Semmit nem jelent, hogy Judi Dench 85 évesen a Vogue címlapján szerepel. Az átlagéletkor kitolódott, ami azt jelenti, hogy életet kellene adni a hatvan utáni éveknek is. A mai időseknek nincs mintájuk a modern öregségre – a hosszabb öregkort most találjuk ki. A gyerekeknek nincs idejük a szüleikre, ők még hajtanak, de akkor ki lássa el az időseket, amikor gondozásra szorulnak?

Erre születnek most újmódi minták, hisz a mai öregotthonok már nem olyanok, mint a régi elfekvők. A védtelenség viszont ugyanaz: hogyan birkózzunk meg vele?

meltosaggal-megoregedni-kezdo.jpg

A koralapú tekintély valamikor megkérdőjelezhetetlen volt – ma nem. Sajnos, sokan szinte nyíltan beszélnek arról, hogy az idősek nem jelentenek praktikus értéket, sem ehhez, sem ahhoz nem értenek (ezen az online teret értik főleg).

Az idősek meg sokszor érzelmi adósságként vannak jelen a család életében: nehezükre esik az alkalmazkodás, már csak azért is, mert kicsit sem akarnak alkalmazkodni. Pont ezért nehéz azt a sok konfliktust áthidalni, ami az öregkor és a mai modern idők között feszül. Tény, hogy az idősellátás egyáltalán nincs megoldva nálunk; a teher a család vállát nyomja, mikor a papa vagy mama megbetegszik, és leesik a lábáról.

Az időskori védtelenséget és kiszolgáltatottságot hivatottak kiszolgálni az idősotthonok, amelyek az utóbbi évtizedben a növekvő igény miatt jócskán megszaporodtak. Ma már sorra épülnek a bentlakásos intézmények (községekben is, nem csupán városon), amelyek lakóik számára nyugodt és békés időskort szeretnének biztosítani.

Ki mást kérdezhetnénk meg a témáról, ha nem Juhos Ferencet, aki hatalmas tapasztalattal rendelkezik a témában. Tizennyolc éve vezeti a nádszegi idősotthont – mellette számtalan szociális intézmény születésénél bábáskodott. Két évtizedig Nádszeg község polgármestere volt, s gyakorlatból tudta, hogy az idősellátás már faluhelyen sem megoldott. A fiatalok nem tudják az időseket gondozni, nem tudnak folyamatosan jelen lenni az életükben, mert dolgoznak. A sokgenerációs családok pedig – ahol mindig volt valaki otthon, hogy ránézzen a kisebbre vagy gyengébbre – mára eltűntek.

Juhos Ferenc 2000-ben kezdett foglalkozni az idősellátás kérdésével, amikor a magánotthonok még nemigen voltak elterjedve. A tettek mezejére lépett, s három év múlva egy egészségügyi, illetve szociális központot létesített a községben.

juhos-ferenc-portre.jpg
Juhos Ferenc

– Egyre nagyobb szükség van a szakszerű időskori ellátásra! – mondja. – Sokan az utolsó pillanatig otthon tartanák a mamát vagy a papát, mert nem tudnak elszakadni tőle. Otthoni ápolási ügynökségünk ezért házhoz megy, ellátja a beteget, beköti az infúziót. Az idős családtagot ugyanakkor a nap 24 órájában gondozni kell, és kevesen tudják otthagyni az állásukat emiatt. Az idősotthonok hatalmas űrt töltenek ki, mert szakszerű ellátást nyújtanak. A család így biztonságban tudhatja idős rokonát, látogathatja, időnként haza is viheti. Támogatjuk a családi kötelékeket, mert a család mindennél többet ér, és éveket ad az idős embernek – kezdi a beszélgetést az igazgató.

Mintha édesanyánk, édesapánk volna!

A szociális központ tizennyolc évvel ezelőtt 75 férőhellyel indult, azóta kétszer is bővítették. Ma a 180 férőhelyből 160 az idősek számára nyújt otthont. Az intézmény lakóinak negyede nádszegi, a főorvosnőn és a főnővéren kívül a további száz alkalmazott szintén nádszegi. Többségük a kezdetek óta helytáll.

