Napjainkban egyre több ember tapasztal gerincproblémákat, rengeteg a fájó hát és "beállt derék". Balogh Kinga (34) öt évvel ezelőtt hagyta maga mögött a tanári pályát, és Komárom belvárosában nyitott gerinctorna-stúdiót. Kidolgozott egy saját módszert, ezzel segíti a hozzá fordulókat. Vajon hogyan, miként született meg a Tudatos Test torna, amelynek köszönhetően akár hónapok alatt elérhető a változás?
Saját bőrömön – vagy inkább gerincemen – tapasztaltam meg, hogy minden rosszban lehet valami jó. Amikor már közel egy éve kínlódtam szűnni nem akaró gerincfájdalmakkal, egyik ismerősöm csodálkozva kérdezte: "Hiszen te komáromi vagy! Miért nem próbálod ki a Tudatos Test tornát?” Bevallottam, hogy még csak nem is hallottam róla. Ám mivel nem volt vesztenivalóm, felhívtam Balogh Kingát, és tornagyakorlatainak hála, pár hónap után újra teljes életet élhettem.
‒ Milyen megfontolásból hagytad magad mögött a pedagógusi pályát, és nyitottad meg saját stúdiódat?
‒ Testnevelő–magyar szakos tanár vagyok, tíz évig tanítottam. Nagyon szerettem tanítani, de heti két óra még arra sem elég, hogy megszerettessük a gyerekekkel a mozgást. Pedig pont ez lenne a cél. Ehelyett a mai gyerekek napi öt-hét órát ülnek a padban, majd délutánonként a leckék fölött görnyednek, ami rettenetesen leterheli a hátgerincet. De ugyanez a helyzet a felnőttekkel, rengetegen végeznek ülőmunkát. Jómagam mindig sokat sportoltam, kacérkodtam a különféle mozgásformákkal, egy idő után pedig elkezdett érdekelni a jóga. Eljutottam Spala Korinna táncművész-jógaoktatóhoz, aki a hatha jóga gerincproblémákra irányuló ágával foglalkozik. Innen az utam Almásy Csillához, Magyarország egyik legkiválóbb gerincszakértőjéhez vezetett, akinél szintén elvégeztem egy oktatói képzést. Ezután született meg bennem a gondolat, hogy kamatoztatni kéne az elmúlt tíz évben megszerzett tapasztalataimat.
‒ Mégis, mi ösztönzött arra, hogy szakmát válts? Mi alapján állítottad össze a Tudatos Test gyakorlatsorokat?
‒ Rájöttem, hogy a megelőzést már óvodáskorban el kéne kezdeni, így kidolgoztam a játékos Rókatorna-módszert a motoros készségek fejlesztésére. Mára több óvodában is tartok foglalkozásokat, valamint szakmai előadást a pedagógusoknak a megelőzésről. A tudatos test módszernek négy alappillére van: a gerinc és az ízületek mobilizációja, az erősítés, a nyújtás és a relaxáció. A rendszert a mai napig folyamatosan finomítom. Viszont semmilyen módszer nem mindentudó: mindemellett figyelembe kell venni a gerincünk és egészségünk általános állapotát. Ez annyit jelent, hogy ehhez kell igazítani a gyakorlatokat. Az is fontos, hogy milyen pszichés állapotban vagyunk, mert ha az idegrendszer stresszes, akkor az izmok is befeszülnek.
Kinga különlegesen megnyugtató, pozitív kisugárzása hosszú éveken át tartó önismereti út eredménye. Harmonikus személyisége rendkívül jó hatással vagy az emberekre.
‒ Kinek és pontosan miben, hol segíthet az általad kidolgozott módszer?
‒ Elsődleges cél, hogy a gerincet olyan mozgékony állapotba állítsuk vissza, amilyennek teremtve lett. Ha nem mozgatjuk a gerincünket, ugyanolyan tartással ülünk hosszú órákon keresztül a számítógép előtt, akkor a porckorongot megfosztjuk a vérellátástól. Ezt ugyanis a csigolyák mozgása biztosítja. Sajnos, nincs olyan, hogy a napi nyolc óra ücsörgést mindenfajta gond nélkül bírná a gerincünk. Ezért a kulcs a változatosság! Ebben próbálok segíteni. Többször találkoztam már olyasmivel, hogy a kliens nem érti, miért alakult ki nála gerinc- vagy hátprobléma, hiszen ő fiatal kora óta rendszeresen sportolt. Viszont sport közben is fontos odafigyelni a helyes testtartásra – főleg, ha nagyobb súlyokkal edzünk! Sokan orvosi látlelettel a kézben kerestek meg, amikor már komolyabb volt a probléma.
Most ez szerencsére fordulni látszik: egyre többen fektetnek hangsúlyt a megelőzésre. Jönnek hozzám például olyanok, akik sosem sportoltak, de érzik, hogy szükségük lenne az izmok megdolgoztatására. Nálam aztán kis önbizalomra tesznek szert, ami után végül választanak egy sportágat, amit hosszú távon űzhetnek.
