Csillag Óvoda és Bölcsőde: ahová örömmel járnak a picik és kicsik! A komáromi óvoda egy év alatt készült el, vegyes csoportokban tanulnak az ovisok. A vegyes csoport arról szól, hogy a nagyok segítik a kicsiket. Volt szülő, aki aggódott, hogyan tud haladni a gyerek, ha pluszban ott vannak a kisebbek. Például úgy, hogy empátiát tanul: megtanul segítő kezet nyújtani, felkarolni a kisebbet...

A magyar kormány által indított Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően nemrégiben több korszerű magyar óvoda és bölcsőde is megnyithatta kapuit. A Csallóköztől a Zoboraljáig új gyermekintézmények létesültek, melyek a magas szintű neveléssel párhuzamosan a magyar identitástudatot és a hagyományos értékek tiszteletét hivatottak elültetni a legkisebbekben. Új cikksorozatunkban egy-egy ilyen intézmény kulisszái mögé tekintünk be: utunkon hol az óvodák vezetősége, hol maguk a szülők kalauzolnak bennünket. (Fotó: Dömötör Ede)

csillag-ovi-bolcsi-epulet.jpg

A Csillag Óvoda és Bölcsőde Komáromban, a Szövetkezet utcában található. Az intézményt a református egyházközség építtette pályázati támogatásból – és pont két éve, 2019 júniusában adták át...

Az épület előtt állva rögtön szemet szúr a díszítés: négy állatot láthatunk. A kakas, a galamb, a hal és a bárány vallási szimbólumok, és ezekről kapták nevüket az egyes óvodai csoportok is. A szülőket még a beíratás előtt informálják az intézmény református szellemiségéről – persze vallástól függetlenül veszik fel a gyerekeket az óvodába és a bölcsődébe is.

– Jelenleg három óvodai és egy bölcsődei csoport működik az épületben – kezdi a beszélgetést Gönczöl Tóth Hilda, a bölcsőde igazgatónője. – A bölcsődét is a komáromi református gyülekezet alapította, a Timóteus nonprofit szervezet égisze alá tartozik. Mellesleg az idősek számára létesített Timóteus-házat is gyülekezetünk működteti. Ott szintén én töltöm be az igazgatói posztot – mutatkozik be. – Az idősotthon a város másik felében van, így ingázom a két létesítmény között. Amennyiben a szükség úgy kívánja, besegítek a nevelőnők munkájába is.

hilda.jpg
Gönczöl Tóth Hilda, a bölcsőde igazgatónője.

– Az óvoda jelenleg teljes létszámmal, 63 gyermekkel működik – folytatja immár az óvoda igazgatónője, Both Zsuzsanna. – Komáromban az óvodák utcanevekhez köthetők, ez nálunk sincs másképp: a mi személyzetünk a Handlovská utcai oviból lépett át ide, a Szövetkezet utcába. S velük szinte majdnem mindegyik gyerek átjött hozzánk. A szülőket jó érzéssel tölti el, hogy gyermekeik szép, modern épületbe kerültek, zöld környezetbe. 

zsuzsanna_0.jpg
Az óvoda igazgatónője, Both Zsuzsanna

– Mit érdemes még tudnunk az épületről?

Zsuzsa: – Az óvoda és a bölcsőde egy és mégis más, saját igazgatással működünk. Az osztályokban a nagyterem mellett mindig van alvóterem is. Az óvodai termekben tévé is van  – ezeket edukációs jelleggel használjuk. Az egész alakos tükör a falon pedig a logopédia szempontjából hasznos: a gyerekeknek a tükörben mutatjuk meg, hogyan artikulálunk helyesen. Továbbá mindenütt megtalálhatók a magyaros szimbólumok, mint például a csodaszarvas.

Igyekszünk egy letisztult, természetes környezetet teremteni a gyermekek számára. A kültéren – mintegy 45 áras területről beszélünk – homokozók vannak, mászókák és sok más kinti játék.

– Milyen szabályok szerint működik a bölcsőde?

Hilda: – Bölcsődénk húsz férőhelyes, tíz-tízfős csoportokra van berendezve. Jelenleg kilenc kisgyermek látogatja. Egész évben fogadjuk a gyerekeket, míg el nem érjük a teljes létszámot. Egy dajkára öt gyermek jut, a dajkáink szakképzett gyermekgondozók. A gyerekeket egytől hároméves korig fogadjuk.

– Hogy néz ki a legkisebbek egy napja?

– Az intézmény reggel héttől üzemel, fél kilencig várjuk a gyerekeket. Van délelőttös és délutános nevelőnőnk. A kicsik fél kilenckor tízóraiznak, majd benti foglalkozás következik, most például szőlőfürtöt készítettek. Krepp-papírból kellett a szőlőszemeket összemorzsolni, ami nagyon jól fejleszti a finommotorikai képességeket. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a friss levegőn, ami szintén fontos az immunerősítés szempontjából. Ebéd után alvásidő van, majd az ébresztés után délutáni foglalkozás következik. Fél ötkor zárunk.

hirlevel_web_banner_1_283.jpg

– Itt egészen pici gyermekekről beszélünk. Miben más a velük való foglalkozás?  

– A bölcsődések étkezéskor felkockázva kapják az ételt. Van, aki tud már önállóan enni (főleg, ahol van nagyobb testvér), de van, akit etetni kell. Alvásidő egyszer van, mint az óvodásoknál. A foglalkozásokat igyekszünk az évszakokhoz igazítani. A bölcsőde nyáron is működik. Az ünnepnapok és hétvége kivételével mi egész évben nyitva tartunk.

– Hogyan értenek szót a gyerekkel, hisz még nem mindegyik beszél?  

