Keszegh Zsuzsi számára minden szalag, minden hímzés és szoknyaredő fontos. Hogyan lehet a mai rágógumivilágban, mikor a padlásokat már több hullámban kiürítették, népviseletekre szert tenni? Ezt kérdezzük Zsuzsitól, a Csallóközi Táncegyüttes oszlopos tagjától.
Miben táncolnak a néptáncosok? A népviseletek beszerzése és fenntartása ma már komoly kihívást jelent. Mi a különbség a hétköznapi varrás és a viseletkészítés között?
Egyre gyakrabban hallok arról, hogy a szaloncukor nem kerül fel a karácsonyfára. Legjobb esetben egy kosárba vagy dobozba helyezve teszik a feldíszített fa alá. Hogyan?! Felnőtt egy generáció, amelyik nem tudja, milyen érzés felfűzni két-három doboznyi szaloncukrot?
A szaloncukor igazi magyar találmány, ma mégis inkább amerikai csíkos cukorbotot rakunk a fára, nem szaloncukrot. Pedig én még gyerekkoromban otthon készítettem az édesanyámmal. Ne hagyjuk veszni!
A magyar Országgyűlés 2011 szeptemberben döntött arról, hogy ezt a napot nevezik ki a magyar nyelv napjává. Az időpont a magyart államnyelvvé tevő törvény 1844-es elfogadásának dátuma.
Emelkedett a hangulat, együtt vagytok a táncos pároddal, közösen mozdultok, nem mond semmit, de érzed, hogy mit szeretne, ráadásul körülöttetek is mindenki táncol, énekel, csujogat. Kitekintve összemosolyogsz a barátaiddal, ismerősökkel: ez maga a határtalanság.
A tánc a legújabb divat. A legújabb őrület – és igazán soha nem ment ki a divatból. Csak elaludt egy kis időre, hogy a langyosabb vérű népek is újra felfedezzék. A koreográfia ott él a testekben örökké. Ha táncolunk, olyankor nincs semmi más.
A kosárfonást hosszas és gondos előkészületek előzik meg. Józsi bácsi a vesszőszedésre télvíz idején egész napokat áldoz. Hogyan készül el egy ilyen kosár?