Tisztelt szerkesztőség! Azért ragadtam tollat, hogy egy kicsit könnyítsek a lelkemen.
Az életem úgy indult, mint bárki másnak. Iskolába jártam, leérettségiztem, majd elvégeztem a közgazdasági egyetemet. Szüleim segítségével elhelyezkedtem egy vállalatnál, és lassan a szerelem is megérkezett.
A házasságkötés után nem sokkal új házba költöztünk, melynek felépítésében az én szüleim és a férjem szülei is segítettek. Aztán gyors egymásutánban született két fiunk. Elég sokat voltam egyedül velük, mert bár a férjemnek jó munkahelye volt, sokat kellett utaznia. Az édesanyám szerencsére közel lakott, így segített a gyerekek nevelésében.
Amikor a gyerekek iskolások lettek, a férjem magánvállalkozást indított. Ez azzal járt, hogy még kevesebbet láttam, mint addig. Én is szerettem volna a cégünkben dolgozni, de nem engedte meg. Azzal érvelt, hogy én csak maradjak otthon, ne fárasszam magam, hiszen mindenünk megvan, élvezzem az életet.
Így viszont nem találtam fel magamat, ezért kerestem is munkát, egy másik cég irodájában. Ez nem tetszett neki: az a kevés idő, amit együtt töltöttünk, az is veszekedéssel telt. Feladtam – otthon maradtam.
A veszekedések megszűntek, én viszont egyre idegesebb lettem. Nem tudtam, mihez kezdjek magammal. Aztán egy szép napon rájöttem, hogy a férjemnek szeretője van. Amikor kérdőre vontam, mindent letagadott, de olyan bizonyítékaim voltak, melyek előtt meg kellett hajolnia. Bevallott mindent, s mikor megkérdeztem, miért tette, azt válaszolta: kímélni akart…
Elköltöztem otthonról a szüleimhez. Persze senkinek sem tetszik a döntésem, hiszen „milyen jól éltünk”, „felborítottam a rendet”, „mit fognak szólni az emberek” stb. De engem nem érdekel. Negyvenévesen megpróbálom újra kezdeni az életemet. Talán sikerül.
Tisztelettel: Katalin
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
