Igazából nem is a hernyókkal van a gond, hanem az ipari élelmiszerrel. Az EU elfogadta a törvényt, hogy januártól az élelmiszerekbe belekeverhetik a lisztkukacot. Bogarakat eddig csak az állatoknak adtak, eddig csak az állati takarmányba kevertek bogárfehérjét.
A bogarakkal bogarat ültettek a fülünkbe. Lassan ugyanis semmi más nem lesz jó és fenntartható, csak az ipari élelmiszer. A bolygó megmentését célul kitűző lobbi a bogarakat ajánlja, s már épülnek is a „bogárgyárak”. Tücskök, bogarak és kukacok a tányérunkon!
Elhisszük, hogy a szupermarket polcáról nagy műgonddal kiválogatott paradicsom jót tesz az egészségünknek. Közben fel sem tűnik, hogy még tél van. Hol terem ilyenkor paprika és paradicsom?
Amikor fogynunk kell, vagy vigyáznunk a szívünkre és az ereinkre, az orvosok döntő többsége legelőször is zsírszegény diétát ajánl. Továbbá azt, hogy étrendünk sok összetett szénhidrátot tartalmazzon. Mostanában kiderült, hogy valószínűleg téves.
A legtöbb betegség és a rosszkedv hátterében a szervezet elsavasodása áll. Ha sikerül megszabadulnunk a savasságtól, akkor megáll a hajhullásunk, nem lesznek pattanások az orrunkon, és megérjük akár a 100. születésnapunkat is.
Szendi Gábor könyvében a legújabb kutatásokat vette górcső alá, s arra a következtetésre jutott: minden rossznak az okozója a helytelen táplálkozás. A megoldás pedig: vissza kellene térni az ősi korba, a paleolit korra jellemző táplálkozásra, s menten eltűnnének a gonosz civilizációs betegségek!
Pár évtizeddel ezelőtt, a hiánygazdálkodás időszakában még teljesen természetes volt, hogy az emberek a piacon, a kistermelőktől szerezték be a hús, tojás, zöldség, gyümölcs jó részét. Mert, ugye, a hazai zamatát semmi mással nem lehet pótolni.
Jót enni és jól enni nem is olyan egyszerű. Az emberek többsége azt mondja, nem lehet semmi baj, hisz ő télen is paradicsomot eszik. Ám olyan is lehet, hogy sok zöldet eszünk, a szervezetünk mégis éhezik. Nem zöldségeket mesélünk a zöldségekről.
Pszichológusként eddig megjelent könyveiben nagyrészt a lelki eredetű problémákkal foglalkozott. Most azonban Szendi Gábor a Paleolit táplálkozás c. könyvében az emberi táplálkozás mítoszait döntögeti le sorban.