Régen az ilyesmi elképzelhetetlen volt. Hogy valaki idegenbe, otthonba adja a rokonát! A modern idősotthonok azonban másfajta minőséget képviselnek. Meg egy rokon soha nem tud olyan ellátást biztosítani, mint a szakavatott személyzet.

A nővér érzelmileg is távolságot tud tartani, mert nem kötődik a beteghez, s pont ezért tudja a legjobbat tenni az idős emberrel. A falubeliek eleinte idegenkedtek az intézményi ellátástól („Mit mond a falu szája?”), de az eredmények meggyőzték őket. A nádszegi idősotthon lakóinak nagy része valamilyen krónikus betegségben szenved; és a helyszínen biztosítva van az egészségügyi ellátás. Továbbá egy hospice-részleget is kialakítottak, ahol – életkori korlátozás nélkül – végstádiumban lévő betegeket ápolnak.

– Minden lakót úgy kell kezelnünk, mintha a saját édesanyánk, édesapánk volna. Családias a hangulat. Mert egy mosoly sokat segít! Ha az idős ember nem is tud beszélni, a szeme csillogása elárulja, hogy jólesik neki a törődés – magyarázza Ferenc.

minden_reggel_ujno.sk_17.png

Újra közösségben

A családok – ha sokszor nehezen engedik is el a szülőket otthonról – egy-két hónapon belül rájönnek, hogy az idősotthon a legjobb választás. Ha addig szerettük egyedül élt, vagy napközben egyedül volt, és csak a rádió vagy a televízió volt a társa: itt nem lesz egyedül, az otthonban barátokra talál. A lakók sokat beszélgetnek, kézimunkáznak, szól az ének, és még szentmise is van. Minden, amit a néni vagy bácsi azelőtt szeretett csinálni…

 – A hozzátartozóktól azt kérjük, mikor behozzák idős családtagjukat, hogy legalább egy hónapig ne jöjjenek látogatni. Telefonon érdeklődhetnek, a személyzet készséges. Az idős ember ezalatt megszokja a környezetet, és már nem foglalkozik a hazaköltözés gondolatával – meséli Ferenc. Persze olyan is akad, aki nem tudja megszokni. Ahogy a mondás tartja: Öreg fát nehéz átültetni.

Tudnivaló, hogy az intézmény lakóinak 30%-át csak ritkán vagy egyáltalán nem látogatják a családtagok. Szomorú adat ez, amivel nem lehet mit kezdeni.

 Közös karácsony

A pandémia kezdetével az intézményt lezárták a látogatók elől, és a lakók sem mehettek haza. Ősszel, bár náluk is felbukkant a járvány, szerencsére egy lakó sem halt meg.

 – Karácsonykor megengedtük a látogatást, mert sosem lehet tudni, hogy melyik lesz az utolsó közös karácsonyunk. A fokozott óvintézkedések mellett lakóink örültek a szeretteiknek, de annak is, hogy vigyázunk rájuk. Sokan meg is köszönték az óvatosságot – idézi fel az év végét az intézmény vezetője. A lezárás idején a lakók táblagépek és telefonok segítségével tartották a kapcsolatot szeretteikkel. A összezártság összekovácsolta őket: senki nem fogadhatott látogatót, így nem volt kivétel, és senkinek sem fájt a szíve, hogy rá esetleg nem kíváncsiak a hozzátartozói…

Két típus

Megkülönböztetünk önkormányzati és magáncég által működtetett bentlakásos idősotthont. Az önkormányzati intézményeket mindig a város vagy község létesíti. A bentlakás díjának egy részét az állam téríti, így jóval olcsóbbak a magánfenntartású otthonoknál. A magánotthonok lehetnek alapítvány, egyház, illetve magáncég által működtetett intézmények. Ezek szintén részesülhetnek állami támogatásban, így ők is kedvezőbb térítési díjjal működhetnek. A kedvezmény függ a rászorultság mértékétől.

