Az anyagcsere karmestere a pajzsmirigy. Főnökszerepet tölt be a szervezetben. 

A pajzsmirigy szinte minden szerv működését befolyásolja. Zavara esetén a teherbe esés esélye kisebb, a vetélés is gyakoribb. Tudjunk meg minél többet a pajzsmirigyünkről!
A felvilágosításban Házi Schenk Veronika endokrinológus van a segítségünkre, aki a somorjai és a nagymegyeri rendelője közt ingázik. Miért van ilyen komoly hiány szakorvosokból? – kérdeztük tőle először. 

hazi-schenk-veronika-bw.jpg

– Nem egyszerű szakma a miénk, rengeteget kell tanulni a szakvizsgára. Ezért alakult ki ez a nagy orvoshiány – kezdi a doktornő. – Pedig hihetetlenül izgalmas a munkánk, tele van rejtélyekkel és kihívásokkal. Testünk működését a hormonok szabályozzák. A hormonokat a belső elválasztási rendszer termeli, ám legkisebb zavar is felboríthatja működését. Néha szinte nyomozni kell, hogy fel tudjuk állítani a diagnózist. Volt egy betegem, aki hat-nyolc évig abban a tévhitben élt, hogy panaszait a menopauza okozza. Végül kiderült, hogy az agyalapi mirigyén lévő jóindulatú tumor – mikroadenóma – kezdett aktív hormontermelésbe. Ez ma már gyógyszerekkel jól kezelhető, ritkán van szükség a daganat műtésére. Ám vigyázni kell, mert a megemelkedett prolaktinszint nem minden esetben jelent betegséget! Ha valaki a kontroll vérvétel előtt három nappal aktívan sportolt, nemi életet élt, éjszaka dolgozott, vagy még szoptat, akkor könnyen megemelkedhet a hormonszintje. Nekünk itt ismernünk kell minden egyes hormont! Ha például a mellékvese működési zavarait szeretnénk kizárni, akkor a beteg nem lehet stresszes, tehát nem szabad megvárakoztatni a váróban, és a vérmintát jégre helyezve, gyorsan el kell juttatni a laboratóriumba. 

Egyre kevesebb a szakorvos, és egyre több a beteg, akik egyre fiatalabbak. 

– Ez azért van, mert már jobban ki lehet szűrni a rendellenességeket. A várandós anyukáknál az első trimeszterben például rengeteg kivizsgálást végeznek, amelyek tíz-húsz éve még nem léteztek. A diagnosztika rohamosan fejlődik, ám még mindig sok a felesleges kör! Pajzsmirigy-alulműködés esetén gyakran pszichiáterhez küldik a beteget, mert a betegség velejárója a depresszió. Jó esetben végül hozzánk kerül, és amint sikerül beállítani a hormonszintet, a depressziós tünetek enyhülnek. 

 

Sokféle oka lehet annak, miért nem jön a baba. Néha lelki, néha inkább a testben kell keresni a bajt"

 

Azokon a területeken, ahol nem jut elég jód a szervezetbe (így például a Csallóközben), gyakoribb a pajzsmirigy-alulműködés. A só jódozásával próbálják megelőzni a bajt. A kérdés csupán az, hogy milyen sikerrel.

– Régen sokaknak megkeserítette az életét a jódhiány jellegzetes tünete, a golyva. Ha figyelmesebben megnézünk az 1956 előtti – vagyis a só jodizációja előtti – családi fényképeket, akkor láthatjuk, hogy eleink nyakát gyakran óriási strúma csúfította el. Ma már ez ritkaságszámba megy! Ami nem jelenti azt, hogy a pajzsmirigy-alulműködés ritka betegség. Az ilyen betegek legtöbbször krónikus fáradtságra, súlynövekedésre, idegességre, lelassult anyagcserére, hajhullásra, ingerlékenységre panaszkodnak. Nőknél kísérő tünetként jelentkezhet a depresszió. A férfiak viszont nem mennek el orvoshoz, pedig a rendszeres kontrollvizsgálatok mellett nem szenvednének annyit a tünetektől. Ugyanez vonatkozik a túltengésre is.

