Hamarosan vége a nyári lazaságnak, két hét mújva új élet kezdődik. Itt az ideje, hogy rendet vágjunk életünk sűrűjében.
Nem tudjuk, hogy hány órakor kezdődnek a hírek az RTL Klubon? Ez azt jelenti, hogy azok közé tartozunk, akik este fél hét után járnak haza a munkából. Van annyi időnk napközben, hogy megmozgassuk egy kicsit a tagjainkat, vagy felhívjuk a barátnőnket? Nincs? Akkor legfőbb ideje, hogy tegyünk valamit. Higgyük el, minden munkaelosztáson lehet változtatni.
Négy órával kevesebbet
Mit tudnak az igazán gazdag emberek, akik Mercedesen járnak, és a kertjüket kertész tartja rendben? Azt, hogy a pénzt nem a munkahelyi ücsörgéssel kell megkeresni. Hogy könnyen beszél az, akinek sok pénze van? Mihez kezdjen a kötött munkaidejű dolgozó, aki nem engedheti meg magának, hogy csak úgy elmenjen két órára fallabdázni? Higgye el, ha jól szervezi meg a munkaidejét, négy órát is megtakaríthat hetente. Sőt, meg is kell spórolni ennyit! Tűzze ki célul, hogy délben valami mással fog foglalkozni: ebéd helyett találkozik a barátnőjével, vagy egy órára elugrik az edzőterembe. Igaz, hogy kicsit később fog visszamenni a munkahelyére, de tele lesz energiával.
Kíváncsi e-mailek
Reggel és este is e-mailezünk a munkahelyünkön. Pedig nem kell mindig pontosan tudni, ki írt nekünk bugyuta üzenetet! (Úgy is mondhatnánk: ne légy kíváncsi, mert hamar megöregszel!) Mert ha a postaládánkat nyitogatjuk, éjfélig is bent ülhetünk az irodánkban! Ezért hagyjuk figyelmen kívül a kis fehér levélikont. A fontos híreket máshonnan is megtudhatjuk. A postát ebéd előtt és egy órával a munkaidő befejezése előtt nézzük meg. Kollégáinkat figyelmeztessük, hogy a legsürgősebb tennivalókat jelentsék telefonon. Ne féljünk, nem fog állandóan csörögni a telefonunk (a telefont mindenki kétszer meggondolja).
Vacsora reggel
Hogy legyen miért hazasietnünk, hetente egyszer-kétszer készítsük el reggel a vacsorának valót. Például egy jó pizzát. Elég rá 15 perc: a leveles tésztát szépen kinyújtjuk, rákenjük a fokhagymával kevert paradicsompürét, megszórjuk csíkokra vágott szalonnával, jó vastagon sajttal, és betesszük a sütőbe.
Milyen jól jön majd este, amikor mindenki éhes, és alig várja, hogy valami meleget ehessen! Elég bekapcsolni a sütőt, és negyedóra múlva már ehetünk is.
Zavarjuk el az időrablókat
Mindenkinek vannak ilyen kollégái, ismerősei. Pontosan vegyük számba őket, és könyörtelenül tegyük ki a szűrüket. Továbbá: muszáj délelőtt három cigarettát elszívnunk? Nem elég kettő? Ha egyet elbliccelünk, nem kell végighallgatni a sokadik irodában dolgozó kolléganő sirámait, se a szemben dolgozó Jutkát, hogy a kislánya hány vödör homokot szórt ki a homokozóból. Ha a saját irodánkban lakozik egy időrabló, lelkifurdalás nélkül mondjuk meg neki, hogy most nem tudjuk végighallgatni, de később szívesen elbeszélgetünk vele. Közben pedig reménykedjünk, hogy nem bír várni, és valaki másnak mondja el a problémáját.
