Ősszel mindannyian szeretünk kicsit borzongani: talán a csípős levegő, a ködbe burkolózó táj vagy a félelmetes, sötét éjszakák teszik. Ilyenkor gyakran kerülnek elő a kísértethistóriák könyvekben, filmvásznon vagy éppen elbeszéléseink nyomán.
De tudjuk-e, hogy nem csak a messzi tájak vidékei bővelkednek szellemekben? Borzongásra fel, összegyűjtöttünk pár hazai kísértethistóriát!
Tokaji Rebeka, az enyingi elátkozott lány
Tokaji Rebeka legendája az 1740-es évekig nyúlik vissza: ő volt a helyi református gyülekezet lelkipásztorának, Tokaji Pálnak szépséges leánya. Rebeka nemcsak szép volt, hanem a mendemondák szerint gátlástalan is: családos férfiakat csábított el és házasságtörésre vette rá őket.
A megcsalt feleségek összefogtak és bosszút forraltak Rebeka ellen: egy sötét szeánszon megátkozták a lányt. Úgy tartják, röviddel ezután Rebekát gonosz szellem szállta meg, majd nem sokkal később meg is halt. Az enyingi temetőben helyezték volna örök nyugalomra, azonban koporsóját másnap a föld kivetette magából. Megszentelték, majd ismét eltemették, de másnap ugyanúgy a föld felett találták a koporsót. Többen próbálkoztak az elásásával, de mindegyik próbálkozó pár nap múlva rejtélyes körülmények közt meghalt. Ezután úgy határoztak, hogy kőbe zárják a koporsót, és így hagyják a föld felszínén. Később többen hallani vélték, hogy a szép Tokaji Rebeka éjszakánként a koporsójánál sír és jajveszékel. Hangja betölti az egész temetőt.
A kőkoporsó
A balatonedericsi Fekete-kastély
Balatonederics külterületén áll egy szebb napokat látott kastély, melyet a Nedeczky család építtetett a 18. század végén. Nevét egykor fekete falairól kapta, ma már azonban inkább vérfagyasztó históriájának köszönheti.
Az első gyilkosság 1912-ben történt itt, amikor egy edericsi gulyás féltékenységből megölte szerelmét, a kastély szakácsnőjét. Két évvel később Nedeczky Jenő, a kastély tulajdonosa hetvennegyedik születésnapján öngyilkos lett.
A kastély többszöri gazdacserélés után, 1928-ban egy pesti ügyvéd, Vág Jenő kezébe került. Az ügyvéd itt kapta rajta feleségét egy másik férfival, elkeseredésében pedig szintén öngyilkosságot követett el.
Az özvegyasszony új vőlegénye szintén önkezével vetett véget életének, mikor megtudta, hogy menyasszonya (ismét) mást szeret. Az özvegy végül eladta a kastélyt egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak, aki kettős hírszerző volt. Látszólag a németeknek dolgozott, valójában azonban az angoloknak és szovjeteknek kémkedett.
Mikor lelepleződött, a németek megtorlásától való félelmében, 1945-ben önkezével vetett véget az életének. A szörnyűségek és babonák ellenére 2014-ben 220 millió forintért árulták, de az elátkozott kastély nem talált új tulajdonosra. Azóta is elhagyatottan áll és őrzi tragikus sorsú lakóinak emlékét.
A balatonedericsi Fekete-kastély
Az átányi kőkoporsó
Az 1970-es években megdöbbentő jelenségre figyeltek fel a Heves megyei Átány község lakói: a református temetőben ugyanis egy koporsó bukkant fel a föld alól. Nagyobb figyelmet azonban csak az 1990-es években kapott, mikor az akkori heves esőzések teljesen a felszínre mosták.
A felirat szerint a kőszarkofág a néhai kis Bárczay Mihályhoz tartozik, aki 1786-ban hunyt el, mindössze egyévesen és öt hónaposan. A kőkoporsót halottlátók, boszorkányok, sőt egyházi személyek is elemezték. Egyesek úgy vélik, nem szabad hozzáérni a sírhoz, mert baj éri az embert, megbetegedhet vagy akár meg is halhat. Megint mások azt gondolják, a fiúcska koporsójának mágikus ereje van, s gyógyulásban, szerencsében részesül az, aki megérinti. Sokak szerint a kőkoporsó a mai napig mozog, vagyis emelkedik a földből.
Az átányi kőkoporsó
A siroki várúrnő legendája
Ismét egy Heves megyei kísértethistória: a középkorban a siroki vár úrnője, Kompolthy Gizella – akit vörös haja és harcias természete miatt vörös démonként is emlegettek a környékbeliek – apja halála után bezárkózott várába és kijelentette, hogy soha többé nem lesz boldog. Történt azonban, hogy hét vitéz kopogtatott szállásért a vár kapuján. Gizella szívét akaratlanul is elrabolta az egyik daliás vitéz, s egy este alatt szerelem szövődött köztük.