Mikor beszélhetünk túltengésről? 

– Pajzsmirigy-túlműködés esetén a beteg étvágya jó, mégis fogy. Jellegzetes tünet a kidülledt szem, szapora szívverés és pulzus, a hajhullás, a remegésig felfokozott idegállapot, az ingerlékenység, az izzadás, a felgyorsult anyagcsere. Ám a kezelés hatására lassan kisimulnak a beteg idegei, és olyan jó ezt egy orvosnak látni! Tudni való, hogy a pajzsmirigybetegségeknél jelen van egy örökletes hajlam. Egy részüket gyulladásos, autoimmun zavarok alkotják, mikor a szervezet saját magát támadja meg. Az állandósult gyulladások következtében a pajzsmirigyszövetek elváltoznak, csomók, ciszták vagy daganatok keletkezhetnek. 

Mennyire gyakori a pajzsmirigy daganatos megbetegedése?

– Egyre gyakoribb, de a gyógyulási arány rendkívül magas. A daganatos betegeink 95%-át öt év után gyógyultnak nyilvánítjuk! Ez főleg annak köszönhető, hogy időben nyakon csípjük a bajt. A betegek a biopszia ellen vannak, pedig ma már rutineljárásnak számít. Pusztán az ultrahangos eredmény alapján nem lehet kijelenteni, hogy a strukturális elváltozás csupán egy ártalmatlan csomócska vagy épp egy veszélyes mikrokarcinóma. Ez utóbbinál csak a pajzsmirigy érintett részét távolítják el. Az endokrinológia egyik szépsége, hogy gyakran a legreménytelenebb történet is happy enddel érhet véget. 

– A stresszes időszakok – munkahelyváltás, családi krízisek – megemelik a szervezetben a stresszhormonokat, amitől egy idő után (ahogy a népnyelv mondja) kimerülnek a mellékvesék. 

– A mellékvese egy viszonylag komplikált szerv, mivel mindkét része (kéreg és velő) termel hormonokat. A velő az adrenalin-, valamint a dopaminszintért felelős, melyek tipikus stresszhormonok. Ezeknek a fokozott termelődése okozhat magas, illetve ingadozó vérnyomást, heves szívverést, szívdobogást. Sokszor a betegek olyan tüneteket produkálnak, mint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, ezért először az intenzív osztályra kerülnek, nemegyszer mentő viszi be őket a kórházba. Nem ritka, hogy még a pszichiátriát is megjárják pánikbetegség gyanújával. A kéreg a kortizolszintért felelős: ennek a felborulása szintén okozhat ingadozó vérnyomást, elhízást, súlygyarapodást, a lányoknál menstruációs zavarokat. Sajnos, a férfiaknál nehezebb a diagnosztizálás, mert náluk nincsenek olyan tipikus tünetek, mint például a nőknél a menstruációs zavarok. 

Egyre több nő panaszkodik arra, hogy orvostól orvoshoz járt, mire végre kiderült, hogy panaszai hátterében policisztás petefészek betegség (PCOS) áll.

– Ez egy összetett megbetegedés, ami ma minden tizedik nőt érint. A PCOS a meddőség leggyakoribb oka. A betegek általában rendszertelen menstruációra panaszkodnak, szőrösödésre, hasi hízásra. A terhesség alatt is felléphetnek szövődmények (magas vérnyomás, cukorbetegség), melyek arra utalhatnak, hogy a páciens valószínűleg PCOS-szal küzd. Ennél a kórképnél az inzulinrezisztencia is gyakori, ezért szükség van terheléses vércukormérésre, mikor is egy pohár cukros víz megivása után időközönként vért vesznek a betegtől. A kezelés hosszadalmas és időigényes. 

– Az anyukák hogyan fogadják a hírt, hogy nem lesz könnyű teherbe esni?

