Ezt még az ókorban mondta Hippokratész görög orvos, de szavai ma is ugyanúgy érvényesek. Legyen az ételünk az orvosságunk, s az orvosságunk az ételünk.
A kérdés helytálló, hiszen a XXI. században már rég nem mi válogatjuk meg, mit eszünk, hanem készségesen, mint fészekben a madárfiókák, tátott szájjal várjuk, hogy a hipermarketek jóllakassanak bennünket.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a paleolit táplálkozás, vagyis mikor kizárólag húst, halat, tojást, zöldséget és gyümölcsöt, esetleg kemény sajtokat eszünk. Miben rejlik a vonzereje?
Sokunk egy jó kis diétában gondolkodik. Pedig a jó diéta nem is olyan kicsi. Gyökerestül más hozzáállást kíván tőlünk, azt, hogy ezentúl másként kezeljük mindennapi ételünket. (Életünket.)
Nem az a probléma, hogy megeszünk egy szelet cukros süteményt. És nem is az, hogy megeszünk egy szelet édesítőszeres süteményt. A probléma az, hogy nem egy, hanem három szelet süteményt eszünk meg!
Ma a cukor a legnagyobb mumus. Fehér méreg, a század legfőbb gyilkosa. A cukor elhízást, civilizációs betegségeket okoz, sőt, a gyerekek hiperaktivitása is a cukor számlájára írható. Mi igaz mindebből?
Mi az az alakor? Hogy lehet, hogy gluténérzékenyeknek is ajánlják, és a hírek szerint nem hizlal annyira? Klúcsik Attila kismagyari gazdaságában alakort termeszt, egyedüliként Szlovákiában.
Igazából nem is a hernyókkal van a gond, hanem az ipari élelmiszerrel. Az EU elfogadta a törvényt, hogy januártól az élelmiszerekbe belekeverhetik a lisztkukacot. Bogarakat eddig csak az állatoknak adtak, eddig csak az állati takarmányba kevertek bogárfehérjét.
A bogarakkal bogarat ültettek a fülünkbe. Lassan ugyanis semmi más nem lesz jó és fenntartható, csak az ipari élelmiszer. A bolygó megmentését célul kitűző lobbi a bogarakat ajánlja, s már épülnek is a „bogárgyárak”. Tücskök, bogarak és kukacok a tányérunkon!