A történelem folyamán mindig változott az emberiség véleménye arról, hogy a természet milyen tulajdonságokkal ruházta fel a női és férfinemet. Kevés dolognak tulajdonítunk olyan nagy jelentőséget, mint annak, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az „igazi“ férfinak és „igazi“ nőnek.
Tudományosan sem bizonyítani, sem megcáfolni nem lehet a biológiai eltérésekről alkotott elméleteket. Ennek ellenére nem hiábavaló bepillantani a történelembe, beleolvasni az utóbbi évtizedek természettudományi felfedezéseibe, és megnézni, mi az, amiben a nők és a férfiak mindig is különböztek – vagy mi mindenben meglepően egyformák.
A férfiak racionálisabbak?
Igaz, hogy a lányok kevésbé szeretik a matematikát és a műszaki tudományokat, mint a fiúk. A fiúgyerek már kétéves korában is a kisautót és az építőkockát választja ki a játékok közül, míg a lányok inkább a babát és a csillogó ruhácskákat részesítik előnyben. Bizonyos hajlamok a génjeinkben szunnyadnak. A tudósok felfedezték, hogy a hímnemű makákókölykök is a kisautót szeretik, a nőneműek pedig a babát. A mozgó játékok és számok szeretete azonban még nem jelenti azt, hogy a férfiak (a hímek) logikusabban gondolkodnak.
Talán csodálkozni fogunk, ha megtudjuk, hogy a 19. században az angolszász országokban a jó társaságból származó hölgyek is természettudományos kísérletekkel szórakoztak. Akárcsak a zongorajátékkal. A sci-fi műfaj megteremtője is nő: Mary Shelley, a híres Frankenstein megalkotója. A detektívregény (amelyben a logikának kulcsszerepe van) egyik úttörője Agatha Christie, s a környezetvédelem is egy nő, Rachel Carson agyában született meg a 20. század hatvanas éveiben: Csendes tavasz című regényében felfedezte, hogy összefüggés van a környezetszennyezés és a madarak s más állatfajok kihalása között.
Egyetlen intelligenciafelmérés sem utal arra, hogy a nők kevésbé logikusan gondolkodnak, mint a férfiak. A nők agykérge fejlettebb azokon a területeken, amelyekben a bonyolultabb megismerési folyamatok és az érzelmek feldolgozása zajlik. Ezzel szemben a férfiak agykérge azokon a területeken fejlettebb, amelyek a térbeli képzelőerőt segítik, valamint fejlettebb az agynak az a fejlődéstanilag korábbi része, amely erős fizikai reakcióval válaszol az érzelmi ingerekre. Ebből az következhetik, hogy mi, nők szívesen boncolgatjuk az érzelmeinket. A férfiak nem töprengenek rajtuk, nem beszélnek róluk, viszont lehetséges, hogy sokkal mélyebben élik át őket, mint a nők.
A férfiak gondolkodásmódja lineáris – egy gondolatra vagy gondolatrendszerre összpontosítják figyelmüket. A nők hajlamosak arra, hogy átfogóan, összefüggéseiben érzékeljék a világot. Ve-lünkszületett sajátosság ez? Valószínűleg igen, tekintve, hogy a nők bal és jobb agyféltekéje között sokkal erősebb a kötődés, mint a férfiak esetében.
Egy férfi nem sír
Lord Byron idejében, a romanticizmus időszakában nem volt ritka, hogy a férfiak is karon fogva sétálgattak, megcsókolták egymást, és könnyeket ontottak, ha valami meghatotta őket. Csak a 19. század második felében jöttek divatba a nyers férfiak, a gyarmatosítók, a földet meghódítók. Ezt tükrözte egyszerű, szigorú, testet eltakaró ruházatuk és az előszeretettel viselt bajusz, szakáll, barkó és pofaszakáll. A mai anyák is oda-odavágják fiaiknak, hogy egy férfi nem sír, és megpróbálják őket nagyobb önállóságra, határozottságra nevelni. Szerencsére a kisfiúk csak részben „nőiesednek“ el: babával még ma sem hajlandók játszani.
A férfiak agresszívabbak?
Mint ismeretes, a férfiak szervezetében jóval nagyobb adag tesztoszteron kering, mint a nőkében. A tesztoszteron mennyisége egyenes arányban áll az agresszivitással, a versenyezni vágyással, a vezetésre törekvéssel. Érdekes azonban, hogy a tesztoszteronszint nemcsak a sikeres férfiak vérében emelkedik, hanem a sikeres női menedzserek vérében is. Ha szabad folyást engedünk a női agresszivitásnak és versenyvágynak – akárcsak a férfiak esetében a gyengédségnek és a finomságnak – , akkor kiderül, hogy nincs is olyan nagy különbség a férfi- és női nem között. Skandináv felmérések szerint az iskolai zaklatásban, bosszantásban a lányok majdnem olyan kegyetlenek, mint a fiúk. Egy brit felmérés szerint a sikeres, jól kereső nők a férfiaktól már nem azt várják, hogy egzisztenciális biztonságot nyújtsanak nekik, hanem egyre inkább azt, hogy jóképűek, sőt szépek és ápoltak legyenek.
Az egyik házassági tanácsadó ismerősöm úgy véli, hogy a férfiak és nők közötti különbségek – az anatómiai eltéréseken kívül – az eltérő nevelés és az adott kultúrkörnyezet eredményei. Az ember állítólag agyi kapacitásának mindössze négy százalékát használja ki. A többi úgynevezett tartalék, amely csak arra vár, hogy az ember használni kezdje. Hihetjük-e azt, hogy a természet nemhez kötődő tulajdonságok kialakításával merítené ki magát ott, ahol ekkora tartalékkal dolgozik?
