Miért korog a gyomor? Mivel jár a „filmszakadás”? Miért izzadunk, ha valami csípőset eszünk? Előfordul, hogy testünk reakciói kellemetlenek számunkra, de mindennek megvan a maga oka.
Néha úgy tűnik, hogy testünk a szellemmel mit sem törődve önálló életet él. „Mindez a biológia és az idegrendszer kérdése” – mondják a szakemberek (mint például dr. Jürgen Brater, a Németországban megjelent „Titokzatos testi folyamatok” lexikonjának szerzője), és magyarázattal szolgálnak a legfurcsább jelenségekre is.

Miért izzadunk, ha csípőset eszünk?
Ennek két oka is van. Először is: az agyunk nem tud különbséget tenni a „forró” és a „csípős” között, mivel mindkét inger ugyanazokat a területeket stimulálja az agyban. Nem csoda, hogy az angolok a kettőt egy szóval jelölik: „hot”. Másrészt: a csípős ízeknek köszönhetően kitágulnak az erek, a vérkeringés „felélénkül”, és növekszik a testhőmérséklet. Az izzadás során párolgás okozta hőcsökkenés megy végbe a bőrön, vagyis a verejtékezés a túlhevüléstől véd bennünket.
Miért korog a gyomor?
A válasz egyszerű: mert mindig foglalkozni szeretne valamivel. A gyomor állandó mozgásban van, hogy a táplálékot a belek irányába szállítsa. Minél üresebb, annál erőteljesebbek lesznek a mozgások. A gyomor görcsösen próbálkozik felkutatni az utolsó morzsákat.
Mivel a gyomorsavon és a levegőn kívül már semmi sincs benne, e két „összetevő” keveredéséből adódik a tipikus hang. Itt nem segít más, csak az evés!
Mivel jár a „filmszakadás”?
A túl sok alkohol megzavarja az agyban levő neurotranszmitter „működését”, amelynek az a feladata, hogy az ingerületet az egyik idegsejtről a másikra átvigye. A túlzásba vitt italozás miatt az információk és ingerek nem rögzülnek a rövid távú memóriában. Vagyis: aki a kelleténél többet ivott, másnap nem tudja, pontosan mit tett vagy mesélt előző este.
Miért rándulunk össze elalváskor?
Itt egy kis rendszerhiba áll a háttérben: a testnek az elszenderedés előtt idegek milliárdjait kell átállítania, valamint a légzést, az izmokat és az anyagcserét is át kell „programoznia”. Amikor a nagyagy gondolkodásért felelős területei már majdnem „álomba merültek”, de a mozgásért felelős motorikus rendszer még aktív, összerándulunk. Egyébként ugyanez történik éjszaka is, az egyik alvási fázisból a másikba való átmenet során. Ebben a pillanatban általában azt álmodjuk, hogy valahová leesünk.










