A meleg vacsoráról szinte már teljesen lemondtunk. Az alábbiakban egy vágyakozó rekviemet hirdetünk érte. Szükség van rá: igen vagy nem?
Minden olyan könnyűnek tűnik: hűtő, fagyasztó, mikrohullámú segítenek bennünket abban, hogy minél gyorsabban főtt étel kerüljön az asztalra. Ha erre sem érünk rá, sebaj: a munkahelyek, iskolák ebédjegyeket osztogatnak, illetve biztosítják a helyi étkezést. De mindez nem az igazi…
Nem olyan a tápértéke, nem olyan az íze, nincs benne a szívünk-lelkünk. Olyan jó lenne legalább esténként zsibongva körülülni az asztalt – csakhogy ez a legtöbbször nem megvalósítható. Feszített a munkatempó, a gyerekek különórákra járnak, alig látjuk egymást. És különben is: olyan fáradtak vagyunk, mire hazaérünk! Épp elég feladat a lakás rendben tartása. Valamit el kell hagyni, és ez általában a főzőcske. Pedig tudjuk: előbb-utóbb ki kell találnunk valamit, ha azt akarjuk, a gyerekeink ne csokoládén és pizzán, szendvicsen nőjenek fel, a félkész (megemészthetetlen) ételektől óriásira dagadva. Nem beszélve a családi életről, ami mégiscsak a konyhában zajlik… Három anyukát kérdezünk arról, ők hogyan tudják megoldani családjuk hétköznapi étkezését.
Madarász Zsuzsanna (34 éves, Gúta) alapiskolás tanítónő, nyelvszakosként különórákat is vállal. Zsuzsi mindennap meleg étellel várja haza párját és óvodás lányait, az öt éves Zsófit és a három éves Enikőt.
– Az egész úgy indult, hogy a lányaim tejallergiásak lettek, ezért a hagyományos vacsorák – kenyér vajjal, sajttal, joghurt, kefír, darakása – szóba sem jöhettek. Mégsem adhatok minden este egy kétéves gyereknek kolbászt, sonkát vagy szalonnát! Ezért vacsorára is főtt ételt tálaltam. Mára már kinőttük a tejallergiát, a meleg vacsorához azonban hozzászoktunk. Olyan jólesik egy tányér illatos leves, amikor fáradtan hazaérkezünk – pedig mindnyájan ebédelünk az óvodában vagy az iskolában (a férjem is pedagógus).
Madarász Zsuzsanna
– Persze, a meleg vacsora elkészítése időbe telik (nem beszélve az azt követő mosogatásról). Ezért igyekszem mindig előre gondolkozni. Szombat-vasárnap szinte egész délelőttöket töltök a konyhában – a hétvégén ugyanis süteményt, tortát is sütök. Ilyenkor előre elkészítek egy-két ételt, amit vagy hűtőzök, vagy lefagyasztok, így hétfőn és kedden nincs gondom vele. A következő három napban úgynevezett „negyven perces” ételeket készítek: zöldséglevest, rántott sajtot, főzeléket, mikor mit, és mindig csak egyfélét.
– A leggyorsabban a kedvencünk, a túrós tészta van meg. Az is gyakran előfordul, hogy egyszerre többféle ételt főzök, kinek-kinek a szája íze szerint. (A férjem például nem eszi meg a húslevest és a csibehúst, ami viszont a gyerekeim kedvence. Így aztán, ha a húsleves és sült csirke a vasárnapi menü, kerül mellé valami zöldségétel is.) Rendszeres főzés nélkül el sem tudnám képzelni a mindennapokat. Egyrészt ezt tanultam édesanyámtól. Másrészt pedig egész egyszerűen szeretek főzni – és jókat enni.
Sok nő olyan későn ér haza, hogy háztartásra és főzésre már nem marad ideje.
A komáromi Németh Marcela (34) minden nap reggel hétkor indul el otthonról, és este hétkor ér haza ötéves kisfiához és férjéhez. Az ő számára a napi főzés egyszerűen „lehetetlen” feladatnak bizonyul.
– Kozmetikus vagyok, vállalkozó. Szerencsére sok kuncsaftom van, nem kockáztathatom meg, hogy elveszítsem őket. Ebben a pillanatban nagy szükségünk van a pénzre, amit – úgy szoktam mondani – ketten keresünk meg, hiszen délutánonként a férjem van a gyerekkel. Ami az étkezést illeti, én még a „régi rezsimben” nőttem fel: hétfőn maradék, kedden főzelék, szerdán tészta, csütörtökön hús, pénteken hal, szombaton gyors, vasárnap pedig sütünk-főzünk. Ebben nőttem föl, erre neveltek, ráadásul nagyon szeretek főzni – ezért kicsit fájlalom, hogy nem jut rá időm. Amit viszont sikerült bevezetnem, azok a közös étkezések: minden nap együtt reggelizünk és vacsorázunk. Ez nagyon jó érzéssel tölt el.
