A válasz kézenfekvő: Szentkút csodakút, mert csodatévő forrásvízzel rendelkezik. Fekvése csodálatos, egy mesés völgyben fekszik. Kegyhely, mert ezen a kegyes helyen vakok és gyengénlátók nyerték vissza látásukat. A csodás gyógyulásokat márványból készült hálatáblák jelzik. Látogassunk el együtt Szentkútra, vegyük fel a bakancslistánkra! Írásunk végén túrára invitáljuk olvasóinkat a máriacsaládi pálos kolostorhoz.

Szentkút Pozba határában fekszik. A besei plébánia joghatósága alá tartozik, mégpedig azért, mert Pozba elsősorban református falu – és a kegyhelyeket a katolikusok tartják számon. Története Máriacsalád-pusztához kötődik, ahol anno megépült a pálosok egyik legszebb kolostora. A pálosok az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend: az elhagyott barlangokban élő remetéket szervezte monostorokba Boldog Özséb 1250-ben.

4385-szentkut-kezdo.jpg

Fehér galamb fürdik...

A 18. században, miután a pálososok máriacsaládi kolostora újjáépült, a búcsúsok Pozbán keresztül zarándokoltak el Máriacsaládra – közben itt, ebben a festői szépségű völgyben pihentek meg. Az egyik alkalommal forrásvízre akadtak, aminek csodatévő erejéről hamar megbizonyosodtak.

A legenda szerint a környék pásztorai a forráshoz jártak felfrissülni, s ott gyakran láttak egy fehér galambot fürdeni.

Az egyik pásztor merített a vízből, véletlenül pont arról a helyről, ahol a galamb fürdött. A vízből vitt a leányának, aki vak volt, s a leánnyal csoda történt: visszanyerte a látását. Mikor a helyi földesúrnak beszámoltak a csodatévő vízről, kinevette őket. Azt mondta, majd akkor hiszi el, ha a vak lova is visszanyeri a látását. Nosza, emberei a ló szemét megmosták a forrás vizében: és a jószág újra látott... Ámde a hitetlen földesúr abban a pillanatban megvakult.

5954-szentkut-masodik-kep-zold.jpg
Pozba község az Érsekújvári járásban fekszik, a határában található a „csodakút", Szentkút...

1841-ben a forrás közelében megépült az első kápolna. Ez így szokott lenni: ha a jó emberekkel csoda történik, addig nem nyugszanak, míg hálából kápolnát nem emelnek a helyszínen. Húsz évvel később a pálos szerzetesek máriacsaládi kegytemplomába villám csapott, és csúnyán megrongálódott – azontúl a pozbai Szentkút vált a búcsúsok elsődleges úti céljává. Az első szentmisét 1869-ben tartották itt, amit Répás Jánosné kezdeményezett, miután felgyógyult súlyos szembetegségéből. Feljegyzések tanúsítják, hogy például Zlatnyanszky János újbarsi plébános édesanyja is itt gyógyult meg.

A szentkúti forrás

A búcsúról manapság a körhinták és a céllövölde jut az eszünkbe, pedig ez igazából a bűnbánatot jelenti: búcsút veszünk a bűneinktől. Emlékezünk még a búcsúcédulákra? A középkorban pénzért árusították a bűnbocsánatot: aki búcsúcédulát vett, az bocsánatot nyert. (Ez ellen lázadt fel majd ötszáz éve Luther Márton, s ez okozta a vallásszakadást.) A búcsú a katolikusoknál a bűnért járó büntetés elengedését jelenti. A búcsú a katolikus tanítás szerint nem más, mint vezeklés.

A gyónást követően a hívő ember visszanyeri a kegyelem állapotát: „Búcsút veszünk a ránk váró büntetéstől.” A búcsújáró hely pedig olyan kegyhely, ahol szentek ereklyéi vagy hozzájuk kapcsolódó kegyképek és szobrok találhatók. Meglátogatásuk révén pedig búcsú nyerhető. Ilyen búcsújáró hely volt Szentkút is!

A szentkúti kis kápolna végül összedőlt, bár 44 évig szolgált becsülettel. 1914-ben azonban jelentkezett egy újabb építő. Az összedőlt kápolna helyén Haris József besei esperesplébános új kápolnát emeltetett a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. Ugyanez a plébános egy évtizeddel később egy még nagyobb kápolnát építtetett a már meglévő kis kápolna mellé... A nagyobb kápolna belsejében miséző oltár áll és pieta szobor.

hirlevel_web_banner_2_318.jpg

Mária-jelenés is történt!

Egyszer, mikor magyar nyelvű szentmisét tartottak a forrás közelében, egy beteg kürti kislány megpillantotta Szűz Máriát kék övvel átfogott fehér ruhában, egy öreg körtefa ágai között. A jelenésnek gyorsan híre ment, ami még inkább emelte Szentkút tekintélyét. A kislány pedig felgyógyult betegségéből.

A kápolnától pár méterre megépült egy barlangszerű mélyedés, ami a lourdes-i Szűz Mária barlangjának a hangulatát hozta el Szentkútra. A Barlangkápolna felett egy kőkereszt áll. A márványtáblák a felgyógyult hívek háláját és köszönetét fejezik ki Szűz Máriának.

