Nincs menekvés! Egyetlen férfi sem kerülheti el azt, hogy össze ne hasonlítsák – az apóssal!!!

Mi, nők legtöbbször nem is tudatosítjuk, milyen szempontok MENTÉN választunk. „Bárki lesz is a férjem, CSAK OLYAN NE LEGYEN, MINT AZ APÁM. Legyen pont ellentéte az apámnak!”

Mindenki csodálkozott, amikor Zita barátnőm egy olyan pasiért lelkesedett, akit a többi kolléganő egy pillantásra se méltatott. Nem mintha hozzá akart volna menni – a pali egyébként is vagy húsz évvel idősebb volt... És Zita egy korban hozzá illő, NAGYBETŰS KIRÁLYFIVAL képzelte el az életét. Csak éppen élénk diskurzusokat folytatott a pasival a munkahelyén, és szinte mindent elnézett neki. Azt is, hogy olyan ingeket hordott, amilyenek legfeljebb a nyolcvanas években voltak divatban, és hogy egyetlen dezodort használt, a Pitralon nevű arcszeszt, sőt még azt is, hogy rendkívül hiú volt. (Holott Zitával nézette át a szakmai szövegeit, hogy olvashatók legyenek.) Azt is elfogadta, hogy a pasas még egy kávéért se volt hajlandó lemenni az automatához, mindig Zitával hozatott fel magának tízórait. S mi volt a magyarázat erre a nagy lojalitásra, erre a nagy barátkozásra? „Hát hiszen ugyanolyan, mint az apám. Ránézek, és azonnal mindent megbocsátok neki.” A dolog pikantériája az, hogy Zita ki nem állhatja az apját. „Az apám egy tutyimutyi, szerencsétlen balfék, aki kezdettől fogva mindent ráhagyott az anyámra, a bátyámmal és velem is csak a hétvégeken volt hajlandó szót váltani. Amúgy levegőnek nézett bennünket.” Az érzelmeknek – és a hormonoknak azonban nem lehet parancsolni! Reális a veszély, hogy idővel Zita is egy apjához hasonló csodabogárral köti össze az életét. Titkon reméljük, hogy a választott azért valamivel fiatalabb lesz.

Szia, apa! Emma apja testben és lélekben gyakorlatias ember volt. Érzelmeit egyáltalán nem volt képes kimutatni, még a kicsi lányát sem becézte, és csak nagy ritkán csúszott ki a száján, hogy „bogárka”. Még hogy „szeretlek”, vagy „nagyon csinos vagy”? Soha! Tehát nem állíthatjuk, hogy Emma lett volna a papa „hercegnő”-je. Nem csoda, hogy húszéves korában teljesen odavolt egy hosszú hajú költőért, aki elárasztotta romantikus vallomásokkal és a szomszéd kertjéből (éjnek évadján) lopott tearózsacsokrokkal. Sajnos, akkor sem telt tőle több, mikor már ÖSSZECUCCOLTAK. Bevásárláskor mindig a kenyeret és a tejet felejtette el, a betevő cigijét és söröcskéjét soha. De Emma tanult a hibájából, és férjnek már egy józan, megbízható (bár kevésbé mámoros szavú) tanárembert választott. 

A pszichológusok tudják, hogy a nők vagy olyan férfit választanak, amilyen az apjuk volt – vagy pont az ellenkezőjét. Az első esetben azért, mert az ismert viselkedésmód a biztonság, a közelség érzetét kelti. Ezért kedveli Zita a lehetetlen kollégáját, aki olyan ingeket hord, mint az apja, és ugyanazt az arcvizet használja. A közelség érzése lehet kellemes – és kellemetlen. Függ a másik külsejétől és viselkedésétől, mentalitásától. 