A nádszegi idősotthon épületei

Mit jelent a más személyre való rászorultság?

Azt, hogy egy idős személy rászorul mások segítségére, orvosi lelettel lehet bizonyítani. A családnak kérelmet kell benyújtania a községhez vagy városhoz – az űrlapok a megyei önkormányzat honlapján találhatók meg. (Kérelem a szociális szolgáltatás igénybevételének felértékelésére, illetve a szociális szolgáltatásra való rászorultság felméréséhez.) A kitöltött űrlapokat a községi hivatalba vagy a városházára kell elküldeni.

A vizsgálat során felmérik, hogy az adott idős személy mennyire önellátó, milyen mértékben képes egyedül étkezni, betartja-e a folyadékbeviteli előírásokat, be tudja-e venni a gyógyszereit; mennyire tudja egyedül elvégezni napi higiénés szükségleteit; az öltözködéssel, járás, lépcsőzés közben, lefekvéskor boldogul-e segítség nélkül. Azt is megnézik, hogy felismeri-e lakókörnyezetét, mennyire jó a tájékozódási képessége. A válaszokat pontozásos rendszerrel értékelik ki. A kérvényezőt a pontszám alapján besorolják a rászorultsági állapot valamelyik kategóriájába (az I-es a teljesen önellátó, a VI-os fokozat teljes rászorultságot mutat).

Fontos! A szociális intézményekről szóló törvény alapján az idősek számára fenntartott intézmények szolgáltatásait olyan személyek vehetik igénybe, akik elérték a nyugdíjkort, és más személy segítségére szorulnak (legalább a IV-es fokozatba tartoznak). A magánintézmények rászorultsági besorolás nélkül is felveszik az idős személyt, de ebben az esetben a teljes árat meg kell téríteni.

Miután megérkezik a szakvélemény, és azt a család elfogadja, egy újabb űrlapot kell kitölteni, mégpedig a fellebbezési jogról való lemondást. Ezután az idős személy várólistára kerül a kiválasztott intézményben – üres hely esetén akár azonnali elhelyezés is lehetséges. Az állam támogatja az időskori ellátást. A támogatást az egészségügyi rászorultsági állapot IV–VI. fokozata, valamint a minimálbér indexe alapján számolják ki.

Még több gondoskodás

A nádszegi intézmény az összes rászorultsági fokozatú idős személyt képes fogadni, szakszemélyzetük ugyanis rendelkezik specializációval. Míg egyes bentlakásos magánintézmények csak önellátó időseket fogadnak, addig a nádszegi idősotthon nem válogat.

 – Az Alzheimer-kórral, időskori demenciával küzdő betegeket a nővérszoba közelében helyezzük el, hogy szükség esetén azonnal segíteni tudjunk. Természetesen mindenkire odafigyelünk; mégis vannak, akik még nagyobb gondoskodásra szorulnak – árulja el Ferenc.

Az intézmény a hozzátartozókat is segíti az ügyintézés útvesztőjében, a jövőre nézve pedig tanácsadói szolgáltatást is bevezetnének. Az egészségügyi szolgáltatások mellett mentőszolgálatot is működtetnek.

– Napközink is van, de csak kevesen élnek a lehetőséggel. Egy idős embert sokszor nehéz rávenni, hogy naponta hozzák-vigyék. Bentlakásos napközis ellátásra főként nyáron van igény, amikor a fiatalok elutaznak – ilyenkor egy-két hétre ránk bízzák idős hozzátartozójukat. Így a család is nyugodtabb, hiszen szerettük jó kezekben van.

A nádszegi idősotthonban mindig egy lépéssel a trendek előtt járnak. A közeljövőben bővítik a szolgáltatások körét: egy hónapos átmeneti jelleggel fogadnak idős betegeket, akik náluk tölthetik a kórházi kezelések és operációk utáni lábadozás időszakát. (Az egészségügyi biztosító téríti az ellátást.)

M. Ando Krisztina