Nem az a probléma, hogy megeszünk egy szelet cukros süteményt. És nem is az, hogy megeszünk egy szelet édesítőszeres süteményt. A probléma az, hogy nem egy, hanem három szelet süteményt eszünk meg! (Mondja a dietetikus.) Mi az igazság a cukorpótlókról? Indokolt-e étrendünkből száműzni a cukrot? Összeállításunkban az édesítőszereket övező tényeket és tévhiteket taglaljuk.

Rengetegen gondolják, hogy a cukor eredendően rossz – pedig a cukor az egyik leghasznosabb energiaforrásunk! Az emberi idegszövet például kifejezetten a szénhidrátot tudja hasznosítani (a szénhidrátok cukorra bomlanak le), az agy pedig a legtöbb glükózt felhasználó szervünk. Egy felnőtt szervezetnek általánosságban minimum 100-130 gramm cukorra lenne szüksége. Ám ez csak az élettani minimum! Ennyi cukorra akkor is szükségünk van, ha egész nap nem mozgunk.

cukor-es-cukorpotlo-belso.jpg
(© instagram.com/landofarca)

Ne démonizáljuk a cukrot!

Az agy a leginkább „glükózfüggő” szervünk! A cukorból nyert energia teszi lehetővé számunkra a gondolkodást, az emlékezést és más kulcsfontosságú teendőink ellátását. Ha a glükóz szintje a vérben túlságosan lecsökken – mert például éhezünk, esetleg alacsony szénhidráttartalmú diétát folytatunk –, az agysejtek hiányt szenvednek, ami befolyásolhatja a teljesítőképességünket.

A felborzolt kedélyek és a WHO

2023 májusában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb ajánlásában kimondta: nem ajánlja fogyás céljából a kalóriamentes édesítőszerek fogyasztását egészséges embereknek. Bár a jelentés kitért arra is, hogy ezzel nem az édesítőszerek biztonságosságát vonják kétségbe, sokan (akik nem olvasták a teljes elemzést) megrémültek. A WHO ugyanis összefüggést vélt felfedezni a szív- és érrendszeri panaszok, a cukorbetegség, valamint a rák kialakulása és az édesítőszerek fogyasztása között. És bár a megállapítás tényleg nem hangzik biztatóan, a valóság ezúttal sem fekete-fehér...

Sok cukorbeteg  azt gondolja, hogy az édesítőszeres ételekből bármennyit ehet, hiszen a Metformin (a diabétesz kezelésére használt gyógyszer) kordában tartja a betegségét. Emiatt nem figyel oda a diétájára, amivel árt az egészségének...

Erre mutat rá Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa is, aki kimondja: az édesítőszerek önmagukban nem ártalmasak. „A világon a felnőtt lakosság 40 százaléka túlsúlyos, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a rák kialakulásának kockázatát. Éppen ezért a WHO folyamatosan szabályozni próbál minket: hisz minél alacsonyabb az elhízottak aránya, annál inkább csökken a civilizációs betegségekben szenvedők száma. Amikor az édesítőszerek teret nyertek, sokan úgy gondolták: elég, ha a cukrot lecserélik kalóriamentes édesítőszerre, s így következmények nélkül élvezhetik az édes ízt. Ám azáltal, hogy továbbra is többet ettek, több kalóriát is vittek be: ami hízáshoz vezetett. A WHO erre az összefüggésre mutatott rá! Nem pedig arra, hogy az édesítőszerek ártalmasak vagy épp civilizációs betegségeket okoznak!” – magyarázza Adrienn.

Miért imádjuk az édeset?

Az édes íz – amellett, hogy örömforrás – evolúciósan mindig az energiadús táplálékot jelentette az ember számára. (Vagyis tudat alatt a túlélést és a fejlődést kapcsoljuk hozzá.) Illetve, mivel már a magzatvíz is édes, egyfajta biztonságérzetet nyújthat. Nem véletlen, hogy sokakat foglalkoztat a kérdés: mégis hogyan ehetnénk édeset anélkül, hogy felfelé mozdulna alattunk a mérleg mutatója?

dietetikus-szabo-adrienn-uj.jpg
Szabó Adrienn a Semmelweis Egyetem Transzplantációs, Sebészeti és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa. Magyar Superfood című könyvében a tudatosság, a fenntarthatóság és a környezetbarát táplálkozás összefüggéseit járja körül; @diet_etikus nevű Instagram-oldalán pedig 19 ezren követik táplálkozási tanácsaiért. (© The Orbital Stranges Project)

Emeli-e a vércukorszintet az édesítő?

