Ma télen eszünk epret, a gyerekek lassan nem is tudják, hogy tyúkból van a tojás. Mindent lehet bármikor, gyereket is csak akkor szülünk, ha fogadni tudjuk. Ám azért vannak korlátok! Lássuk ezeket!

A gyermekvállalás időhöz van kötve. Ugyanolyan lejárati ideje van, mint bármi másnak körülöttünk. S ez a férfira is igaz – és a nőre is. Ha másért nem, azért, mert a gyereket fel is kell nevelni, nem nő meg, ripsz-ropsz, mint a hidropón paradicsom a vízfürdőben. A lejárati idő nagyon fontos. Nincs ember, aki kiugrana egy helikopterből lejárt szavatosságú ejtőernyővel. Az élelmiszereknek is meg szoktuk nézni a lejárati idejét. Az emberi termékenységnek is van lejárati ideje.

lejart-spermium.jpg

Gyereket ma sokkal később vállalunk, s helyesen is tesszük. Minden szépet és jót meg akarunk neki adni, s ehhez az anyagi fedezetet meg kell teremteni. Ma már a lányok is szeretnének egy kis karriert befutni a szülés előtt, hogy a gyermekgondozási szabadság leteltével legyen hova visszamenni dolgozni. Az óra azonban ketyeg, és a test öregszik. A mai huszonévesek és harmincasok sokszor csak legyintenek: ráérnek arra még! Főleg a férfiakra jellemző, hogy halogatnak.

A felelősségvállalás lassan ismeretlen fogalom: úgy járunk ki s be egymás életébe, mit a kóbor macskák. Ha pedig valami gond van, akkor azt tartjuk: majd az orvostudomány megoldja. „Igaz, az orvostudomány elképesztő iramban száguld, de valami mégis ellenünk dolgozik…“ – mondja Vesztergom Dóra reproduktív endokrinológus, meddőségi specialista, aki egyik TED-előadásában arról beszélt, hogy tájainkon az elmúlt tíz évben háromszorosára nőtt a meddőségi problémával orvoshoz fordulók száma.

„A 25 éves korosztályban minden tizedik, orvosilag igazolt várandósság végződik vetéléssel, míg 40 éves korban minden második. Azaz minden megfogant terhesség felének vetélés a vége.“

Rengeteg pár terméketlenséggel küszködik. A probléma nem csak a nőket érinti: a meddő párok felénél a férfiak is érintettek. A férfiak, akik nem szívesen mennek ilyen ügyben orvoshoz, mert még mindig él a régi felfogás, hogy „a gyerek a nő ügye“. A tanulmányok viszont azt mutatják, hogy negyvenéves kor felett a hímivarsejtek megtermékenyítő-képessége csökken. Az autó motorja sem jár a végtelenségig: minél több ideig használjuk a kocsit, annál nagyobb az esély, hogy meghibásodik. Ugyanígy van a spermiumokkal is. Egy férfi egész életében spermiumokat termel, ám minél idősebb, annál több a kóros hímivarsejtje.

Időskorban szülni vagy gyereket nemzeni mindig is kockázattal járt: növekszik a vetélések száma, illetve a megfogant gyerekeknél magasabb a betegség kockázata (mint az autizmus vagy Down-kór). A női termékenységre szintén oda kell figyelni, mert annak is van lejárati ideje. Sokan azt gondolják, hogy aki rendszeresen menstruál, annál nem lehet probléma. Nagy hiba azt gondolni, hogy az életkorral összefüggő meddőség majd lombikkezeléssel orvosolható. Ez nem igaz. A lombikintézetekben dolgozók tanúsítják: gyermekvállalás szempontjából igenis fontos tényező az életkor.

web-bannerek-instagram.jpg

Például egy 35 éves pár esetében egy lombikkezelési ciklusban 50%-os az esély a sikeres fogantatásra. Minél több kezelést végeznek, annál nagyobb az esélye annak, hogy megfogan a gyermek. Ha ugyanez a pár csak hét év múlva keresi fel az orvosokat, akkor a sikeres fogantatás esélye 6%-ra csökken! És nem számít, hogy a pár hogyan néz ki, sportol-e, diétázik-e, vagy sem! A termékenység szempontjából az ideális idő a 25-35 év között van. Néha túl sok időt töltünk azzal, hogy megtaláljuk jövendő csemeténknek a megfelelő apát, esetleg lelkileg, anyagilag még jobban fel akarunk készülni a családalapításra. Ám nem biztos, hogy minden úgy fog történni, ahogy elterveztük...

A női meddőség az életkorral arányosan nő. Egyes vizsgálatok szerint a fertilitás (termékenység) csökkenése már a 20-as évek végén megkezdődik. A petefészekben található petesejtek mennyisége és minősége határozza meg a női termékenységet. A termékeny kor általában 41 évig tart a nőknél. A petesejtek mennyisége genetikailag meghatározott, és az életkorral folyamatosan csökken. Ez a folyamat 37 éves korban felgyorsul – és a petesejtek minősége is romlik. Nő a kóros petesejtek száma. A kóros petesejteket nehéz megtermékenyíteni, ha pedig megtermékenyülnek, a korral nő a vetélés esélye.

A petesejt-donációval az anya és a gyermeke között nincs genetikai rokonság. Ám ettől még ugyanúgy kötődhet az anya a gyermekéhez, és fordítva. Viszont sok ember ezt nem így látja, s vér szerinti utódot akar. Ám ha későn kapunk észbe, a lombikkezelés már nem működik saját petesejttel.

A 25 éves korosztályban minden tizedik, orvosilag igazolt várandósság végződik vetéléssel, míg 40 éves korban minden második. Azaz minden megfogant terhesség felének vetélés a vége. Ezért nehezebb 40 éves kor felett teherbe esni! Gyakran hallunk hollywoodi sztárokról, akik 45 év felett ikreket szülnek. Csak a sztárok elfelejtik közölni, hogy ikreik két petesejtdonorból jöttek létre, melyeket valamelyik híres petesejt-donációs klinikán katalógusból választottak ki. A petefészket nem lehet botoxolni: aki kívülről fiatalnak tűnik, nem biztos, hogy belülről is az. 

A petesejt-donációval egy idősebb nő petesejtjét egy fiatal nő petesejtjére cserélik. Ezért ha valaki már a változókorban van – egyáltalán nincs havivérzése, teljesen megszűnik a hormontermelése – petesejt-donációval jó eséllyel szülhet gyermeket. Erre jó példa a világ legidősebb anyukája, aki Indiában tavaly szeptemberben 74 évesen adott életet ikreinek, természetesen petesejt-donációval. Az édesapa 82 éves volt a gyerekek születésének a napján. Az apuka a szüléskor szintén kórházba került, mert a nagy izgalmak közepette kisebb agyvérzést kapott. A végén azt nyilatkozták nagy mosolyogva, hogy ők a világ legszerencsésebb párja. (Pár év múlva azért megkérdeznénk az ikreket, hogy ők ezt miként látják.)

–varga–
Cookies