Csak határozottan
Vannak elintéznivalók, amelyeket nem szívesen csinálunk. Sok idő eltelik azzal, hogy a kellemetlen tennivaló helyett másakat találunk ki, csak hogy ehhez ne kelljen hozzáfogni. Például sokan nem szeretnek ablakot mosni. Inkább kitakarítják a pincét, átültetik a virágokat. Leginkább azokat a dolgokat kerüljük, amelyek elvégzésétől félünk, vagy úgy érezzük, hogy nem tudjuk megcsinálni. Ilyenkor a legjobb módszer az, ha ezt a nemszeretem munkát csináljuk meg legelőször. Utána óriási megkönnyebbüléssel fogunk hozzá a többihez. Hogy semmiképp ne bújhassunk ki a tennivaló alól, előző nap határozzuk meg az órát, hogy mikor fogjuk elvégezni.
Ne dolgozzunk összevissza
A napi munka olyan, mint a bevásárlás. Ha nem készítünk listát, akkor összevásárolunk mindent, sok fölösleges dolgot is, és csak otthon vesszük észre, hogy a morzsát megint elfelejtettük, tehát ugrott a rántott hús. Csíptessünk ki a hűtőszekrényre egy papírlapot, és ahogy észrevesszük, hogy valami hiányzik, írjuk fel rá. Húzzunk egy vastag vonalat, és jegyezzük fel azt is, hogy másnap mi lesz a legfontosabb feladatunk. Ebből ne legyen sok, legfeljebb kettő.
Egyszerre egy dolgot
A nők közismerten több dolgot tudnak csinálni egyszerre, de jobb, ha ilyesmivel nem terheljük a memóriánkat. Vegyünk példát a férfiakról, akik egy időben mindig csak egy dologgal foglalkoznak. Tartsuk be a sorrendet, mint az iskolában – fogalmazásból is akkor kaptunk egyest, ha betartottuk a hármas tagolást: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Csak akkor kezdjünk bele a következő feladatba, ha az előzőt már befejeztük. Sokat segít, ha ugyanazt a munkát mindig ugyanabban az időben végezzük. Szoktassuk rá magunkat, hogy a hivatali postát mindennap délelőtt tízkor bontsuk fel, tizenegykor végigtelefonáljuk az ügyfeleket, és délután kettőtől négyig tartjuk a megbeszéléseket, stb.
Telefonáljunk ügyesen
Akkor hívjuk az embereket, amikor remény van rá, hogy felveszik a telefont. Ne akkor keressük őket, amikor vélhetőleg éppen a reggeli kávéjukat isszák, mert csak felbosszantjuk őket. Ne délben telefonáljunk, amikor már az ebéddel foglalkoznak. És ne este zavarjuk őket, amikor már éppen kikapcsolják a számítógépüket. Ezzel csak megutáltatjuk magunkat. Ráadásul lehet, hogy udvariasan végighallgatnak ugyan bennünket, de nem figyelnek oda arra, amit mondunk. Hosszasan magyarázkodhatunk, s így a saját időnket is pazaroljuk.
A legjobb telefonálóidő két órával munkakezdés után és két órával a hazamenetel előtt van. Ilyenkor mindenki teljes erőbedobással dolgozik, fejében a munkahelyi tennivalók kattognak, tehát gyorsan és készségesen tudnak válaszolgatni a kérdéseinkre.
Kérjük mások segítségét
Megszoktuk már, hogy az interneten mindent megtalálunk, mindenre választ kaphatunk. Beadjuk a keresőprogramba a kulcsszót, lenyomjuk az entert, és máris táthatjuk a szánkat, mi mindent kidob a gép. Pedig ha egy kicsit törnénk a fejünket, biztosan találnánk olyan ismerőst, aki tájékozott az adott tárgykörben, és boldogan válaszolna a kérdésünkre. Az emberek ugyanis örülnek, ha tanácsot adhatnak valakinek. A beszélgetésnek három nagy előnye is van. Először is megtudhatjuk az apró részleteket, amiket az internet biztosan nem említ, másodszor fenntartjuk a kapcsolatot a barátokkal, harmadszor örömet szerzünk nekik azzal, hogy rájuk gondoltunk. Ilyen esetekben nem szabad törődni az idővel, hanem örülni kell a beszélgetésnek, hiszen egyre kevesebbet társalgunk az ismerősökkel, rokonokkal.