A dietetikus felhívja a figyelmet arra, hogy míg az édesítőszerek nem, egyéb tényezők – például a stressz– emelhetik a vércukorszintet. Nemrégiben végeztek egy kutatást olyan személyek bevonásával, akik soha nem használtak édesítőszert. A vizsgálat során a tesztalanyok szaharint kaptak, s kismértékben valóban emelkedett a vércukorszintjük. Ám ez nem a szaharin hatásának volt betudható! A tesztalanyoknál – mivel soha nem fogyasztottak cukorpótlót – a stressz kapcsolt be, s ez idézte elő a cukorszint-növekedést. (A három hónapos hemoglobin A1c-vizsgálatban ugyanakkor nem volt nyomon követhető az emelkedés. Ez egy vérvizsgálat, mellyel a cukorbetegség kezelését követik nyomon – a szerk. megj.)

A vércukorszintünk már attól is megemelkedhet, ha valaki zörög mellettünk egy csokis papírral. Az agy ugyanis pontosan tudja, hogy jó eséllyel majd bennünket is megkínálnak! Az édesség iránti vágyunk aktiválja az ízlelőbimbókat, és növelheti a vércukorszintet anélkül, hogy egyetlen falatot is ennénk. (A cukorbetegséggel diagnosztizált emberek különösen érzékenyek lehetnek ezekre az ingerekre.)

Kevesen tudják, de már az is cukoranyagcsere-problémát idézhet elő, ha rossz az étkezéshez való viszonyunk. „Ha valaki állandóan azon szorong, hogy mit ehet meg és mit nem, képes megbetegíteni a testét!” – figyelmeztet a szakember. „Azok a szülők, akik tiltanak a gyereküktől minden édeset, hiába akarnak jót, ártani fognak ezzel. Nem lesz egészséges a gyerek étkezéshez való viszonya, ha otthon folyamatos tiltás övezi a témát!”

A ketogén diéta veszélyes lehet?

Azok, akik ketogén (vagyis alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú) diétát folytatnak, csak minimális glükózt juttatnak a szervezetükbe. Ez egy olyan anyagcsere-állapotot hoz létre, amit ketózisnak nevezünk: vagyis a testünk a ketontestek képződésével a zsírt kezdi lebontani a szénhidrát helyett. (A ketontestek a zsíranyagcsere melléktermékei.) Amikor valaki ketózisban van, az agya is kénytelen alkalmazkodni: glükóz híján a ketontesteket kezdi felhasználni energiaforrásként. Ez az enerigaellátási forma azonban kevésbé hatékony! Hosszú távon az alacsony glükózszint szédülést, fáradtságot, émelygést vagy általános gyengeséget okozhat.

Adjunk-e cukorpótlót a gyereknek?

Amennyiben gyermekünk cukorbetegséggel küzd, az édesítőszerek és a természetes – gyümölcsökkel való – ízesítés egyaránt szóba jöhetnek. A dietetikus ugyanakkor azt ajánlja: ne adjunk édesítőszert egészséges gyerekeknek! Néhány édesítőszer ugyanis – ilyen az aszpartám, a szacharin, de a sztévia is – koffeint tartalmaz, ezeknek enyhe stimuláló, energiafokozó hatásuk lehet. „Az egészséges gyerekek étrendjében nyugodtan helyet kaphat egy kis cukor!” – int bennünket nyugalomra a dietetikus.

minden_reggel_ujno.sk_0.png

Enni nem bűn!

A bélflórát nem az az 1 gramm édesítőszer vagy az az 1 kanál cukor fogja tönkretenni, hanem a helytelen táplálkozás. Ha nem fogyasztunk száraz hüvelyeseket, olajos magvakat, változatos gabonaféléket... Az embereket sokszor nem az betegíti meg, hogy van rajtuk 20 kiló felesleg.

Az emberek attól lesznek betegek, hogy rosszul érzik magukat a bőrükben, mert plusz 20 kiló van rajtuk... A titok nyitja a helyesen összeállított étrendben rejlik, valamint a cukor (vagy cukorpótló) mértékletes fogyasztásában. Valószínűleg nincs jól összeállítva az étrendünk, ha mindig éhesek vagyunk. Hisz ekkora mennyiségű szénhidrátra már nem a testünk vágyik, hanem a lelkünk...

Olláry Ildikó
Cookies