Azonban a szép várúnőre más vitézek is szemet vetettek, s így esett, hogy az ifjak párbajozni kezdtek. Gizella választottja az utolsó kardpárbajban esett el. Gizella leszúrta ugyan a győztest, de fájdalmában a vár bástyájáról a mélybe vetette magát. Az arra járók időről időre látni vélik a várúrnő szellemét napnyugtakor a vár falain, hogy újra és újra a mélybe ugorjon szívének elviselhetetlen fájdalma miatt.
A siroki vár
A fejetlen kisasszony
A Nyitrai kerület Lévai járásában található Berekalján (egykor Dobóberekalja) kísért a fejetlen kisasszony. A dobóberekalji szőlők alatt van egy mély árok, a partján két nagy fa, amit emberi kéz nem tud kivágni: ide akasztotta fel magát réges-rég egy nemesember lánya.
A fa kidőlt, a kisasszony kővé változott, és feje elvált a testétől. A legenda szerint minden éjszaka felkel az árokból, s fejszével járja az utakat, hogy magával ragadja az eltévedt járókelőket.
Lévai véres kút
A lévai vár udvarán található kúthoz sötét, évszázados história kötődik: nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint a vár egykori hóhérja ebbe a kútba mosta bele pallosáról a lefejezettek vérét. Így a kút környékén a mai napig nyugtalan szellemek, temetetlen halottak kísértenek. A legenda történelmi háttere a Zách Felicián-féle merénylet kegyetlen megtorlása lehet: Zách Felicián 1330. április 17-én rátámadt Károly Róbertre és a királyi családra.
A támadás kudarcba fulladt, megtorlásként pedig nemcsak az elkövetőt, hanem egész családját kivégezték. Zách Felicián egyik lányát, Léva várának udvarán fejezték le, az ő vérét mosta a hóhér ebbe a bizonyos kútba – innen is eredhet az elnevezés.
Illusztráció a lévai véres kút legendájához
A bajmóci vár kísértetei
Bajmóc várához rengeteg kísértethistória és szellemtörténet fűződik – nem véletlenül rendezik meg itt minden évben a Nemzetközi Szellem- és Kísértet Fesztivált. Itt kísért a Fekete Asszony, a vár egykori urának hűséges hitvese, akit – mialatt férje a háborúban volt – rosszakarói hírbe hoztak más férfiakkal. Hazatérő férje próbára tette: ha leugrik a vár legmagasabb tornyából újszülöttjével a karjában, és túléli, akkor ártatlan. Ha viszont szörnyethal, akkor bűnös.
Az asszony habozás nélkül a mélybe ugrott, de hirtelen a levegőbe emelkedett, a rosszakarók pedig kővé váltak. Szelleme azóta is fekete ruhában bolyong a vár folyosóin. Egy másik történet őrzi a vár utolsó tulajdonosának, Pálffy János grófnak emlékét. A 19. század végén a gróf valóságos mesebeli kastéllyá változtatta az épületet, de magányosan halt meg. A kastély alatti kriptában helyezték örök nyugalomra. Évtizedekkel később szarkofágjából fekete folyadék kezdett szivárogni, melyet a gróf könnyeinek véltek, aki azért sír, mert örökösei eladták és széthordták hőn szeretett műkincsgyűjteményét. Érdekesség, hogy mikor a kastély múzeuma visszavásárolt néhány műtárgyat, a „könnyezés” alábbhagyott.
A bajmóci várkastély
A lőcsei fehér asszony
A lőcsei fehér asszony valós történelmi alakja Korponayné Géczy Julianna volt, akit Jókai Mór örökített meg azonos című regényében. A Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben Lőcse városa megadta magát a császári csapatoknak. Julianna közvetítőként vett részt a tárgyalásokon, kapcsolatban állt a császári oldallal is. Bizonyos titkos levelek miatt felségárulással vádolták, majd hosszú börtönbüntetés és kínzások után Győrben, a Széchenyi téren fejezték le.
A néphagyomány és Jókai regénye szerint egy fehér ruhás nő járja Lőcse bástyáit, aki egy császári tisztért árulta el a várost. A legenda és a feltételezés azonban téves: Kopornayné Géczy Julianna nem volt áruló, csupán családja védelmében és a vagyon megmentéséért cselekedett. Éppen ezért halálának 300. évfordulóján, 2014-ben Lőcsén rehabilitálták, és korábbi elítélését semmissé tették, hogy helyreállítsák megítélését.
Jókai regényének borítója
