Ma azt mondják: ha Marilyn Monroe-t anno tudták volna diagnosztizálni, nem biztos, hogy olyan tragikus sorsra jut… Monroe ugyanis endometriózisban szenvedett.

Ma már Marilyn Monroe-ról is tudvalevő, hogy súlyos endometriózisban szenvedett, melyet az akkori orvosok még nem tudtak diagnosztizálni. Ez okozta a meddőségét, a vetéléseit s vélhetően a gyógyszerfüggőségét is.

marily-bikini-indito.jpg

„Sokáig úgy gondoltam magamra, mint egy gyenge és hisztérikus valakire. Úgy képzeltem, a fájdalom a nőiség része, és semmit nem kell kezdeni vele. Amikor csak a fájdalmat ismered, nem tudhatod, hogy az nem normális” – mondta egy beszédében a híres színésznő, Susan Sarandon, aki endometriózissal élt.

Tabu még mindig!

Vallomása jól tükrözi az endometriózist övező tudatlanságot, ami rengeteg megkésett diagnózishoz, fájdalmas beavatkozáshoz vezet. Az olyan mondatok, mint „az erős menstruációs fájdalom normális, hiszen már a dédnagymamám is ezzel küzdött”, „a terhesség meggyógyítja a betegséget”, „aki ebben szenved, az biztos meddő”, „ha nem fáj, akkor az biztos nem endometriózis” – mind-mind megakadályozzák a nőket abban, hogy hathatós kezelést kapjanak.
Az endó kemény ellenfél, de nem legyőzhetetlen! Nálunk is vannak nagykövetei, az egyik legismertebb Vojakovics Friedrich Tímea, egy szép rozsnyói lány, aki évek óta küzd azért, hogy minél többet megtudjunk a betegségről. Magyarországon az endometriózis nagykövetének választották. Tímea azóta édesanya lett, és továbbra is a Stop, endó! mozgalom élharcosa.

A diagnózis felállításához szövettani vizsgálatra van szükség. Ilyenkor kulcslyuksebészettel megnézik, hogy van-e endometriális szövet a kismedencében és a hasi szervek falán. Illetve az ún. CA 125 vérvizsgálat magas markerei (jelzőanyagai) is feltételezik a betegséget.

Az endó okát mindmáig nem ismerjük. A betegség összefügghet a késői szüléssel. Régen a nők kevesebbet menstruáltak, mert többet és hamarabb szültek. Márpedig ha nincs menstruáció, nincs endometriózis se. Pár száz évvel ezelőtt a nők átlagéletkora 40 év volt. A nők vagy szültek, vagy szoptattak, tehát néha évekig nem menstruáltak. Ezt a hatást utánozná ma a fogamzásgátló szedése (mondja sok orvos). Az antibébi-tabletta nem engedi, hogy a nő ovuláljon, védi a petefészekben lévő petesejteket: ezért aki folyamatosan, megszakítás nélkül szedi a fogamzásgátlót, egy kis védettséget kap az endometriózissal szemben. A terhesség ugyanezt a hatást éri el, hiszen felfüggeszti a menstruációt: így az endometriózis nem tud szaporodni.

Meddőséget okoz!

A terhesség jót tenne tehát – csakhogy az endometriózis megnehezíti a teherbeesést. Az endometriózist ma kétféle stratégiával próbálják kezelni. Az egyik a sebészi, a másik a gyógyszeres kezelés. A sebész látja, hol van a betegség, milyen szervek érintettek a kismedencében, és sebészeti úton el is tudja távolítani az oda nem illő szövetet. Az eljárás hátránya, hogy csak azt tudja eltávolítani, amit lát – azt viszont nem, ami mélyen bent van, a szövetek között. A gyógyszeres (hormonális) kezelés olyan endometriózisra is hat, amit nem látunk, ám csak addig működik, ameddig a nő szedi. Ahogy abbahagyja, visszajön a betegség.

marilyn-monroe_0.jpg

Alattomos!

Az endónak három előfordulási típusa van. Az egyik az úgynevezett csokoládéciszta, amely általában a petefészekben jön létre. Gyakran nem okoz tüneteket, ezért csak az ultrahangvizsgálat során fedezik fel. A második típus a mélyen infiltráló endometriózis. Ez olyan szövetekben fordul elő, ahol nehezen diagnosztizálható: például a bélben, a hólyagban, a hasüreg bármelyik szervében, a szemben stb. A harmadik a hashártyát érinti. A betegség tünetei változatosak. A legtipikusabb a combba, derékba, hátba sugárzó, éles vagy tompa fájdalom menstruáció idején. Sokaknál szexuális együttlétkor jelentkezik. Gyakori a betegség „csendes” változata is, amikor semmilyen tünet nincs, viszont a nő nem tud teherbe esni. A legalattomosabb pont a legkisebb, a hashártyát érintő endó, mert ez a legaktívabb. Az endometriózis a szervezetben gyulladásos folyamatokat indít el, ronthatja a spermiumok mozgását és kihathat a beágyazódásra is.

Nálunk, sajnos, még sokan nem tudják, hogy isszák-e vagy eszik ezt a betegséget! Nincsenek endóklinikák, ahova fordulhatnának az érintett nők (ezért sokan Csehországban és Magyarországon kezeltetik magukat, ahol speciális klinikák működnek). A várólista hosszú, ennek oka, hogy sok betegnek komplikáltabb, a belet érintő beavatkozásra van szüksége, melyhez több szakorvos, gyakran sebész, urológus, endometriózis-specialista jelenléte szükséges.

Egy nőt addig kell kezelni, ameddig menstruál (ugyanis a menstruációs vér hizlalja az endót). Ha egy nőt megkérdeznek, hogy milyen volt az élete, és erre ő azt válaszolja: „Ugyan volt ez a szörnyű endometriózisom, de tudtam gyermeket szülni, munkába járni”, akkor szerencséje volt.

Terápia ma

A sebészeti a fejlettebb. Régen a sebészeti eljárás vágást jelentett, ma már ott van a laparoszkópia, mellyel szépen operálható az endometriózis. Mégis, az endometriózis átlagos felismerése jelen pillanatban is hét évet és tíz orvost jelent, és így van ez a legjobb helyeken – például Németországban is. A nő átlagosan hét évig bolyong a háziorvostól a nőgyógyászig és az ortopédiai sebészig, míg valaki a végén végre megadja a kórismét. Pedig a korai diagnózis nagyon fontos!

Szerencsére sok olyan nő van, akinek története felrázza a világot. Ma már Marilyn Monroe-ról is tudvalevő, hogy súlyos endometriózisban szenvedett, melyet az akkori orvosok még nem tudtak diagnosztizálni. Ez okozta a meddőségét, a vetéléseit, s vélhetően a gyógyszerfüggőségét is.

–varga–

 

Kapcsolódó írásaink: Az álomszülés; Női percek

web-bannerek-hirlevel-02_3.jpg

Új Nő csapata