web-bannerek-hirlevel-02_5.jpg

Unalmas, de rendes…
A pszichológusok azt állítják, minden attól függ, hogy az apánk gyerekkorunkban példaképünk volt-e, vagy sem. Ha szerető apánk volt, a jövendőbelinknek bizony fel kell kötnie a fehérneműt, mert nagyon magasra raktuk a mércét. „Nem arról van szó, hogy a nő tudatosan keresne pont olyan férfit, amilyen az apja volt, hanem arról, hogy azt a típust választja, vágyja vissza, akitől élete korai szakaszában kedvességet, biztonságot kapott” – mondja egy pszichológus. És fordítva: ha az apa iszákos, erőszakos ember volt, akkor ezt a típust a legkisebb ÁRULKODÓ jel hatására is messze elkerüli. Pontosabban: a legtöbbször elkerüli – de nem mindig. Az emberi lélek bonyolult és kiismerhetetlen. Előfordul, hogy a nő józan esze ellenére is ilyen férfi mellett köt ki. A minta MENTHETETLENÜL RÖGZŐDIK A NŐ LELKÉBEN. NEM KÉPES LEVÁLNI. „Tíz évig tartott – mondja a harmincöt éves Szilvia –, míg végre megértettem, hogy nagy ívben ki kell kerülnöm az izmos, jóképű, szórakoztató pasasokat. Az én apám pontosan ilyen volt, és én láttam, hogy az anyám szenved mellette, mert apámnak csak a barátok és az idegen nők számítottak. Csakhogy én kislány KOROMBAN imádtam az apámat, mert ünnep volt az a nap, amikor otthon volt. S mivel bántotta a lelkiismeret, nagy és szép ajándékokkal kedveskedett nekem. Pontosan úgy, mint a hasonló cipőben járó szerelmeim. Talán ezért is tetszettek annyira.” Harmincöt évesen Szilvia szerencsére felismerte, hogy boldogabb lesz egy unalmas, de rendes és megbízható könyvelő oldalán.

keres01.jpg

Hasonlítsuk össze a fényképeket
A fentieken kívül hajlamosak vagyunk olyan férfit választani partnerül, akinek hasonló a szeme és a haja színe, mint amilyen az apánké volt. Szerepet játszanak az arcvonások és a termet is. A pécsi egyetem kutatói szerint ez nagyon jól megfigyelhető, ha összehasonlítjuk a férj fotóját az apa fiatalkori fényképeivel. Röviden: olyan férfiak vonzanak bennünket, akik külsőleg olyanok, amilyen apánk volt fiatalkorában. Még akkor is, ha ősz hajjal, pocakosan cseppet sem emlékeztet a férjünkre. 

Ez elsősorban azokra a nőkre érvényes, akik gyerekkorukból pozitív élményeket őriznek. A boldogtalan gyerekkort megélt nők esetében ilyen vonzalom nem fedezhető fel. „Soha nem fogok olyan emberrel járni, aki az apámra emlékeztet. Az apám ivott. Ezért még az is zavar, ha a pasim nagy ritkán megiszik egy pohár bort. Az apám súlyos alkoholista volt, úgyhogy számomra teljesen világos az összefüggés” – mondja Edit.

A „hercegnő” leendő párja
Nagyon nehéz helyzetben vannak azok a férfiak, akiknek a felesége annak idején az apuka szeme fénye volt, mert ezek a nők tudat alatt hasonló férfira vágynak még harminc- vagy negyvenéves korukban is. A magányos nők párszerzési kilátásai évről évre kisebbek. „Az én apám ügyes, kedves, figyelmes ember volt, ráadásul nekünk, gyerekeknek mindig kitalált valamilyen új játékot. Győzi, a férjem nem ilyen szórakoztató, viszont sokkal többet törődik a családdal, rendben tartja a házat, a kocsit. Az apámmal az volt a baj, hogy azt se vette volna észre, ha ránk szakad a tető” – emlékszik vissza az apjára Zsuzsa, de azt is elárulja, hogy mindig veszekedés a vége, ha férjének megemlíti az édesapját. 

A körülrajongott kislányok felnőttkorukban olyan férjet fognak keresni, mint az apjuk. Nagyon kicsi az esélye, hogy találnak is. Esetleg, ha húsz évvel idősebb férfiak között keresgélnek. (De ki akarna a lányának egy „trotty” férjet.) Az idős pasi – fiatal bombázó párosítás-párosodás nemcsak a korkülönbség vagy az utódok felnevelése szempontjából jelent problémát, hanem főleg azért, mert a tökéletes férfiak mellett a nőnek esélye sincs arra, hogy felnőjön, és kibontakoztassa saját személyiségét. Hiszen olyan jól érzi magát a védelmezett kislány szerepében – minek felnőni, felelősséget vállalni...

Varga Klára

web-bannerek-hirlevel-01.jpg