– Sajnos, csodát nem tudunk tenni. A nők türelmetlenek, amit megértek, hisz belénk van kódolva az anyaság utáni vágy. Általában két-három évbe is beletelik, mire felkészül a szervezet a terhességre. Sokszor azonban hiába minden, nem marad más kiút, mint a mesterséges megtermékenyítés vagy az örökbefogadás. Ám vannak meglepetések! Megesik, hogy mikor a lombikprogramnak köszönhetően megszületik a baba, és lehull a szülőkről a lelki teher, feloldódik a görcs, az anyuka ismét teherbe esik. 

web-bannerek-hirlevel-02.jpg

– Mi a helyzet az apukákkal? 

– Nincs jó hírem! Sajnos, a férfiak megtermékenyítő képessége csökken, egyre több a férfi betegünk! Életerős, látszólag makkegészséges férfiak kerülnek hozzánk alacsony tesztoszteronszint okozta tünetekkel. A betegséget, sajnos, rosszul viselik, mert a férfiasságukat érzik veszélyben. Hiába, a termékenységtudat identitásunk alappillére. A beteget sok esetben genetikai kivizsgálásra küldjük. 

– Hazánkban Fenyőházán (Ľubochňa) működik az ország legmodernebb endokrinológiai intézménye. Hozzájuk hasonló vizsgálati technikával, sajnos, a legmenőbb kórházaink sem rendelkeznek. Hogyan juthatnak el ide a betegek? 

– Valóban, a fenyőházai endokrinológiai központ az ország legjobbja. A betegek egy részénél már a szakrendelőben biztos diagnózist tudunk felállítani. Fenyőházára azokat a betegeket küldjük, akiknél a pontos kórkép felállításához hosszadalmas hormonális tesztek elvégzésére van szükség. Nagy szívfájdalmunk, hogy más szlovákiai kórházakban ma még ezeket a teszteket nem tudják elvégezni. Azokat a betegeket is Fenyőházára utaljuk, akiknél felmerül a gyanú, hogy a hormonális zavarok mögött mentális anorexia áll. Az anorexiát rendkívül nehéz kiszűrni, mert a betegek nem vallják be őszintén, hogy megvonják maguktól az ételt.

A fogamzásgátló tabletták leállítják a valós menstruációs ciklust. Ez milyen „nyomokat” hagy a nők hormonális rendszerében?

– A nőgyógyászoknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a felvilágosításra. Azoknak a nőknek, akik fogamzásgátlót szednek, én mindig elmagyarázom, hogy a petefészkeik „téli álmot” alszanak. Nincs ovuláció, vagyis peteérés – és a menstruációs vérzés sem igazi, hanem úgynevezett pszeudovérzés! És hiába hagyja abba a nő az antibébi-tabletta szedését, a petefészkeknek időre van szükségük ahhoz, hogy felébredjenek. Ha valakinek tizenhárom évesen megjött a menstruációja, ám rendszertelen volt a ciklusa, mikor tizenöt évesen elkezdett fogamzásgátlót szedni, akkor ne várja azt, hogy a kiiktatása után azonnal teherbe esik. Hiszen a petefészkei még lehetőséget sem kaptak, hogy igazán „beinduljanak“. A természet nem így működik, mindennek időt kell adni! 

A nők a változókorban hasonló tüneteket tapasztalnak magukon (hajhullás, heves szívdobogás, verejtékezés, elhízás), mint a pajzsmirigy megbetegedésénél. Hogy lehet ezeket megkülönböztetni egymástól? 

– Nem egyszerű! Ha nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy mi állhat a tünetegyüttes hátterében, mindenképpen ajánlott megnézni a vérképet. A körzeti orvosok egyetlen hormont (TSH) vizsgálhatnak ki, de már az is kimutatja, hogy a pajzsmiriggyel lehet gond... 

Janković Nóra 

web-bannerek-hirlevel-01_1.jpg