Nem várhat! De igen, várhat!
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Ez főleg a kellemetlen tennivalókra vonatkozik. Szerencsére azt már megtanultuk, hogy a nemszeretem dolgoknak azonnal nekifogunk. Most azt is begyakoroljuk, hogy hogyan kell sort keríteni a kellemes dolgokra. Mert sokszor a kellemes élményeket is elodázzuk. „Sok a dolgom, ma sem jutok el jógázni.” Jóga helyett nyugodtan beszéljünk meg egy találkozót a barátnőnkkel, akinek már fél éve ígérgetjük, hogy megiszunk vele egy kávét. Vagy nézzük meg a virágkiállítást, sétáljunk egyet a vízparton... Kevés olyan dolog van, amit ne lehetne elhalasztani másnapra. A kimutatást persze, amely másnap a minisztériumba megy, el kell készíteni, nem vitás. Az ügyfélnek az árajánlatot szintén. Mindkettőfontosabb, mint, mondjuk, egy mozi. Ezeken kívül azonban minden várhat egy-két napot. Az embernek a szórakozás és a pihenés éppúgy kötelessége, mint a munka.
Vállaljuk a felelősséget
Képzeljen el egy olyan helyzetet, amikor dönteni kell. A főnök nincs sehol, a mobilja kikapcsolva. Mit tesz? Amit a többiek: vár, amíg megjön a főnök? Vagy amíg valaki meghozza a döntést? Erre azonban – aki nem tesz semmit, nem ront el semmit jelszóval – senki sem szánja rá magát. Legközelebb ne várjon, hanem cselekedjen. Természetesen nem mindig teheti meg, de hiszen ön ügyes, talpraesett, meg tudja ítélni, mikor jobb várni, és mikor kell azonnal határozni. Egy gyors döntéssel nemcsak időt takarít meg az ember, hanem felhívhatja magára a főnökség figyelmét is, ami sokszor együtt jár az előléptetéssel. Nem szabad félni a felelősségtől. A felelősségvállalás és a cselekvés a vezéregyéniségek tulajdonsága.
Fogalmazzon, tömören
Idegesítik a csupa locsogás e-mailek? Higgye el, más is így van velük. Ugyanakkor gondoljon arra is, hogy valószínűleg a saját e-mailjei is szószátyárak, sok bennük a fölösleges közlés. Éppen ezért írjon röviden, azonnal térjen a tárgyra.
A beszélgetés a társas összejövetelekre való, nem a hivatalos levelezésbe. Lehet bármilyen érdekes az ajánlata, ha hosszú lére ereszti a mondanivalóját, a címzett elveszik a részletekben. Vagy el se olvassa az üzenetet.
Nemcsak az asztalán, a fejében is legyen rend. Elsősorban az alábbi négy területen.
- Az energia. Szerezzen be egy ébresztőórát, és minden kerek óra végén tartson öt perc szünetet. Álljon fel, járjon egyet, nyújtózkodjon.
- A tér, amelyben mozog. Rendezze el a környezetét, dobjon ki mindent, amit nem használ. A megmaradt tárgyakat rendezze el.
- Az idő. Ha eszébe jut valamilyen tennivaló, írja fel, aztán felejtse el. Időt takarít meg azzal, ha nem kell a fejét törnie, hogy mit is akart csinálni.
- A kapcsolatok. Az emberi kapcsolatoknál nincs fontosabb. Ezek állnak az első helyen. Gyorsan hozza helyre a mulasztását, ha a munkája miatt valakit elhanyagolt. És kapcsolja ki végre a számítógépét!
