Színes, laza, lenge — és csupa virág. Júliusban virágot látunk mindenhol: ruhákon, cipőn, táskán... Mintha visszatértek volna a 70-es évek, a sokat emlegetett hippi korszak, amikor a virág gyermekei kommunákban éltek, lerázták magukról az előítéleteket, mindenkit szerettek, és hatalmas tüntetéseket szerveztek a vietnami háború, minden háború ellen.
A mai hippik nem feltétlenül járnak térdtől bővülő matróznadrágban, nem kötelezően hordják a fehér, lenge, virággal hímzett vászoninget — viszont igyekszenek az ökológia szabályai szerint élni, együtt éreznek mások szenvedéseivel, elvetik az erőszakot, és vállalják önmagukat. 2005-ben már elég sok ilyen ember van. Hasonlítanak az egykori hippikre. Legalábbis egy kicsit.
Az idei divat a virág és a színek jegyében él. Milyen szépek azok a színes, tarka virágokkal telehintett kalapok! A ruhaanyagok és a tartozékok meleg, finom színei, a szokatlan formák és a lengedező sziluettek!
Példaképpen kukkantsunk be a Diornál vendégeskedő John Galliano műhelyébe. Az elegáns divattervező cseppet sem találja cikinek, hogy katonai egyenruhára strasszdíszt tegyen. Éljen a pacifizmus!
John Gallian
Sosem látott kombinációban keveri a színeket és stílusokat, a csokoládébarna muszlinra lila csíkokat álmodik, a sáfránysárga ruhára rózsaszín függőket aggat. A hallucinogén spiráloktól sem ódzkodik. Galliano jelenleg a totális szabadság megtestesítője.
És mindenki egyetért Gallianóval. Tehát hódít a szabadság, mindenki azt hord, amit akar, csak az a valami lenge, eredeti és ötletes legyen. 2005 nője szabad, egyéni, önálló és nagyon, nagyon erős.
Milyenek az idei nyár cipői?
Alacsony sarkú, sőt teljesen lapos szandál, belépő, saru a divat. Egy kivétellel: ismét sokan hordják a vastag fatalpú, bőr vagy hasított bőr felsőrészből készített cipőket. Akárcsak a 70-es években. A hippi eszmevilág nemcsak a divatra vonatkozik. A hippiség ugyanis elsősorban életfilozófia.
Itt vagyok, ilyen vagyok, úgy viselkedem, ahogy akarok, azt teszem, ami nekem tetszik! Minden reggel ugyanaz a kép, standard környezet? Valami változatosság után vágyunk, ki akarunk lépni a sorból, érezni akarjuk, ahogy a szél belekap a hajunkba... (Emlékeznek, ugye, a régi slágerre: Lépj ki, mint egy rossz cipőből, ringasd el magad!)
Mindegy, hogy az ember hol él, Párizsban, Pesten vagy Szlovákiában, az érzés ugyanaz. A 70-es évek és 2005 elég sok hasonlóságot mutat. Régen a vietnami háború, most az iraki ellen tiltakozik az értelmes ember.
A pacifizmus egyre erősödik a 21. században. A szolidaritás nagy példája volt a januári cunami áldozatainak megsegítése. A szökőár sújtotta területekre özönlő segítők szellemisége alig különbözött a hippikétől. A bio- és etnotermékeket propagáló bohém polgárság gondolatvilága is nagyon közel áll hozzájuk.
Just Cavalli
Innen már csak egy lépés a kommunákba tömörülő életforma. Ennek mai változata azonban valamelyest különbözik a 70-es évekbelitől. Ma már senki sem akar állatokkal és gyerekekkel zsúfolt farmokon élni, inkább a mikroközösségek jönnek divatba. Kis családi-baráti csoportok tartanak szoros kapcsolatot, például a víkendeken a hétvégi házakban vagy kertekben.
Nem mennek persze extrém helyzetekbe. Ügyelnek viszont a környezetükre, a szemetet szétválogatva rakják a konténerbe, és autó helyett gyakran biciklin mennek be a munkahelyükre. Igyekeznek egészségesen étkezni, együttéreznek a szegényekkel és a szenvedőkkel, részt vesznek a javukra rendezett SMS-akciókban, adakoznak a sérülteknek.
Marni
Ápolják kapcsolataikat baráti körükkel, ugyanakkor igényt tartanak a saját életre is — egyszóval keresik a helyes arányt mindenben.
Hogyan látják ezt a jelenséget a szociológusok?
Például megfigyelték, hogy a nyugati államokban gyengül a karriermotiváció, az értékrendben csökken a munka szerepe. Az emberek több szabadidőre vágynak, szórakozni akarnak, élvezni kívánják az életet. A kozmetika is követi ezt a szemléletet. A friss, természetes megjelenés a „tren-di“.
Semmi hosszú cicomázkodás a tükör előtt, semmi mesterkéltség. Legyünk természetesek — az életben, az öltözködésben, a szerelemben és a szexben is. Szabadok lettünk! Ezt üzenik a mának a virág gyermekei.
