A depresszió az egyik leggyakoribb betegség. Az emberek 10-12 százalékának életében legalább egyszer előfordul valamiféle depressziós állapot. A depresszió szomorú hangulattal, szorongásos állapotokkal, belső nyugtalansággal, alaptalan bűntudatérzéssel, gondolkodás és alvászavarral járó kedélybetegség. Gyakran makacs testi panaszok kísérik. A depressziósnak, mint minden súlyos betegnek, a környezete megértésére és támogatására van szüksége.

S nem kell tőle évekig szenvednünk, mert ez a betegség kitűnően gyógyítható! Még egy megjegyzendő dolog: nem minden szomorúság jelent depressziót, és a depresszió nem csupán szomorúság! A depresszióról egy pszichiáter főorvossal beszélgettünk.

a-depresszio-nem-szomorusag-kezdo.jpg

– A depresszió nem újkori betegség – mondja a főorvos asszony. – Már a régi írásokban, egyiptomi feljegyzésekben is lehet rá utalásokat találni, s a gyásszal együtt az ókori sztéléken is nyomai vannak. Hiszen a gyász gyakran szövődik a depresszióval. Egy görög múzeumban találtam egy sztélét, amelyen egy fiatal lány gyászolja az anyját. Régen a gyász jele volt a levágott haj, amely jelzésként szolgált a környezet számára. Míg a haj ki nem nő teljes hosszúságában, addig gyászol, addig nagyobb szeretettel, és több figyelemmel kell őt körülvenni. Másként, mint a hétköznapokban. Ezt a betegeimnek is meg szoktam mutatni. Hiszen ők is igénylik a több szeretetet, odaadóbb figyelmet.

– Hogyan ismerhető fel a betegség?

– A depresszió orvosi szemmel nézve az idegrendszert érintő biokémiai vagy gyakran anyagcsere-gyengeség. Kialakulásában az idegrendszer két ingerületátvivő anyagának, a szerotoninnak és a noradrenalinnak van jelentős szerepe. Éppúgy vannak tünetei, mint más betegségnek. Sőt jellemzően több tünet is jelentkezhet egyidejűleg, közülük általában a rosszkedvet szokták kiemelni. De emellett szomorúság, feszültség, álmatlanság, gyakori sírás, a jövőtől való rettegés, a kilátástalanság, sikertelenség érzete, kudarcélmények, szorongásos tünetek is jelentkeznek. A páciens nem kívánja vagy elutasítja a szexuális életet. Míg az öröm érzése teljesen elveszik, felerősödik az öngyűlölet, az önvád, az önmagában való csalódás érzése, sőt önpusztítási gondolatok is előtörnek.

Női pácienseim gyakran panaszkodnak, hogy a feszültség otthon robban ki belőlük – hiszen az ember ott tudja elengedni magát –, és bántja a környezetét, gyerekeivel kiabál, holott tudja, nem ők az okai a rossz érzésnek. Ezután csak még jobban utálja magát. Az anyák gyakran éppen emiatt kérnek segítséget.

– Tehát nem csak a rossz hangulat, rosszkedv a depresszió jele.

– Lehet egyetlen ok, de általában nem ez a jellemző. A felsoroltakon kívül a beteg a hétköznapi dolgokkal kapcsolatban is elveszti az érdeklődését, apróságok miatt is emészti magát. Kínzó gondolatok kísértik éjjelente is. Rágódik, mikor mit mondott vagy tett, vagy mit kellett volna mondania vagy tennie. Az iszonyú önvádolás feszültséggel párosul. A páciens fáradékonnyá válik, döntésképtelen lesz, vontatottan végzi a munkáját, de ebből a család sokszor mit sem vesz észre. A tünetek a testen is jelentkeznek: megváltozik a hanghordozás, a mimika, a bőr színe fakóvá válik, megszürkül. Étvágytalanság vagy falánkság lép fel. A testi aggodalmaskodás is jelentkezik, mivel felerősödik a fájdalomérzet, a részletes orvosi vizsgálat eredménye viszont negatív lesz. Részt vettem egy reumatológiai vizsgálatban. Ennek érdekessége volt, hogy a nőknél az alsó háti szakaszon, a nyaknál, a tarkótájékon jelentkező tüneteket semmilyen reumatológiai módszerrel nem tudtuk gyógyítani. A vizsgált betegeknél depressziós tüneteket azonosítottam, s a panaszok a pszichiátriai kezelés alkalmazása után elmúltak.

– A felmérések szerint a depresszió elsősorban a nőket érinti. Vajon miért?

– A férfiak 4 százaléka, míg a nők 7-8 százaléka szenved a depressziótól. A különbségnek valószínűleg biokémiai vagy hormonális okai vannak. Érdekes adatok még, hogy a belgyógyászati osztályon kezelt betegek 10-30 százalékánál diagnosztizálható depresszió. A tinédzserkor is veszélyeztetett időszak, az egész életre kiható depresszió egyharmada ilyenkor jelentkezik. Csak nem mindig ismerhető fel, hiszen a kamaszkort túlérzékenynek, lázadásnak mondjuk. A fiatal, depresszió miatt kezelt nőbetegek gyakran aggódnak, mi lesz velük, ha várandósak lesznek. Vannak kitűnő gyógyszereink, melyek nem okoznak magzati károsodást, mégsem ajánlom ezeket terhesség alatt. A várandósság ugyanis csodálatos állapot – másállapot. A várandósság alatt a pánikrohamok, szorongások maguktól megszűnnek. A szoptatás ideje alatt ismét előjöhetnek, de vannak kutatások, melyek azt bizonyítják, hogy a szeretet (és a szerelem) hormonjai, az oxitocin és a porlaktin „legyőzik” a stresszhormonokat. A szeretet csöndes, kiegyensúlyozott állapottal jár, a szorongásos betegségeket tehát a szeretet vagy a szeretet érzése gyógyítja.

elofizetes_uj_no_0.png

– Mikor forduljon az ember pszichiáterhez? Úgy tartják, az erős embernek nincs szüksége külső segítségre ahhoz, hogy kilábaljon a rossz lelkiállapotából.