A munka nemek szerinti megosztása és a munkához kapcsolódó tevékenységek végzése valószínűleg az agy más és más területeit aktivizálta. Tagadhatatlan, hogy a korai munkamegosztásnak (a férfi vadászik, a nő gyűjtöget) megvolt a maga értelme. Ez az eltérő nemi gyakorlat azonban nem vésődött be génjeinkbe. Ezért helyesebb, ha nem fogadjuk el ténynek a férfi- és női pszichikum veleszületett különbözőségének elméletét. A Csendes-óceáni-szigeteken élő népeknél nyugat-európai szemmel nézve teljesen fordítottak a szerepek. Aligha hihetjük azt, hogy a természet annyira strapálta volna magát, hogy más-más típusú agyat épített volna be az itteni férfi- és női fejekbe.
A férfiak szexmániásak?
Már a múltban is mindig a figyelem középpontjában állt az emberi szexualitás és a partnerváltogatás kérdése. Sok hímnemű pszichológus még ma is előszeretettel állítja: tudományosan bizonyított tény, hogy a férfiakban erősebb a hűtlenségi hajlam, mint a nőkben, mert biológiai szükségletük saját génjeik minél szélesebb körben való terjesztése. Semmi ilyesmit nem bizonyítottak a tudományos kutatások. A nők erős erkölcsi nyomás alatt állnak, a női hűtlenséget szigorú erkölcsi tiltások szabályozzák a női szemérem és nemi megtartóztatás jegyében.
Ha tárgyilagosan megvizsgálták volna a hűtlenség kérdéskörét, nyilván kiderült volna, hogy a női nem ugyanolyan hajlamos a hűtlenségre, mint a férfinem! Mert mindenfajta hegyi beszéd ellenére az a helyzet, hogy a gyerekek legkevesebb 10 százalékának más a vér szerinti apja, mint akit az anyakönyvben apaként bejegyeztek.
Mimózalelkűek?
A hagyományos férfitermészet és a hagyományos női természet manapság egyre jobban közelít egymáshoz. Ezek a változások sokkal nagyobb igényt támasztanak a férfiakkal szemben. A férfitársadalom lassan elveszíti egykori előjogait, szerepében egyre jobban elbizonytalanodik. Nagy keservesen veszi tudomásul, hogy kénytelen megválni némely egykori archetípusától, amelyekről azt hitte, birtokolni fogja a világ végezetéig. Sürgő-forgó pszichológusok tömege dolgozik azon, hogy felvilágosítsa a nőket a férfinem lelkének törékenységéről, s megtanítsa őket arra, hogyan kell védelmezni, kényeztetni és gondozni őket. Ez ellen nem lehet semmi kifogásunk, csak a nagy nyüzsgésben nem volna szabad megfeledkeznünk arról, hogy ugyanilyen törődés járna a női nemnek is!
A férfiak ugyanolyanok, mint mi, nők?
Kellemes az az elképzelés, hogy a férfiak és nők közötti mindennemű különbség egyedül a nevelés és az adott társadalmi szokások eredménye. Ezt az állítást azonban kétségbe kell vonnunk. Hiszen még a szülő is másképpen viszonyul fiú- és lánygyermekéhez.
A fiúk már gyerekkorukban szívesebben versenyeznek, ugyanakkor nem hiányzik belőlük az érzékenység és az empátia sem. Megvan bennük a „vágjunk a közepébe“ irigylésre méltó tulajdonsága. Kellemesen felül tudnak emelkedni a részleteken. Egy kicsit mindig viccelnek, nem vesznek mindent halál komolyan, az érzelmi problémákban nem merülnek el, mert nem igénylik. S ráadásul – szemben velünk, nőkkel – úgy tudnak betolatni a garázsba, hogy nem horzsolják le a sarokkő szélét.
Férfihumor kontra női humor
Sok férfi állítja, hogy a nőknek nincs humorérzékük. Ez azonban nem igaz. A filmvásznon és a képernyőn is megjelentek a kitűnő női humoristák. Az interneten rengeteg szőke nős vicc kering, amit nyilvánvalóan a férfiak találnak ki, ugyanakkor a nők az „erős nem“-et fergeteges sikerrel figurázzák ki. Úgy látszik, ebben sincs nagy különbség a két nem között.
Tipikus szőke nős viccek
- Miért örül a szőke nő, ha fél év alatt ki tudja rakni a gyerekeknek készült puzzle-t? Mert a dobozra az van ráírva: 2–4 évig.
- Egyik szőke nő megkérdezni a másiktól: Olvastad Shakespeare-t? A másik: Nem olvastam. Ki írta?
- Miért mászik át a szőke nő a drótkerítésen? Hogy megnézze, mi van a másik oldalon.
- Mi a közös a szőke nőben és egy sörösüvegben? Hogy a nyakától felfelé mind a kettő üres.
- Hogyan kell megfojtani a szőke nőt? Tükröt kell tenni a medence fenekére.
Férfiviccek
- Miért nem pislognak a nők előjáték közben? Mert nem marad rá idejük.
- Mi a közös a férfiban és a spermiumban? Az esélye mind a kettőnek egy a millióhoz, hogy emberi lény válik belőle.
- Hogy nevezik azt a férfit, aki elvesztette agyi kapacitásának 90 százalékát? Özvegy.
- Miért kövérebbek a férjes asszonyok, mint a hajadonok? Mert a hajadon hazamegy, belenéz a hűtőbe, és lefekszik. A férjes asszony hazamegy, benéz az ágyba, aztán lemegy a konyhába, és kieszi a hűtőszekrényt.
