A nomád magyarok az Urál-hegységből, többlépcsős vándorlási útvonalon érkeztek meg a 9. században a Kárpát-medencébe.
A frank harcos 10 kilós láncingje. (Fotók: Örzsik Ödön)
Egy vitrin mögött álló nyílhegy nem mozgatja meg annyira a képzeletünket, mint egy dinamikus, korhű ruhákban eljátszott jelenet. A harci zaj, a győzelem vagy veszteség ábrázolása magával ragadja a nézőt. A hagyományőrzők manapság már nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ruháik hiteles anyagokból készüljenek, fegyvereik korhűek legyenek...
Magyar harcos egy itáliai freskón.
Az íjászok ruházata még romanticizált felfogást tükrözött. Honfoglaló ruházat tankönyvi ábrázolás (még a régi felfogásban).
Ezt viselte mindenki Európában: a berhe és a harisnya.
Honfoglalás: Munkácsy Mihály képén a morvák hódolata.
A csallóközi lovasíjászok a felvidéki vágtán 2023-ban.
BÍRÓ BULCSÚ CSATÁJA
Bulcsú előbb ült a ló hátán, mint széken. Apja az életét a lovasíjászatra tette fel, megalapította a Csallóközi Lovasíjászok csapatát, Bulcsú pedig nemrégiben apja nyomdokaiba lépett, és célul tűzte ki ruhatáruk autentikus megújítását.
Bíró Bulcsú (18, Nagyudvarnok) lóra született, édesapja Bíró Gábor ismert lovasíjász volt. Bulcsú most fejezte be a harmadik osztályt lótenyésztés és lovaglás szakon a dunaszerdahelyi mezőgazdasági iskolában – édesanyja is itt tanít. A fiatal hagyományőrző kivételes intellektussal rendelkezik, kétszer választották meg Dunaszerdahely diákpolgármesterének. Édesanyjával közösen vezetik a Bíró Kert Lovas Központot, s Bulcsú nemrégiben vette át a Csallóközi Lovasíjászok vezetését.
Bulcsú autentikus, 10. századi morva harcos tunikában. Pár éve a hagyományőrzőknél még a látványos kosztümök hódítottak. Ma már korhű megjelenésre törekednek, s a korhű vásznakat vagy fegyvereket a régi technológiával állítják elő.
Persze ez nem teljesen igaz. Bulcsú nem azért érdemel figyelmet, mert Bíró Gábor fia, s előbb ült lovon, mint autóban; ha autóba születik, akkor ma az autóversenyzés etalonja! Bíró Bulcsú ugyanis kivételes harci tűzzel és intellektussal megáldott ifjú, sok ezer közül egy ilyen akad, mint ő. Nem véletlen, hogy 18 évesen a Csallóközi Lovasíjászok teljes jogú vezetője, de az sem véletlen, hogy eljegyezte magát a honfoglalás korával. A honfoglalást kutatni nagy kihívás! A honfoglaló magyar harcosoknak félelmet keltő hírük volt. Lovascsapataik villámgyors megjelenése, nyilaik sebes, végzetes suhanása kivédhetetlen volt. Bulcsú ma azért küzd, hogy a Csallóközi Lovasíjászok látványos honfoglaláskori csatajeleneteket tudjanak bemutatni. Miért is ne? A hadijátékok olyanok, mint egy történelemóra. Élményt adnak, közben a szereplők szerepet játszanak, mi pedig megismerhetjük, hogyan festettek a régi katonák, hogyan mozogtak a térben, mit ettek.
– Tizennyolc éves vagy, nagyon fiatal. Miért vágtál bele ebbe a nagy feladatba?
– Színes gyerekkorom volt. Például minden nyáron részt vettünk a Visegrádi Palotajátékokon vagy a Savaria Történelmi Karneválon, s ha mindez hamar véget is ért, bennem még tovább élt. A múlt az a hely, ahonnan tanulni kell, nem pedig benne élni. Én ezt tartom. Anyát a történelmi kutatás nem vonzotta, engem viszont érdekel. Mikor nagykorú lettem, elhatároztam, hogy felélesztem a bemutatókat. Sokat gondolkodtam azon, hogy a meglévő felszereléseink – a fegyverek és ruhák idejétmúltak, leharcoltak, ezeket le kell váltani. S ha már ezeket felújítjuk, akkor bővüljünk is.
A Csallóközi Lovasíjászokat Bíró Gábor alapította 1997-ben Nagyudvarnokban. Kezdetben Bíró Kánság néven, a Kassai Lovasíjász Iskola részeként működtek. Hagyományőrzéssel foglalkoztak, lovasíjászat-oktatással, s már akkoriban is rendeztek honfoglaláskori csatajeleneteket. Bíró Gábor 2019-ben szívelégtelenségben elhunyt – utána felesége vette át a stafétát, de már csak lovasközpontként működtek tovább. Pár évre rá fia, Bulcsú élesztette újjá a Csallóközi Lovasíjászok tevékenységét.
– Mit tanultál meg leginkább édesapádtól, amit most kamatoztatni tudsz?
– Azt mondhatom, hogy engem soha nem neveltek úgy igazán gyereknek. Ha otthon a család pénzügyeiről volt szó, én is ott ültem az asztalnál. Mintha édesapám, aki korán elhunyt, felkészített volna a nagy feladatra. Gyerekkoromtól kezdve bevont mindenbe. Ezért nincs gondom olyasmivel, hogy számlát állítsak ki egy rendezvényre, leadjak egy rendelést viseletvarrásra, vagy épp felvegyem a kapcsolatot a történészünkkel. Rengeteg munkával jár a szervezés, de a legnagyobb örömöm, hogy közben alkothatok.
Olvass tovább: Bíró Bulcsú csatája