– Az ember akkor forduljon pszichiáterhez, ha a felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a családtagjai észreveszik, hogy valami nincs rendben vele. A betegek általában maguk is tudják, mikor kell szakemberhez fordulniuk. A baráti társaság is sokat segíthet, hiszen ha valaki már megtapasztalta a kezelés jótékonyságát, akkor csak ajánlani tudja a szakellátást. A betegek kis részét az orvos küldi a pszichiáterhez. Ha viszont önpusztító gondolatok kísértik az embert, pláne ha öngyilkossági kísérlete is volt, akkor azonnali segítségre van szüksége! Mert nagy az esély arra, hogy 8-10 napon belül megismétlődik az önveszélyes állapot. A depresszió tehát életveszélyes, ha nincs megfelelőképpen kezelve. Még akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a család úgy ítéli meg, a helyzetet kezelni tudja. Súlyos esetben ugyanis a beteg kórházi kezelésre szorul. Tévhit, hogy az erős személyiség nem lehet depressziós.

– A depresszió milyen gyógyítási módszerekkel kezelhető?

– A kezelésnek többféle iránya van. Első lépésként zömmel gyógyszert kell alkalmazni, hiszen a páciens rendkívül feszült, szorong, nem tud aludni. Csak miután lazábbá válik, kezdhetjük meg a terápiás kezelést. A tüneteket végighallgatva a mai kor pszichiátere már nagyon pontosan be tudja határolni, milyen gyógyszerre van szükség. Rengeteg új, finoman ható és elenyésző mellékhatású gyógyszer áll a rendelkezésünkre. Az alkalmazáskor azonban szükség van egy kis türelemre, hogy pontosan be tudjuk állítani. A gyógyszer a harmadik-negyedik napon kezd hatni, de két-három hét alatt indul be a hatás folyamata. S eltelhet 2-3 hónap is, míg az állapot javulni kezd.

A gyógyszerszedést nem érdemes idő előtt abbahagyni, mert a tünetek rövid időn belül kiújulhatnak. Egyébként a modern pszichiátriai gyógyszereknek nincsenek különösebb mellékhatásai. És függőséget sem okoznak. Fontos, hogy a gyógyszereket csak szakember javaslatára szedjük vagy hagyjuk el!

– És az egyéb módszerek?

– A kutatások szerint a leghatékonyabb a gyógyszeres és a terápiás kezelés együttes alkalmazása. De más lehetőségek is vannak: például a pszichoterápia, kognitív pszichoterápia, a transzakcionális vagy relaxációs terápiák, meditációs módszerek. Jótékony hatása van a napfénynek is, a rendszeres mozgásnak, kocogásnak, úszásnak, biciklizésnek vagy bármilyen, a beteg kedvére való tevékenységnek, mert oldja a szorongást.

– Előfordulhat, hogy valaki depressziós, csak éppen nem tud róla?

– Mindenképpen gyanús, ha az embernek szorongásai vagy pánikrohamai vannak. A depressziós embernél egyébként más betegségtünetek is felerősödhetnek. Felléphet gyakori hányinger, hasmenés, fejfájás a tarkó tájékán, mert a betegség által érintett a vegetatív idegrendszer. Minden depressziógyanús betegnél először is el kell végezni az egyéb belgyógyászati és neurológiai vizsgálatokat, hiszen a furcsa tüneteket okozhatja vérszegénység vagy a pajzsmirigy megbetegedése is!

– Ön szerint hogyan segíthetünk depressziós családtagunkon?

– Véleményem szerint a szeretet az igazi gyógyszer. Ha egy család jól működik, olyan véd- és dacszövetség tud lenni, érzelmileg és anyagilag is, amelyre mindig lehet támaszkodni, ahova mindig lehet tanácsért fordulni, ahol lehet megértést találni, ha a külső világgal való kapcsolatunkban bajok vannak. A szerető családba mindig visszavonulhat az ember feltöltődni. Az ember ugyanis nincs egyedül a világban: a többiekkel is kell törődnünk, hogy a többiek is segítsenek nekünk. Viszonyuljunk egymáshoz szeretettel, hiszen a szeretet olyan erős érzés, amely sokszor csodákra képes.

– Köszönöm a beszélgetést!

a-depresszio-nem-szomorusag-belso.jpg

Depresszióteszt

Szánjon egy kis időt az alábbi kérdésekre, sok mindent megtudhat hangulati állapotáról!

  • Az utóbbi két hétben, vagy régebb óta, szinte mindennap szomorú volt?
  • Olyan programok sem keltették fel érdeklődését, amelyekben korábban szívesen részt vett?
  • Fáradtabbnak vagy kimerültebbnek érzi magát, mint általában?
  • Mások is észreveszik, hogy ön nagymértékben lelassult vagy esetleg szokatlanul nyugtalan?
  • Vannak alvási problémái, többet alszik vagy nehezebben ébred?
  • Nehézségei vannak a koncentrálással?
  • Reménytelennek, értéktelennek, bűnösnek érzi magát?
  • Szokott halálra vagy öngyilkosságra gondolni?
  • Ha több mint három esetben adott „igen” választ, és tünetei legalább két hete fennállnak, beszélje meg ezt a tesztet kezelőorvosával, aki segítséget nyújt a tünetek értelmezésében és kezelésében!

Póda Erzsébet

Cookies