Németh Marcela
– Úgy érzem, a családom (rajtam kívül) egészségesen táplálkozik, hiszen a férjem és a fiam is menzán ebédel. Szerencsénk van, az ottani ételek ízletesek, változatosak, az oviban pedig kimondottan egészségesek. Nagyon ügyelek arra, hogy minden nap legyen az asztalon friss zöldség, gyümölcs, és hogy mindnyájan legalább két liter folyadékot megigyunk naponta. Azok a legjobb napok, amikor sikerül hamarabb végeznem: ilyenkor többnyire összedobok valamilyen salátát – a kedvencünk a csirkehúsos Cézár-saláta. (Egyébként megfigyeltem: estére a szervezetem annyira elfárad, hogy szabályosan kívánom a vitamindús, friss zöldséget.)
– Hogy néz ki egy napom? Reggel fél hatkor kelek. Elkészítem a reggelit és a tízórait. Fél hétkor keltem a családot, reggelizünk. Hét órakor már indulok is a fiammal az oviba, háromnegyed nyolcra már én is a munkahelyemen vagyok. Egyet szusszanok, aztán jön is az első vendég… Este hat felé elsétál elém a férjem és a fiam, hét körül hazaérünk. Elkészítem a vacsorát, eszünk, elmosogatok, megfürdetem a gyereket, mesélek neki – és vele együtt este kilenckor „kidőlök”. Ennyi a napom…
Mindent házi munkát a hétvégén csinálok, és van mit behoznom. Ilyenkor takarítok, mosok, vasalok, bevásárolok – és persze főzök. Vasárnap igazi konyhatündér vagyok: ilyenkor „komolyabb” ételek és illatozó sütemény is kerül az asztalra.
Gall Alena 24 éves (Vágsellye), egy éve házas, 5 hónapos a csemetéjük. Egy fiatal családról van szó, ahol a főzési, étkezési szokások még alakulóban vannak. Édesanyja annak idején igyekezett rendszeres meleg vacsorát készíteni a családnak. Alena ma azért tartja fontosnak a meleg vacsorát, mert gesztus értéke van – az egészség megőrzéséről nem is beszélve.
– Szerintem a meleg vacsora a család lelke a hétköznapokban. A nő üzenete arról, hogy: gondoskodik. Talán konzervatívnak tűnök, de én így gondolom. A férjemmel a házasságkötésünk előtt is együtt éltünk: tehát körülbelül négy éves múltra tekint vissza a főzőtudományom. Rögtön az elején keményen elhatároztam, minden nap valami finomsággal lepem meg a kedvesemet, mert ugye „ a férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út”. Ekkor jöttem rá, hogy a férfiak mennyire természetesnek tartják a kiszolgálást. Nem veszik észre, hogy a feleségük, a kedvesük a szívét adja bele az ételbe. Ha a nő nem kap pozitív visszajelzést, az elveszi a kedvét a főzéstől.
Gall Alena
– Bevallom, az elején az én kedvem is elment. Akkortól kezdve a meleg vacsorát a pizzafutár rakta a barátom elé – kolléganőim tanácsára. Mióta viszont a kisfiam megszületett, én ismét több időt töltök a konyhában, és a főzőkedvem kezd visszatérni. A férjem is máshogy néz a dolgokra, talán mert apa lett. Jobban érdeklődik a „belügyek” iránt: így mára van fogalma arról, hogy a főzés egyáltalán nem könnyű annak, aki nem profi. Fokozatosan lopom vissza a rendszeres közös vacsorát az életünkbe. Természetesen a fő az egyszerűség! A csontozott csirkemell szeletek a szövetségeseimmé váltak. Nagyon élvezem, hogy sok lehetséges módja van az elkészítésének, ráadásul szinte minden hozzávalóval könnyedén összebarátkoztatható. Leggyakrabban szeletekre vágom, előre bepácolom, majd másnap elkészítem, de készítek belőle szotét, ragut, avagy rántom, esetleg mint steaket sütöm meg serpenyőben.
