A Párizsi-mocsarakra szépséges neve miatt figyeltünk fel, hiszen olyan nagyon különlegesen hangzik... Hamar kiderült, hogy különleges is: először azért, mert mocsár, és mocsár már nemigen van mifelénk. Másodszor pedig paradicsom ez, a madarak paradicsoma.

Párizsi-mocsarak európai viszonylatban is fontos! A Garam menti dombháton fekszik ez a híres nádtenger, amely sok ritka madárfajnak ad otthont. Majd 170 madárfaj fészkel benne vagy vonul át rajta. Azt gondoltuk, hogy a sok költőző madár miatt télen kihalt lesz. Nagy tévedés! Tél közepén is madárcsicsergéstől hangos. A mocsár igazából több falu határában terül el, ám Köbölkút határában a legszélesebb, ezért innen indulunk felfedező utunkra Gúgh Jánossal (ő a Szlovák Madártani Egyesület ornitológusa). János a bemutatással kezdi, miszerint a Párizsi-mocsarak a Párizs-patakból és a körülötte lévő nádasból áll. S hogy mitől párizsi? Nos, nincs sok köze a franciákhoz: a több mint 40 kilométer hosszú patakot a helyiek a hajnalban felcsapódó páráról nevezték el.

 

„A  patak Köbölkútig mocsárrá szélesedik, majd lassan szűkül, és a végére csak a patak melletti szűk nádas és fás terület marad"

 

Azt is csodálkozva halljuk, hogy a mocsár „részlegesen” mesterséges. – A Párizs-patakot a 19. században szabályozták – mondja az ornitológus. – A múlt században pedig ráépült egy mesterséges gát: a mocsár szélén töltést emeltek, és egy mellékcsatornát alakítottak ki, ami elvezeti a fölösleges vizet. Később egy újabb gátat emeltek, de most már azért, hogy megtartsák a vizet, és a nyár folyamán se száradjon ki...
Mert a sok szabályozás mindig új problémákat szül. A mocsár árad, ezért az ember beavatkozik, hogy kevesebb legyen a víz. Ám akkor meg ebből van baj. Ma egyre alacsonyabb a vízállás, ezért időről időre felröppen a hír: kiszárad a Párizsi-mocsarak! A múltban a Párizsi-mocsarak teljesen másként működött. Tavasszal az áradással tetőzött, és őszig fokozatosan apadt és kiszáradt. Ma igazából víztározó, ami a nád terjedésével iszaposodik. 

05_44.jpg
Sárgafejű királyka

 

Nádvágás
Ha mocsár, akkor nád, s való igaz, hogy tíz éve még rendszeresen vágták a nádat. Régen Kisújfalun nádfeldolgozó üzem is működött. Ma nincs, aki vágja a nádat, a telek is enyhék, a mocsár ritkán fagy be. Ha pedig nincs fagy, a régi technológiával nem tudják levágni a nádat. Ahhoz a jégre kell menni.
– Magyarországon vannak olyan gépezetek, melyek tudnak vízen is vágni – magyarázza az ornitológus. – Ám ez sok pénzbe kerülne.

 

„Köbölkút, Kisújfalu, Kürt és Szőgyén határában terül el ez a híres nádtenger. Állítólag a párás éghajlata miatt lett a mocsár neve Párizs: páris – párás. Ez Szlovákia legkiterjedtebb nádasa. Itt él az európai vidra és a mocsári teknős is"

 

Úszó nád
Két éve a szakemberek feltérképezték a víz mélységét. A logika azt diktálná: ahol nád van, ott mély víz nem lehet. A nád ugyanis gyökeret ver a talajban, a vízben nem nő. A patak közepén 2,5 méter a vízállás, a nyílt vízterületeken 1 méterrel kevesebb. Itt a nád buckákban ült meg, és két bucka között ugyanolyan mély a víz, mint a nyílt vízen. Ezek a mozgó nádszigetek a romániai Duna-delta szigeteire hasonlítanak. Ott a tavaszi áradáskor elmozdulnak, majd apadáskor megülnek... 

06_33.jpg
Barna rétihéja

 

– Nálunk már nagyon keveset mozognak a nádszigetek. Egyszerűen nincs hová úszni, annyira be van nőve minden – mondja Gúgh János. – Manapság egy gép vágja a nádat, szedi az iszapot. Utóbbit egykor az áradás megoldotta, ma viszont be kell avatkozni, mivel természetes áradások már nem léteznek. Tudnivaló, hogy a nádas az utolsó átmeneti stádiuma az erdőnek. Az elhullott nád csak gyűlik, rakódik, és a fák gyökeret eresztenek benne. Emberi beavatkozás híján pár évtizeden belül ártéri erdő alakulna ki, és a sok értékes madár elvesztené élőhelyét. És ma már esély sincs arra, hogy máshol létrejöjjön valami hasonló, mint ez a mocsár, mert az összes folyót és patakot szabályozzák. 

Csak a nyílt vízen!
A sok madár csak a nyílt vizeken tud táplálkozni, mert a kis vizes foltok akár 40-45 fokra is felmelegszenek nyáron, oxigént nem tartalmaznak, így az élet sem marad meg bennük. Nincs itt se béka, se hal, s ez a madarak szempontjából nem jó. Mégis itt található a nagy kócsagok egy nagy költőtelepe, 80 párral, vagy az értékes vörös gémek. Bölömbikából is lehet hallani néhány hímet, illetve törpegémek is vannak. Gázlómadárból viszont egyre kevesebb van. 