A kápolnától pár méterre található kegyhely a lourdes-i Szűz Mária barlangjának hangulatát idézi...

A zarándokhely kápolnáit és a környékét hat évvel ezelőtt Gondeca atya irányításával felújították. A domboldalon keresztutat építettek kőből, és szépséges domborművek ábrázolják az egyes stációkat. A stációk történetét a Bibliából idézik, de már szlovák nyelven, és mindegyikhez magyarázatot fűznek a mai kor szellemében.

A kellemes hűst adó fák árnyékában az idelátogató padokon pihenhet meg. A völgyben tűzrakó helyet, hintát és padokat asztalokkal is kihelyeztek, ahol kellemes időtöltésre marasztalják a zarándokokat és az idelátogatókat. A két búcsújáró napon, pünkösdkor és szeptember 15-én, a Hétfájdalmú Szűzanya napján magyar szentmisét is bemutatnak a helyszínen.

Pünkösdkor és szeptember 15-én magyar misét is bemutatnak Szentkúton, a kápolnában...

Zarándoklat Máriacsalád-pusztára...

Szentkúttól elzarándokolhatunk Máriacsalád-pusztára – az egykori „fehér barátok", a pálos remeték kolostorához. Ugyanazon az útvonalon haladunk, ahol egykor a búcsús zarándokok is jártak. Figyelmeztetés: az egyirányú útvonal másfél órát tart pihenőidők nélkül. Sajnos, nincs táblákkal jelezve.

Túrázók figyelmébe ajánljuk a máriacsaládi pálos kolostor romjait – a régi zarándokok útvonalán haladva felkereshetjük...

Az útvonal

Szentkút két kápolnája között a keresztúton haladva (a domboldalon) egy kigyúrt ösvény halad felfelé – onnan kijutunk egy tisztásra, és meglátjuk a közutat, ami Fajkürt irányában halad. Az út szélén fél kilométert gyalogolunk, mire felérünk a domb tetejére, ahol büszkén uralja a tájat egy 450 éves tölgyfa. A lenyűgöző, 17 méter magas fa mellett pihenőhelyet alakítottak ki. Érdemes megállni és megcsodálni a dimbes-dombos tájat.

4536-tolgy.jpg
A domb tetején a tájat egy 450 éves tölgy uralja... A mellé helyezett tájékoztató tábla szerint törzsének átmerője 317 cm, lombaztának szélessége pedig 13 méter. Lenyűgöző látvány!

Innen határi földúton haladhatunk tovább először kis emelkedővel (ez a 253 méter magasságú Tankos-dombság). A határi út nemsokára kétfelé ágazik: a jobb oldali dombnak lefelé visszavezet Pozbára, a másik egyenes út egy erdő irányában húzódik. Mi ezen folytatjuk. Kisvártatva az erdő széléhez érünk, a kigyúrt ösvény az erdő mellett halad. Útközben kikerüljük a helyi vadásztársaság által felállított lest, majd az út bevezet minket az erdőbe, ahol hétköznap fakitermelés folyik. Ezen az erdőn haladunk tovább, s az út elágazik balra, mi tartjuk az irányt egyenesen.

Útközben! A kellemes erdei séta során egy kis részen a táj kinyílik jobboldalt. Ez jelzi számunkra, hogy már nem vagyunk messze a következő pihenőhelyünktől. Az irányt továbbra is tartsuk egyenesen, ahol az út kezd lejteni. Nemsokára megérkezünk Szűz Mária kápolnájához, ahol padok várják a megpihenni vágyó zarándokot. A pihenőhely a közút mellett található, ami Komáromcsehit és Bellegszencsét köti össze.

A kápolnácska központjában pieta szobor található, alatta kétnyelvű tábla: „Szentséges Szűz Mária, könyörögj érettünk!” És három dátum: 1512-1550-1932. Az első két évszám a pálosokhoz köthető. A pálos remeték 1512-ben kapták adományként a máriacsaládi birtokot, ahol templomot és a kolostor építettek. A kapzsi földesurak, akik meg akarták kaparintani a birtokot, 1550-ben űzték ki őket onnan. (Az 1932-es évszám jelentését egyelőre homály fedi.)

4346-pieta.jpg
A kápolnácska és a pieta szobor

Innen további fél óra járásra található Máriacsalád-puszta. Miután az közúton átkelünk – újra egy határi, poros úton találjuk magunkat. Tábla jelzi, hogy Radava és Bellegszencse irányában kijelölt kerékpárúton vagyunk. Ezen az úton haladunk tovább, jobb kéz felől erdő, balról pedig fasor nyújt hűs árnyékot... Amikor határúti kereszteződéshez érünk, eltérünk balra. Ez a földút egyenesen az egykori pálos templom és kolostor romjaihoz vezet. Megérkeztünk!

02_img_4685_csefalvay-logo_0.jpg

 A Mária-út a pálos remeték, keresztény vértanúk életének és Szűz Mária-jelenések helyszíne – és már csak ezért is érdekes. Emellett gyönyörű: a látvány a dombocskáról nagyon friss, nagyon zöld!

M. Ando Krisztina