztítja meg a szervezetet a méreganyagoktól. Ha éjjel fogyasztunk alkoholt, leesik a vércukorszintünk, mivel a máj feladata cukrot biztosítani az éjjeli regenerálódáshoz. Ám annyira le lesz terhelve az alkohol semlegesítésével, hogy nem lesz képes semmi másra koncentrálni. Emellett pedig a jótékony baktériumokat is megnyirbálja – nemhiába fertőtlenítünk szesszel! Persze, egy kis pohár bor alkalmanként, észszerű mennyiségben nem teljesen ördögtől való.
Érdekes jelenség! A terhességi cukorbetegség
A terhességi cukorbetegség (GDM) egy szénhidrát-anyagcserezavar, amely a várandósság alatt alakul ki. A magzat, valamint az anya egészségét is veszélyezteti. Kialakulását a terhességi hormonok inzulinhatást csökkentő működése, a túlsúly, a mozgásszegény életmód is segíti. A diagnózis vércukorterheléses vizsgálattal történik a terhesség 24-28. hete között. Gyakran tünetmentes, ám jelei lehetnek a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, a szájszárazság, a fáradtság, a homályos látás és a gombás fertőzések. Kezeletlenül súlyos komplikációkhoz vezethet, ezért fontos a korai felismerés – az egyik legfontosabb teendő a személyre szabott diéta összeállítása. Ne kísérletezzünk online elérhető terhességi cukorbetegeknek való mintaétrendekkel. Ehelyett kérjük ki az orvos tanácsát!
Az ok!
Az anyai szervezet áttételesen informálja a magzatot arról, hogy kikerülve az anyaméhből milyen világ vár majd rá. Az ízlelőbimbók például már a terhesség 24-28. hetében kialakulnak. A későbbi betegségek rizikója is ekkor alakul ki. Jó példa erre „a második világháborús holland éhezés” története: a terhesség alatt éhező anyák gyerekei gyakrabban lettek cukorbetegek vagy elhízottak. Ennek oka: a magzat úgy „készült fel” az életre, mintha éhezés várna rá. Az ehhez való alkalmazkodás – például a zsírraktározás fokozása – betegségekhez vezetett.