04_53.jpg
Fülemülesitke

 

Madárszámlálás
Az itt költő értékes madárfajok már rég Afrikában melegszenek, de a mocsár nem ürül ki teljesen télire. Kis szerencsével láthatjuk például a térség jellegzetes madarát, az értékes barkóscinegét (láttuk is!). Szlovákiában ez az egyike a kevés költőterületeinek, itt az állománya 35-50 pár között mozog. Nem olyan könnyű ugyanis megszámlálni őket. Az ornitológusnak a Dunánál könnyű dolga van. Fogja a spektívjét, és belenéz. Itt viszont a nád miatt semmit nem lát, ezért speciális módszertant használnak a felmérés közben, és persze a madarak hangját tökéletesen ismerni kell. – A költési szezon idején, április és június között hetente vagy kéthetente kijárunk – világosít fel az ornitológus. – Minden megfigyelés alkalmával elsétálok Köbölkútról Kisújfaluig és vissza, ami körülbelül 10 kilométer... Ha a tél enyhe, akkor vagy húsz-huszonöt vízimadárfaj telel itt: vízicsibék, guvatok, különböző ludak, hattyúk, récefajok.

kekcinege.jpg
A kék cinege a legkisebb cinke. A nádban megbúvó pókok és rovarok jelentik számára az igazi csemegét

 

Hozzáteszi, hogy a nagy kócsagtelepet madártávlatból mérik fel: berepülnek a mocsár közepébe, és lefényképezik, megállapítják a fészekszámot. A fehér madarak a nádban jól kivehetők, a fészkük pedig a letaposott nád tetején található. A vörös gém, a bölömbika, a törpegém, a barna rétihéja szintén itt fészkelnek. Az ornitológusok megfigyelik, hogy a költés idején a hím hova viszi a táplálékot, hol énekelnek, és így tudják őket beazonosítani. Ám levegőből nemcsak a madarakat, hanem a mocsár változását is figyelik. 

indumocs.jpg
A kilátótorony már messziről jelzi: itt szép látvány vár ránk. A fatorony kilátást nyújt a nádtengerre, s benne a kanálisokra

 

Madarat tolláról és hangjáról
A szakembernek ismernie kell a madarak énekét, és a mai technika ebben is segít. – Egykor mindössze a madáratlasz leírása adott támpontot. Ma a hangfelvételek elérhetők a neten, le lehet tölteni az okostelefonba, és a terepen össze lehet vetni a hallottakkal. Minden madár hangja más. A barkóscinege csilingelő hangja például könnyen felismerhető. A guvatot a malacvisításszerű hangja árulja el... 

A madár alkalmazkodik!
Ha már a hangról beszélünk, nem tudok nem rákérdezni: a madarakat nem zavarja a motorzaj? Hisz mocsarunkat az 598-as út határolja, túloldalt pedig motokrosszpályát alakítottak ki. – Nem kell aggódni – nyugtat meg minket Gúgh János. – A madarak nagy része könnyen alkalmazkodik a zajhoz. A gyurgyalagok például a motokrosszpálya területén költenek. Nekünk, embereknek a motorzaj sokkal zavaróbb. Persze, vannak olyan madárfajok is, melyek érzékenyek az ilyen hangokra. 

Végezetül abban maradunk, hogy a mocsarat jobban kellene óvni, hogy unokáink is élvezhessék páratlan szépségét. 

01_68.jpg
Az oldalkanálisok a Párizs-patakba torkolnak, elvezetik a fölösleges vizet, és összekötik a nyílt vizes területeket. A nád sok biomasszát termel, ami a mocsárban marad, és ez okozza az eliszaposodást

Ennyi különlegességet ritkán látni egy helyen! 

  1. Itt fedezték fel a tudomány számára addig ismeretlen Gbelcia crassiceps elnevezésű, hártyásszárnyú rovarfajt. Így Köbölkút saját szárnyas rovarral rendelkezik! 
  2. A rétisas, a legnagyobb európai sas szintén megtalálható itt, a környéken költ. A súlya akár a hét kilogrammot is elérheti! 
  3. A mocsár legkisebb madara az ökörszem, mindössze 7-12 grammos, de hangja erőteljes. 
  4. Vonulás közben a sárgafejű királykát is elcsíphetjük, ami 4-5 grammos súlyával (nincs két kockacukor!) kiérdemelte az Európa legkisebb madara címet. A feje búbján a sárga vonal koronaként ékeskedik. Külön érdekesség, hogy a népi elnevezésekből lettek a tudományos magyar madárnevek.
  5. A fülemülesitkét nehéz felismerni, mert halkan énekel. Ő is ritkaságszámba megy, mivel Szlovákiában ez az egyetlen költőhelye, 10-15 pár költ itt minden évben. 
  6. A nyári ludak újabban itt maradnak. 
  7. A gyűrűzés szlovák és magyar ornitológusok együttműködésével történik. 
  8. Kísérőnk, Gúgh János a Szlovák Madártani Egyesület ornitológusa, iskolákban is népszerűsíti a madarakat.

02_75.jpg

Ando Krisztina Fotó: Dömötör Ede, Gúgh János