– A második legtöbbet készített ételünk a hal. Ezt a panírozás előtt fűszerkeverékkel dörzsölöm be – szerintem a halnak nem is kell több. A tésztafélékre is támaszkodhatok, hiszen például a színes tészta a legegyszerűbb mártással is igazán egzotikusan mutat, akkoris, ha az egész napos babázás alaposan kifáraszt, és nem sok kedvem marad a főzésre.
Ami az anyagiakat illeti, úgy gondolom, a tápláló, finom ételnek nem kell mindig a legdrágább hozzávalókból állnia, viszont a jó minőségű ennivalót soha nem sajnáljuk magunktól, megéri adni rá – így elkerülhetünk sok egészségi problémát, hiánybetegségeket, rossz közérzetet.
ALENA AJÁNLATA: PADLIZSÁNOS CSIRKERAGU
Hozzávalók:
1/2 kg csirkemell
két kisebb padlizsán
1 szál póréhagyma
25 dkg csiperkegomba
egy közepes nagyságú vöröshagyma
egy gerezd fokhagyma
olaj
1/4 l víz- de attól függ ki milyen „bő lére eresztve” szereti
Fűszerek:
Én borsot, sót, egy csipetnyi őröltrozmaringot, provenszáli fűszerkeveréket adok hozzá.
Elkészítés:
A hagymát megpirítom és a felcsíkozott csirkemellet hozzáadom, megpárolom, sózom, borsozom. Erre öntöm a felkockázott padlizsánt (nem kell meghámozni), a póréhagymával együtt, melyet előtte hosszában félbevágtam, és felszeleteltem., majd lassú tűzön párolom az 1/4 l vízzel felöntve, aztán jöhet a többi fűszer, a zúzott fokhagymával együtt.. Eközben a felszeletelt csiperkét egy külön fazékban egy kevéske olajon picit megpirítom, és a fővésben levő raguhoz adom. Köretként főtt rizst tálalok hozzá.
Trükkök Anni nénitől
A 75 éves Ferenczy Anna mindennap főz, sőt, estére vacsorát is készít. (A Komáromi Jókai Színház nyugdíjas művésznője jelenleg Noël Coward: Forgószínpad című darabját próbálja, amelynek bemutatója március hetedikén volt. A művésznőt a két próba közti szünetben csíptük el.)
Ferenczy Anna
„Mivel a színház mellett nem sok időm volt, és mivel egy életen át három éhes férfiszájat kellett jóllakatnom (két fiam van), igencsak kreatívnak kellett lennem e téren. A következő trükkökkel próbáltam lerövidíteni a főzésre szánt időt:
- A leggyorsabb meleg ételt a befőttből készített főzelék – körülbelül 15 perc alatt megvan. A nyáron elrakom a tököt, a sóskát, a zöldbabot, illetve a már félkész lecsót. Ezt télen csak előveszem, a megdinsztelt hagymára dobom, és behabarom.
- A maradék krumplit sosem dobom ki – legyen az akár püré, akár sült krumpli. Összetöröm, és féldaraliszttel sűrű masszává gyúrom, majd knédli alakúvá formálom. Szeleteket vágok belőle, amiket a kezemmel összelapítok, majd olajon kisütöm. Teával vagy kakaóval, esetleg ebédről megmaradt káposztával ízletes és gyors vacsora.
- Ha tésztafélét készítek, mindig gondolok a vacsorára is. Miért kéne ugyanazt enni, mint délben? Ha ebédre túrós tészta volt, mért ne lehetne vacsorára például mákos csík?
A szikkadt kenyeret sokan kidobálják. Én sosem: a bundás kenyér finom és kiadós vacsora. A maradék húsfélét mindig ledarálom, és fasírozottat készítek belőle.
- Ha ebédről marad egy kis resztelt máj? Kenőmájast készítek belőle. Ha kevés a mennyisége, hozzádarálok szalámit, vagy töpörtyűt is. Összekeverem májpástétommal, dinsztelt hagymával, borssal, sóval és majoránnával. Három decis üvegbe töltöm, és a hűtőbe teszem. Egy hétig bármikor, gyorsan elővehető. Pirítós kenyérrel isteni finom.
- Előfordulhat, hogy az üzletben nem kapunk juhtúrót, illetve a hónap vége felé járunk, és sokalljuk érte a pénzt. (Mi tagadás, elég drága). A megoldás egyszerű: miért ne lehetne kenőt készíteni a túróból? Ha időm engedi, összekeverem egy kis vajjal, hagymával. Köménymaggal, pirospaprikával, sóval ízesítem, és akárcsak a kenőmájast, üvegbe töltöm. Finom és egészséges vacsora hétköznapokra.