‒ Egyéni és csoportos óráid is közkedveltek. Hogyan lehet ezek programját úgy összeállítani, hogy a sok különböző panasszal érkező embernek egyaránt segítsen?
‒ Magából a csoportdinamikából általában érezni lehet, hogy mire van szükség, de egy adott gyakorlatnak a kezdő és haladó szintjét is be szoktam mutatni. Ugyanakkor fontos, hogy a bemelegítést mindig légzőgyakorlatokkal kezdjük: ez az origo, és testtartás szempontjából is rendkívül fontos. A légzéstechnika hatással van a mentális egészségünkre is.
‒ Jól hallom? A gyakorlatok során a testi panaszok mellett picit a lélek is gyógyul?
‒ Pontosan. A görnyedt testtartás ugyanis hatással van az ember belső világára, akár önbizalomhiányhoz is vezethet. Ezért az óra részét képezi a relaxáció, a lazítás. Ha ellazul az elme, megpihen a test is. A testi tünetek mögött sokszor lelki problémák húzódnak meg. Ezért fektetek nagy hangsúlyt arra, hogy óráim jó hangulatban teljenek. Ne azt érezzék a tornázóim, hogy bármiféle elvárás vagy ítélkezés várja őket a teremben. Ezt fontosnak tartom! Alapvetés amúgy, hogy a pszichés problémák, akár a hangulatingadozások észrevehetően megmutatkoznak az ember testtartásán, izomtónusán. Sok esetben óvatosan fel szoktam ajánlani a kliensnek, hogy "meséljen". Tapasztalatom szerint a problémák megfogalmazása és kimondása az első lépés a gyógyulás felé.
‒ Ez, ugye fordítva is igaz! Egy baleset, rossz mozdulat, vagy épp a krónikus fájdalom lelkileg is padlóra küldhet bennünket.
‒ Az emberek helytelenül gondolják, hogy ha valami fáj, akkor azt nem szabad mozgatni. Dehogyisnem! Sokszor éppen a "phentetéssel" rontunk a helyzeten. Fontos mobilizálni a fájó testrészt – még akkor is, ha az nem kellemes. Megesett, hogy egyik kliens belázasodott az izomláztól. Megnyugtattam, hogy előfordul az ilyesmi, és ő nem adta fel. Egy idő után már gyalog sétált el az órákra, és ahogy megszabadult a fájdalomtól, szép lassan visszakapta az életét.
Melyik volt a leglátványosabb sikertörténted?
Egy felnőtt kliensemmel értük el, és másfél év kellett hozzá. Kamaszkorban alakult ki nála a Scheuermann-kór, ami egy degeneratív csontfejlődési elváltozás, és a jellegzetes „görbe hát” kialakulásához vezet. A látványos siker annak köszönhető, hogy beépítette a mindennapjaiba azokat a mozdulatokat, melyeket nálam heti egy órában gyakorolt.
‒ Etka anyó a róla elnevezett jógamódszerét ötvenéves kora táján fejlesztette ki. De nem mindenki ilyen elszánt. Hány éves korig ajánlott elkezdeni a mozgást?
‒ Nem gondolom, hogy ez korfüggő lenne. Vannak olyan vendégeim, akik bőven ötven fölött, vagy hetvenévesen fogtak bele a tornába. Ez inkább elhatározás kérdése. Ráadásul minél idősebb az ember, annál nagyobb eséllyel lépnek fel nála különböző mozgásszervi fájdalmak vagy egyéb rendellenességek. A helytelen testtartással ugyanis a belső szervek helyzete átrendeződik. A mellkas rossz pozíciójából fakadóan a szív és a tüdő nyomás alá kerül, ami több egészségügyi problémát is okozhat. Sokszor nem is gondolnánk, hogy a panaszok a helytelen testtartásra vezethetők vissza.
‒ Hogyan tudsz lépést tartani az új ismeretekkel?
‒ Rengeteg tanulással. Folyamatosan képzésekre járok. Jelenleg egy légzéstechnikával foglalkozó tanfolyamot végzek. Keresgélem a legújabb tanulmányokat, melyek a megelőzést célozzák meg, de nagyon szeretek olvasni személyiségfejlesztéssel foglalkozó cikkeket és könyveket is. Hosszú út áll mögöttem. Rengeteget foglalkoztam önfejlesztéssel, sokat olvastam a témával kapcsolatban nyugati és keleti szerzőktől egyaránt. A legfontosabb talán az, hogy ne féljünk változtatni. Tudom, ez nagyon nehéz, hiszen sokszor egy teljes életet kell emiatt megbolygatnunk. Viszont egy-egy ilyen változás bearanyozza a mindennapjainkat, és egyre boldogabb, nyugodtabb és minőségibb életet tudunk élni. Ehhez azonban meg kell tanulnunk vállalni a felelősséget a saját életünkért és döntéseinkért. Hiszen önmagunkért csakis mi felelünk.
