Legtöbbünk nem nagyon érdeklődik a művészetek iránt: ha híres festő képei érkeznek egy-egy kiállításra, elutazunk a fővárosba, megtekintjük a tárlatot, majd nyugtázzuk magunkban, hogy elmondhatjuk magunkról: itt is jártunk. Ám vannak szemfüles műgyűjtők és befektetők, akik évekre – sőt évtizedekre – is képesek előre tekinteni: ők azok, akiknek otthonuk falain milliárdokat érő festmények lógnak. S valószínűleg potom pénzért jutottak hozzá sok-sok évvel ezelőtt…

Az utca embere az árverést csak filmekből ismeri, hiszen egy-egy festmény akkora összegért kerül kalapács alá, amennyit egész élete alatt sem keres meg. A valóságban nem ez a helyzet – már elfogadható összegért is szert lehet tenni értékesebb műtárgyakra.

festmeny-indito.jpg

A művészet jó üzlet

Miért vásárol az ember festményeket? Ez a kérdés fölösleges olyan műgyűjtők esetében, akik élnek-halnak azért, hogy szép tárgyakkal vegyék körül magukat. Az árverésekre azonban nemcsak művészetkedvelő emberek járnak. Az utóbbi években kifejezetten érdemes művészi alkotásokba fektetni megtakarított pénzünket, mert évek múlva majd nagyszerűen lehet értékesíteni őket. Egy New York-i házaspár a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben felvásárolta a kortárs absztrakt művészek, a pop-art, az expresszionisták és minimalisták alkotásait, és 1973-ban 2,2 millió dollárt kaptak gyűjteményük 50 darabjáért. A magas összeg azért is érdekes, mert ők annak idején ezekért a képekért nevetségesen kevés pénzt adtak ki. Például Jasper Jones festményét 1965-ben 10 000 dollárért vették meg, az árverésen viszont hihetetlenül magas összeget, 240 000 dollárt kaptak érte. A híres pop-art festő, Robert Rauschenberg 1958-ban 900 dollárért adta el egyik festményét a házaspárnak, akik az árverésen 85 000 dollárral lettek gazdagabbak. A sértett festő az aukció után megtámadta és a festmény megbecstelenítésével vádolta meg őket.

Az árverés olykor átverés

A köznapi ember beleszédül az árveréseken elhangzó összegekbe, pedig a műkincsvásárlás nemcsak a felső tízezer szórakozása. A vásárláshoz természetesen pénz is kell, de nem szükséges egyből csillagászati összegeket magunk elé vizionálni. Aki keres, az talál: megfizethető műtárgyat, rajzot, akvarellt vagy grafikát.

A művészet ma már nemcsak az emberek szórakoztatására szolgál, hanem egyben árucikk is. A műtárgyakat gyakran olyan emberek vásárolják meg, akiket semmiféle érzelmi szál nem köti a festményhez, szoborhoz.

Szlovákiában ma három nagy árverési csarnok működik, s aki részt szeretne venni a rendezvényeken, annak előtte fel kell vetetnie magát egy nyilvántartásba. Ezzel tulajdonképpen kötelezi magát arra, hogy az árverésre kerülő tárgyak közül valamelyiket meg is vásárolja. Az árverés előtt két hónappal elkezdődik a műtárgyak összegyűjtése, majd a csarnok felértékeli a tárgyat, ellenőrzi a hitelességét, nyilvántartásba veszi és megítéli, hogy eladásra kerülhet-e. Hiszen nem minden műtárgy értékes – csak akkor kerülhet kalapács alá, ha megfelel a minőség és a hitelesség kritériumainak. Általában három művészettörténész vizsgálja meg az adott műtárgyat, de sokszor a Szlovák Nemzeti Galéria szakértőit is segítségül hívják. Az árverés előtt az érdeklődők a valóságban is megtekinthetik az aukcióra kerülő művet, és meghallgathatják az azokról szóló magyarázatot. Így betekintést nyerhetnek a különböző kincsek háttértörténetébe, és menet közben még változtathatnak is vásárlási szándékaikon.

Először, másodszor, harmadszor!

