Nézze meg a bécsi spanyol lovasiskolát és a világ legszebb könyvtárát!

Az Új Nő ismét a császárvárosba szervez utat, a világ legszebb könyvtárát és a spanyol lovasiskolát látogatjuk meg. Elmegyünk a Sisi-múzeumba is, amely a belváros legnagyobb látványossága. Bécsben minden híres hely, ahol ma turisták ezrei tolonganak, igazából a Habsburgokhoz köthető. A Habsburgokhoz, akiknek még az írmagját is ki akarták irtani a háború után, nem csupán a trónról taszították le őket, még azt is megtiltották nekik, hogy Ausztriába utazzanak. S ma belőlük él a város, bevételének nagy része a császári látványosságokból származik. Minő paradoxon!

Bécs sok szépséggel büszkélkedhet. Ezek egyike az Osztrák Nemzeti Könyvtár, a legszépségesebb könyvtárterem, amelyet valaha is láttam. Az Österreichische Nationalbibliothek 11 milliós állományával Ausztria legnagyobb könyvtára. Építészeti szempontból igazi különlegességnek számít. Magába foglalja a múzeumi dísztermet (ezt látogatjuk meg), a földgömbmúzeumot, az eszperantómúzeumot és a papiruszmúzeumot. A legszebb terme a barokk díszterem: 80 méter hosszú és 20 méter magas, és egy gyönyörű freskókkal díszített kupola koronázza meg. A világ legszebb történelmi könyvtári olvasótermeként tartják számon.

Több mint 200 000 kötet található itt – köztük a 15 000 kötetet magába foglaló Savoyai Jenő herceg gyűjteménye. (A magyar származású herceg Mária Terézia testőre volt, és őt tartották a világ legcsúnyább férfijának.) A Habsburgok egykori udvari könyvtára Johann Bernhard Fischer von Erlach udvari építész tervei alapján épült. (Mint annyi más szép barokk palota Bécsben – Bécs fő műfaja ugyanis a barokk.) Az egykori udvari könyvtárnak felbecsülhetetlen szerepe van a magyar irodalmi fejlődésben. Bessenyei György, a magyar testőrgárda fiatal tisztje itt találkozott Heltai Gáspár, Tinódi Lantos Sebestyén, Zrínyi Miklós műveivel, és talált bennük biztatást írásra, irodalmi kör szervezésére. A magyarországi szerzetesrendek könyvtárállományának jelentős része is a bécsi könyvtárba került azután, hogy II. József 1782-ben feloszlatta a rendeket.

A barokk palota dísztermét a Google Arts & Culture oldalán keresztül ma már online is bárki bejárhatja, sőt, közvetlen közelről tanulmányozhatja a kupola freskóját. Aki ránagyít a képre, akár még azt a 18. században keletkezett repedést is megtalálhatja, amelyet 1769-ben javítottak ki a festményen, miután sikerült megakadályozni, hogy beszakadjon a kupola. Aki akar, egyetlen kattintással bele is lapozhat a gyűjteményt reprezentáló negyven könyv valamelyikébe. A kiválasztott kiadványok a 16., 17. és 19. századból valók, és van köztük szakácskönyv, képeskönyv gyerekeknek, reneszánsz társastánckönyv, botanikai szakkönyv, kézikönyv szülések levezetéséhez és erődök építéséhez, valamint a Luther-féle Biblia.

A világ legszebb könyvtárterme elsősorban Ferenc Józsefnek állít emléket – láthatjuk az arcképét gyerekkorától egészen időskoráig, sőt, színésznő kedvesének írott, találkára hívó levelét is.
A Sisi-múzeumban pedig Erzsébettel (akit Sisinek becéztek) közös életük színtereit vehetjük szemügyre. Az alig tizenhat éves Erzsébet bajor hercegnő 1854 áprilisában érkezett Bécsbe, hogy feleségül menjen unokafivéréhez, Ferenc József császárhoz. Az esküvő után beköltözött hofburgi lakosztályába, és nyakig merült az osztrák monarchia ármányos világába. Mint tudjuk, a merev etikett világában nem érezte jól magát, anyósát sem szenvedhette, s ahogy múltak az évek, egyre inkább eltávolodott férjétől. Fiuk, Rudolph öngyilkossága után pedig egyre többet utazott.

FEJEZETEK SISI ÉLETÉBŐL A fiatal császárné álmatlanságban szenvedett, és állandó köhögés gyötörte. Az orvosok tanácsára Madeirára utazott. Sisi roppantul élvezte az életet távol az udvari etikettől. Amikor két év távollét után visszatért a bécsi udvarba, a félénk és melankolikus lányból ÖNTUDATOS szépség lett. Erzsébet gyakran használta fel szépségét céljai eléréséhez. Erős vonzalmat érzett a temperamentumos és büszke magyarok iránt. Nagy szerepe volt abban, hogy Ferenc József végül aláírta a kiegyezést, amely elismerte Magyarország történelmi jogait, és megteremtette az Osztrák–Magyar Monarchiát. 1867-ben a budai Mátyás-templomban került sor az ünnepélyes koronázásra, ahol Erzsébetet is magyar királynévá koronázták.