– Beiratkozáskor minden szülő kitöltött egy általános kérdőívet, így kellő információt kapunk a gyermekről. Megtudjuk, milyenek az alvási szokásai, van-e allergiája, cumija, mik a kedvenc játékai, igényel-e még tápszert és a többi. Van, aki alvás előtt tejet iszik – ilyenkor a szülő hozza a tejport, a dajka pedig bekeveri a kicsinek. A pelenkát, a nedves törlőkendőt és minden hozzávalót – hogy tisztába tudjuk tenni a kicsiket –, szintén a szülő hozza. A szülőktől azt a visszajelzést kaptuk, hogy a bölcsis gyerek esetében a szobatisztaság, a pelenkáról való leszoktatás valahogy könnyebben megy. A gyerekek tanulékonyak. Látják a követendő példát: ha Pistike már bilizik, akkor én is ráülök...

– Könnyebb azt a gyereket beszoktatni az óvodába, aki előtte bölcsődés volt?

Zsuzsa: – Gyerekfüggő. Néha a nagyobb gyerekek is sírnak. A szülő feladata, hogy elmagyarázza otthon a kicsinek, hogy óvodába fog járni, illetve most azt, hogy a karanténszünet után megint újult erővel kezdünk. Fontos, hogy a gyerekek tudatosítsák: anya, apa értem jön, nem maradok itt örökre. Szóval, mindenképp le kell ülni a gyerekkel, és fel kell készíteni az ovira.

– Hogyan működik az óvoda?

Zsuzsa: – Maximális kapacitással működik a Kakas, a Halacska és a Galamb csoport. Én a vegyes korcsoportot szeretem: háromévestől zömmel hatéves korig vannak itt gyerekeink. A vegyes csoport lényege, hogy a nagyok segítik a kicsiket. Volt szülő, aki aggódott emiatt. Pedig a gyerek itt empátiát tanul: a nagy segítő kezet nyújt a kisebbnek, felkarolja a gyöngébbet. Az idősebb ovis tudja, ha ő már felöltözött, akkor futhat a kisebbekhez, segíthet nekik cipőt húzni, kezet mosni. Jó, ha a gyermek korán elsajátítja ezeket a készségeket. Nincs saját konyhánk, az Eötvös utcai alapiskolából érkezik hozzánk az étel.

Reggel hozzák a tízórait, fél tizenegykor az ebédet, ugyanezzel a szállítmánnyal érkezik az uzsonna. Az óvodai csoportok, tekintettel a járványügyi helyzetre, más időpontokban étkeznek. A bölcsődéseknek külön éttermük van.

– Miben különbözik a bölcsődés egy napja az óvodásétól?

– Az óvodába nyolc óráig van az érkezés. Minden héten van egy témák, most például a család. Ez azt jelenti, hogy az összes tevékenységünk a család köré épül. Lerajzoljuk a családot, megszámoljuk a családtagokat, beszélgetünk a családról... Ezek az edukációs foglalkozások délelőtt folynak. A családi hét keretén belül elolvastuk Csukás István: Sün Balázs című gyermekversét, majd a foglalkozásokon felidéztük a tartalmát. Sokszor verset is szavalunk vagy logikai feladványokat oldunk. Nagytornánk hetente egyszer van: előzetes egyeztetés alapján használjuk a jól felszerelt tornatermünket. Pluszban az oviban szlovák és angol nyelvtanfolyamra is lehet jelentkezni, valamint néptáncot és tartásjavító gyerektornát is kínálunk. Ezeket a foglalkozásokat külsős kolléga végzi. A délutáni órákban fél három körül kerül rájuk sor, hogy a gyerekek ne zökkenjenek ki a napi rutinból. A szakkörök fizetősek.

– Feltételezem, hogy túljelentkezés van, mint sok más gyermekintézményben...

– A felvételnél többnyire a jelentkezési sorrend a mérvadó. Kivételt képeznek az iskolaköteles, valamint a bölcsődét elhagyó gyerekek, őket muszáj előnyben részesíteni.

A gyerekek rendszeresen ellátogatnak az idősek lakta Timóteus-házba, amelyet szintén a komáromi református egyház igazgat. (Ezzel a gesztussal erősítik a gyülekezeti intézmények közti összetartást.) Az idősek minden alkalommal mérhetetlen boldogsággal fogadják a kicsiket...

– Református bölcsődéről és óvodáról beszélünk. Hol köszön vissza a vallási jelleg?

Hilda: – A református templomban volt a tanévnyitó istentiszteletünk, amire a gyerekek és a szülők is hivatalosak voltak. A kicsik ajándékot kaptak a komáromi gyülekezettől: utalványt, csokoládét, kifestőt. Jellemző még, hogy étkezés előtt és után imádkozunk. Fazekas Zsuzsanna tiszteletes asszony pedig játékos formában 15- 20 perces zenés hitoktatást tart, hetente egyszer.

Zsuzsa: – Az étkezések során az óvodai csoportokkal is imádkozunk. Alvás előtt szintén mondunk egy rövid imát, illetve a hitoktatás is be van ütemezve. A tiszteletes asszony a lányával péntek délelőttként látogat meg minket. Ilyenkor az ovisok megismerkednek a bibliai történetekkel, dalolnak, játszanak. Sőt, templomi fellépéseink is vannak.

– Önök mindketten reformátusok?

Hilda: – Igen. A gyülekezet számára fontos, hogy az intézményeik vezetői vallásunk parancsa szerint éljenek. Jó példával kell elöl járnunk.

Zsuzsa: – Mindketten szívvel és lélekkel ide tartozunk. Én temperamentumos ember vagyok, mégis úgy érzem, magtaláltam itt a helyem, s ebben a munkában tudok igazán kiteljesedni.

Sallay Erika
Kapcsolódó írásunk