A nyári napsütés kellemes, de nem mindegy, hogyan készítjük fel rá és hogyan ápoljuk utána a bőrünket.
A következő tanácsok az önbarnítók használatától a napszúrás megelőzésén át a gyermekek és kismamák fokozott védelméig több fontos témát is érintenek.
Még ha a bőr nem égett is le, akkor is szükséges a napozás utáni nyugtató készítmények használata. A leghatásosabb, ha kellemesen langyos vízzel mosakszunk meg, ezután nyugtató-hidratáló (napozás utáni) krémmel kényeztetjük megviselt bőrünket.
A sárgarépában és más narancssárga zöldségekben, gyümölcsökben, valamint sötétzöld levélzöldségekben előforduló béta-karotin fokozott fogyasztása némi védelmet nyújthat a leégés ellen. Ennek két oka lehet: a béta-karotin a bőr sejtjeinek zsírtartalmában feloldódva segít az ibolyántúli sugárzás kiszűrésében, vagy antioxidáns hatásánál fogva semlegesíti az ártalmas szabad gyököket.
A lebarnult bőr jobban ellenáll a kártékony sugaraknak. Az önbarnító krémeknek köszönhető barnaság viszont nem biztosít fényvédelmet! Egyébként ezek a készítmények teljesen ártalmatlanok az egészségre. A szervezetben is előforduló dihidroxi-acetont (DHA) tartalmaznak, amely a bőrben lévő fehérjékkel reakcióba lépve barna színt eredményez. Csak a szaruréteg legfelső rétegét festik meg, a mélyebben fekvő élő sejteket érintetlenül hagyják, ellentétben a nap sugaraival.
Az első önbarnítók a hatvanas évek közepén jelentek meg Amerikában. Ezek nem voltak igazán tökéletesek, természetellenes színt kölcsönöztek a bőrnek, és ha nem kenték el egyenletesen, foltot, csíkot hagytak maguk után. A mai krémek már természetesebb hatást biztosítanak, de még így sem könnyű feladat az egyenletes barnaság elérése. Hogyan használjuk az önbarnítót? Először bőrradírral távolítsuk el a testünkről az elhalt hámsejteket, hogy a krém könnyebben szívódhasson fel.
Száraz bőrre vigyük fel a krémet, különben előfordulhat, hogy nem lesz egyenletes színünk. Gondosan dolgozzuk el a készítményt! A könyökünket, térdünket vékony rétegben kenjük be, mert itt ráncosabb a bőr, és foltok alakulhatnak ki. Legjobb, ha ezekre a területekre az önbarnító alkalmazása előtt hidratálókrémet viszünk fel. Azt sem árt tudni, hogy a száraz bőr jobban magába szívja a készítményt, mint a zsíros. A száraz bőrűek testápolóval is keverhetik a barnítókrémet. Az arcunkon a szemöldökünket és a hajtő területét ne kenjük be. Az önbarnító használata után mossunk kezet, és csak akkor öltözködjünk fel, amikor a készítmény teljesen beszívódott a bőrünkbe! Ma már léteznek különböző árnyalatú önbarnítók. A világosabb bőrűek mindenképp világosabb árnyalatot válasszanak!
A kismamák is napozhatnak, de nagyon vigyázzanak, hogy ne égjenek le. A hastájat nem érheti közvetlen napfény. Napozni legideálisabb szórt napfényben (pl. lombos fa félárnyékában), csak rövid időtartamokra, és fokozott gonddal ügyelve a folyadékpótlásra.
Kánikulában, forró nyári napon, ha nem vagyunk eléggé elővigyázatosak, könnyen megtörténhet, hogy napszúrást kapunk. Tünetei: sápadtság, hideg veríték, szédülés, hányinger, hányás, szapora légzés és szívverés, fejfájás, súlyosabb esetben izomgörcsök, eszméletvesztés.
A napszúrást megelőzhetjük, ha nem tartózkodunk túl sokáig a napon. Inkább félárnyékban napozzunk, fejünket vászon- vagy szalmakalappal védjük, s ügyeljünk az izzadással elvesztett folyadék és ásványi só elégséges pótlására.
Különösen óvjuk a gyermekeket. Adjunk rájuk kalapot, világos színű pólót és napszemüveget. A kicsik fokozottabban igénylik a fényvédőkrém rendszeres használatát minden olyan testrészükön, amely ki van téve a napsugárzásnak. A csecsemőket teljes mértékben óvjuk a naptól – bőrük nagyon érzékeny!