A lovaglás Erzsébet a kötöttségek elől a sportba és a szépség kultuszába menekült. Már édesapjától megtanulta a műlovaglás fortélyait, keményen edzett, és később Európa egyik legjobb és legbátrabb lovasának számított. Immáron tudatosan kereste önnön határait: a veszélyes helyzetektől sem riadt vissza. Büszke volt dús, majdnem földig érő hajára, amelynek fésülése naponta 2-3 órát vett igénybe. Nyers borjúhúsból készített arcpakolást, amelyet aztán egész éjszakára az arcán hagyott. 172 centiméter magas és csupán 45-47 kiló volt. Hihetetlenül keskeny, mindössze 51 centiméteres volt a derékbősége! Naponta méricskélte magát, és évei gyarapodtával egyre szigorúbb diétát tartott – és szigorúan edzett. Hálószobájában ma is láthatók a bordásfala, nyújtója, valamint az ajtókeretre felszerelt gyűrűi. Miközben a fodrásza fésülte, főleg nyelveket tanult. Az angol és a francia mellett jól beszélt magyarul is. A pipereasztal melletti kis széken legtöbbször görög felolvasója, Constantin Christomanos ült, aki Homérosz Odüsszeiájából vagy Iliászából olvasott fel neki.

A merénylet 1898 szeptemberében Erzsébet többhetes kúrán tartózkodott külföldön. Udvarhölgyével, Sztáray Irmával szeptember 9-én kirándulást tett Prégnybe, hogy meglátogassa Rothschild bárónőt. Este Genfbe utazott, az éjszakát is ott töltötte. Mint mindig, most is álnéven vett ki szobát. Indiszkréció folytán azonban egy másnapi genfi újságban megjelent egy hír, hogy az osztrák császárné a szállodában szállt meg. Ezt a hírt az olasz anarchista, Luigi Lucheni is olvasta, aki valójában azért jött Genfbe, hogy meggyilkolja az orléans-i herceget. A véletlen sokkal prominensebb áldozatot sodort az útjába. Szeptember 10-én délelőtt Erzsébet még vásárolgatott, és felkereste kedvenc cukrászdáját. Délben akart hajóra szállni, hogy visszautazzon Montreux-be. Lucheni a kikötőhöz vezető úton várta lesben, a császárnéra vetette magát, és ráspolyt döfött a szívébe. Erzsébet a földre rogyott, majd rémülten fel is állt, és abban a hiszemben, hogy csak ellökték, gyorsan a hajóra sietett, nehogy lekésse. Nem sokkal később összeesett, és csak a fűzője megnyitásakor fedezték fel az apró szúrt sebet... Amikor Ferenc József megkapta a halálhírét, csak annyit mondott: „Nem is tudják, mennyire szerettem ezt a nőt.“

Hogyan élt a császár? A császári lakosztályokban nem csupán Sisi szalonjait látogathatjuk meg. Arról is híradást kapunk, hogyan élt Ferenc József, aki más uralkodóktól eltérően, feladatát nem a pazar reprezentálásban látta. Élete során sokkal inkább az 56 millió lakost számláló birodalom első HIVATALNOKÁNAK érezte magát. A nap nagy részét dolgozószobájában töltötte, hogy minden aláírandó aktát áttanulmányozhasson. Munkanapja reggel öt óra előtt kezdődött, és csak késő este, a nyilvános díszvacsorák, fogadások és bálok után fejeződött be. Még ebédjét is az íróasztalnál költötte el. Mikor pedig Sisi külön hálószobába költözött, Ferenc József azontúl egy tábori vaságyban aludt a dolgozószobájában. Jóval virradat előtt, általában reggel fél négykor kelt, csupán nagyobb ünnepségek után engedett meg magának még egy órai alvást.

Jöjjön velünk Bécsbe, vegyük együtt szemügyre a császári lakosztályokat, ismerkedjünk meg Sisi és Ferenc József császár életével. Bővebben a szomszédos oldalunkon!

–nagyvendégi–

Bécsi városnéző körutunkon meglátogatjuk a bécsi spanyol lovasiskola reggeli edzését. A reneszánsz időkben kezdődött, hogy a művészi lovaglást tanítani kezdték az előkelő ifjaknak. Az Ibériai-félszigeten alakult meg az első lovasiskola, és hirtelen divatba jöttek a spanyol lovak. Hamarosan nem létezett nemesi udvar spanyol ló nélkül. A világon egyedül a bécsi lovasiskola őrizte meg az udvari lovaglás magasiskolájának művészetét. (Olyan ez, mint a divatban a haute couture, a legmagasabb művészet. Idomított lovak valcert táncolnak előttünk.) A bécsi lovasiskolában 450 éve adják át egymásnak tudásuk legjavát a szakemberek. Érdekesség, hogy már női belovagló is van. Amint a fehér lipicai mének kitanulják, amit ki kell tanulniuk, „professzori“ címmel illetik őket. A reggeli edzést a téli lovasiskola gyönyörű barokk csarnokában tekinthetjük meg, amelyet kazettás mennyezet és kristálycsillárok ékesítenek. Itt finomítják és gyakorolják a belovaglók a lipicai lovakkal azokat a lépéseket, amelyeket aztán a gálaműsor során bemutatnak. A szembeni istálló pedig Bécs legrégebbi reneszánsz udvarában található. Ha valaki nem tudná: a lipicai lovakat egy Habsburg főherceg nemesítette ki Lipicán (a mai Szlovénia területén). A méntelep genetikai alapját a középkorban nagyra becsült spanyol lovak és a helyi kemény hegyi lovak adták. I. Károly főherceg a bécsi udvar számára szeretett volna kitenyészteni egy pompás lovat, és ez lett a lipicai, amelyik ma Európa legrégebbi kultúrlova!

Látogasson el velünk Bécsbe, a lipicai lovak fővárosába, és nézzük meg együtt a szépséges szürke méneket a világ legszebb fedeles lovardájában. A Hofburg barokk környezetében ugyanis élőben csodálhatjuk meg őket. Vezetett tárlat a lovas csarnokon keresztül, ahol a reggeli edzések és gálabemutatók is zajlanak. Utána megtekintjük a világ legszebb könyvtártermét! Majd a Hofburg császári lakosztályában található Sisi-múzeumban betekinthetünk a híres császárnő életébe. (magyar nyelvű audio guide)