Ezután kerül sor magára az árverésre. Évente általában négy alkalommal tartanak aukciót, s a részvételnek több formája van: vagy személyesen megy oda az érdeklődő, vagy a képviselőjét küldi el. Az utóbbi megoldást azok szokták választani, akik nem akarnak a nyilvánosság elé lépni.  Általában 500 euró a kikiáltási ár, de a csarnok nemegyszer ennél sokkal magasabb összeggel indul, ami húsz-, de akár százezer euró is lehet! Az ár itt már erősen a festő technikájától és a vászon nagyságától függ. Azoknak, akiknek nincs tízezrekre rúgó megtakarított pénzük, de a plakátnál vagy reprodukciónál mégiscsak értékesebb műtárgyat szeretnének venni, ezt online árveréseken keresztül tehetik meg. Itt hetente frissül a kínálat, s a kikiáltási ár 50 vagy 100 eurónál kezdődik.

festmeny-belso.jpg

Persze az emberek sokszor nem a kínált mű valós értékét veszik figyelembe, hanem azt, hogy milyen érzelmi szálak fűzik őket egy-egy képhez, és azt, hogy mennyire szeretnék a magukénak tudni. Nem ritka eset, hogy egy kevésbé jelentős mű végül hatalmas összegért talál gazdára, de olyan eset is előfordul, hogy a befutónak tartott tárgyra senki nem tart igényt.

A világ legnagyobb árverési csarnokai

A Christhie’s
A világ egyik legnagyobb és legismertebb aukciós házát 1766-ban alapította Londonban James Christie skót kereskedő. Ma 46 országban működnek aukciós irodái, évente 350 árverést tartanak, és nemcsak képzőművészeti és dekorációs műtárgyak, hanem ékszerek és különféle műgyűjtők értéktárgyai is kalapács alá kerülnek. A Christie’s és a Sotheby’s arról is híres, hogy közismert emberek személyes tárgyait bocsátja árverésre, például Audrey Hepburn ruhatárát vagy Andy Warhol személyes gyűjteményét. A Christie’s legmagasabb áron elkelt modern művészeti alkotása Jeff Koons szobra, a Balloon Dog volt, amelyért új tulajdonosa 58,4 millió dollárt adott. Az aukciós ház történetében a legmagasabb összeget Leonardo da Vinci egy újonnan előkerült festményéért fizették ki – több mint 450 millió dollárt.   

A Dorotheum
Ennek az aukciós háznak Bécsben van a székhelye. Alapítása 1707-be nyúlik vissza, és ma Közép-Európa legnagyobb árverési társaságának tartják. Fiókjai több országban megtalálhatók, többek között Prágában is. Évente átlagosan 600 árverést rendez több mint 100 szakértő közreműködésével. A régi mesterek munkáinak eladására specializálódott, mert a bécsi vásárlóközönség ezeket kedveli a legjobban.

Szlovákiában ma három nagy árverési csarnok működik, s aki részt szeretne venni a rendezvényeken, annak előtte fel kell vetetnie magát egy nyilvántartásba. Ezzel tulajdonképpen kötelezi magát arra, hogy az árverésre kerülő tárgyak közül valamelyiket meg is vásárolja.

A Bonham’s
Szintén Londonban alapították 1793-ban, de külföldön is közel két tucat üzleti képviselete van. Fő érdeklődési területe az ázsiai művészet, de régiségeket, órákat, európai kerámiatárgyakat, ékszereket, gyémántot és más drágaköveket is kínál eladásra. Az aukciós ház érdekessége, hogy Európában az automobilok árverésében is vezető szerepet játszik. 

Stockholms Auktionsverk
A világ legrégibb árverési csarnoka
a svéd Stockholms Auktionsverk, amelyet 1674-ben alapított Claes Rålamb báró. Ma az egyik legjelentősebb aukciós társaság a Skandináv- félszigeten, és nemcsak műtárgyakat, hanem ipari mesterremekeket és régiségeket is árul.

A Lempertz’s
Az árverési társaság története 1798-ban kezdődik, amikor antikváriumként és régiségkereskedésként funkcionált. Aukciós házzá 1845-ben alakult át, s jelenleg a legrégebbi aukciós társaság, amelyet indulása óta ugyanaz a család birtokol. A Lempertz’s modern és kortárs művészek alkotásait, fotográfiákat és ázsiai művészeti termékeket bocsát árverésre Európa több nagyvárosában.

China Guardian
Annak ellenére, hogy a társaság csak 1993-ban alakult, a China Guardiant a világ egyik legnagyobb árverési csarnokának tartják. A kínai művészetre, kalligráfiákra specializálódott, de kínai porcelánt, bútorokat, értékes könyveket, ékszereket és plasztikákat is árul.

Varga Klára

 

Kapcsolódó írásunk: Beszélgetés egy halogatáskutatóval

web-bannerek-hirlevel-01_1.jpg

Új Nő csapata