Egyre gyakrabban hallok arról, hogy a szaloncukor nem kerül fel a karácsonyfára. Legjobb esetben egy kosárba vagy dobozba helyezve teszik a feldíszített fa alá. Hogyan?! Felnőtt egy generáció, amelyik nem tudja, milyen érzés felfűzni két-három doboznyi szaloncukrot?
A szaloncukor igazi magyar találmány, ma mégis inkább amerikai csíkos cukorbotot rakunk a fára, nem szaloncukrot. Pedig én még gyerekkoromban otthon készítettem az édesanyámmal. Ne hagyjuk veszni!
A magyar Országgyűlés 2011 szeptemberben döntött arról, hogy ezt a napot nevezik ki a magyar nyelv napjává. Az időpont a magyart államnyelvvé tevő törvény 1844-es elfogadásának dátuma.
Emelkedett a hangulat, együtt vagytok a táncos pároddal, közösen mozdultok, nem mond semmit, de érzed, hogy mit szeretne, ráadásul körülöttetek is mindenki táncol, énekel, csujogat. Kitekintve összemosolyogsz a barátaiddal, ismerősökkel: ez maga a határtalanság.
A tánc a legújabb divat. A legújabb őrület – és igazán soha nem ment ki a divatból. Csak elaludt egy kis időre, hogy a langyosabb vérű népek is újra felfedezzék. A koreográfia ott él a testekben örökké. Ha táncolunk, olyankor nincs semmi más.
A kosárfonást hosszas és gondos előkészületek előzik meg. Józsi bácsi a vesszőszedésre télvíz idején egész napokat áldoz. Hogyan készül el egy ilyen kosár?
A közösségi hálón megjelentek a tradwife-ok, vagyis a hagyományos feleségek, akik azzal szereznek lájkokat, hogy kenyeret sütnek, maguk ültetik a család...
Sokak számára ma a karácsony – alkalom a rekreációra. A szakrális üzenet – a szeretet – már egyre kevesebb embert érint meg. Pedig mély lelki szükségletünk, hogy bizonyos napokat kiemeljünk a hétköznapokból, és különös jelentéssel ruházzunk fel.
"Leszállt egy angyalka, s azt súgta nékem: gondolj ma azokra, akik a szívedbe férnek! Eszembe jutottál te és a családod, ezúton kívánok békés karácsonyt!"