Mára a nagy áruházláncok teljesen padlóra küldték a hazai termelőket (és kisboltosokat). Ismerek egy termelőt, aki mindig is minőségi alapanyagokból gyártott – a multiknak azonban csak az olcsó termék kell, ezért ma már mesterséges alapanyagokból, ízfokozókkal megtömve gyártja a puffancsait.
Az elmúlt hónapokban Simon Zsolt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyilatkozataiban őszintén, nyíltan beszélt a meglévő áldatlan állapotról és a tervezett változásokról.
– Az elmúlt évben az élelmiszer-ellenőrzések során riasztó adatok kerültek napvilágra: a 44 125 ellenőrzés során az esetek 20%-ban találtak az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet munkatársai valamilyen hiányosságot. Milyen szigorításokat tervez a minisztérium?
– Szlovákiában a Fico-kormány alatt az egész agrárágazat meggyengült, így az élelmiszer-ellenőrzések sem érték el a kívánt szintet. Számomra mindenképpen elsődleges az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet munkakörülményeinek javítása. Probléma van az egyes ellenőrökkel, de magával az egész rendszerrel is. Naivitás elvárni egy ellenőrtől, aki havonta ötszáz euró körül keres, hogy becsületes munkát végezzen, miközben akár több tízezer eurós bírságot is kiszabhat. Természetesen tisztelet a kivételnek, de sok ellenőrünk igenis nem végzi jól a munkáját! Nemcsak azért, mert alapból megvesztegethetőek, hanem azért is, mert olyan körülmények közt dolgoznak, amelyek a korrupcióhoz vezethetnek. A helyi ellenőrt, aki már hosszú évek óta dolgozik a régióban, az üzletesek már ismerik. Mi itt a minisztériumban azon kívül, hogy szeretnénk az ellenőrök fizetésén javítani, tervezünk egy átcsoportosítást.
Tehát dunaszerdahelyi munkatársaink például a kassai üzleteket ellenőrzik majd. Ez az intézkedés nagyban erősítheti az élelmiszer-biztonságot. A másik oldalon egy „szégyentábla” az üzlet falán sokkal elrettentőbb hatású lehet, mint a büntetés, melynek befizetését akár évekig halasztgathatja a vétkes üzletes.
– Egyre gyakoribb, hogy behozott külföldi termék átcsomagolás után szlovák termékként kerül forgalomba. Nem terveznek valamilyen sajtó/tv-kampányt a szlovák termékek propagálására?
– Sajnos sokszor nem nézzük meg, hogy mit vásárolunk, csak egyszerűen telepakoljuk a kosarunkat. Valljuk be: sokszor kizárólag az olcsó ár alapján vásárolunk. A hazai, szlovákiai termékek nagy része egy „Szlovák Termék” (Značka kvality) jelzéssel van ellátva. Ezek a termékek garantáltan hazai alapanyagokból készülnek, rendszeres minőségi és élelmiszer-biztonsági ellenőrzéseken esnek át.
– Az élelmiszereken gyakran csak az van feltüntetve, hogy: „származási hely EU”. A marhahúson kívül pedig a húsokról sok esetben nem is tudhatja a vásárló, honnét került forgalomba. Nem készül erre vonatkozólag egy szigorúbb szabályozás?
– Uniós szinten szeretnénk elérni, hogy az EU-s származási hely mellé kerüljön ki az is, hogy az adott termék melyik országból származik. Ez viszont hosszú folyamat, ugyanis vannak olyan EU-s országok, melyeknek ez egyáltalán nem érdeke. Számunkra azonban igenis fontos! Tehát az EU valamennyi tagországával konszenzusra kell jutnunk a kérdésben.
– Régebben az agrárágazat stratégiai fontosságúnak számított, most pedig, az előző kormány politikájának következtében, a fennmaradásért küzd. Az ágazaton belül drasztikusan csökkent a foglalkoztatottak száma, ami egyes agrárvidékeken a munkanélküliség növekedését, az elszegényedést vonta maga után. Van valamilyen terv arra vonatkozólag, hogy miképpen lehetne ismét aktivizálni a gazdákat, újraindítani a kisvállalkozásokat?
– Tény, hogy az agrárágazat az elmúlt két évtizedben folyamatosan hanyatlott. Ezen a közeljövőben úgy próbálunk segíteni, hogy törvényes úton próbáljuk segíteni az őstermelő és a végső felhasználó közti kereskedelmet. Eltörlünk jó pár bürokratikus akadályt, és pénzügyileg is igyekszünk majd támogatni a kisgazdákat. Egy fontos dolog: ezentúl nem lesznek kötelesek áfát fizetni azok a kistermelők, akiknek az árueladásból származó évi jövedelme nem haladja majd meg az ötvenezer eurót. Így automatikusan 20 százalékkal olcsóbban adhatják majd el termékeiket. Továbbá szeretnénk kiiktatni azokat a közvetítő cégeket, melyek eddig a kistermelő és a végső felhasználó között álltak. Mondok egy példát: ezentúl a falusi nénikének nem lesz szüksége közvetítőre, hogy házi tojását eladja egy étteremnek, hanem közvetlen kapcsolatba kerülhet vele.
Természetesen a törvény pontosan szabályozza azon áruk névsorát és mennyiségét, amelyeket a termelő havi szinten értékesíthet. Erre azért van szükség, nehogy a nagytermelők visszaélhessenek a jogszabállyal.
– Sokat hallani mostanában az EU közös agrárpolitikájának reformjáról. Ez mennyiben érinti hazánkat?
– Az Európai Unió közös agrárpolitikája pontosan ugyanúgy érinti Szlovákiát, mint az EU összes tagországát. 2014-től kezdve a Brüsszelben meghozott intézkedések egyformán vonatkoznak majd mindenkire. A közös agrárpolitika lényege, hogy ne legyenek olyan tagállamok, melyek kivételezett helyzetben vannak a többivel szemben. A gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy a jövőben az EU-tagországok egyforma mértékben támogatják a saját gazdáikat, és a gazdagabb nyugati országok nem nyújthatnak pluszsegítséget országaikon belül sem. (Máskülönben a „gazdagabbak” túlságosan nagy előnyre tesznek szert a közös EU-s piacon, mivel olcsóbban adhatják portékáikat.) Ez eddig, sajnos, így működött, és elsősorban ezen szeretnénk változtatni.
– Ezenkívül még milyen változásokat tervez a minisztérium a vidékfejlesztésben?
– Célunk az, hogy a szlovákiai agrárágazat fejlődjön, megállítsuk a folyamatos hanyatlást. Ezt egy hatékony támogatási rendszer kidolgozásával lehet elérni. A pénzügyi támogatásokért cserében viszont elvárásai is lesznek az államnak. Az igazi gazdákat és gazdaságokat kívánjuk támogatni, amelyek valóban működnek, és munkahelyeket teremtenek.
