A testünk „normális” élettani működése során is keletkező oxigéntartalmú ún. szabad gyökök – elszaporodásuk esetén – fontos szerepet játszanak bizonyos kóros folyamatok kialakulásában. Megindíthatják a zsírok (lipidek) oxidációját, amely egy olyan láncreakció kezdete, melynek „végterméke” az érelmeszesedés.
A szabad gyökök oxidálhatnak életfontosságú fehérjéket is, sőt a fehérjék „felépítési tervét” hordozó nukleinsavakat, pl. a gének alapanyagául szolgáló dezoxiribonukleinsavat, azaz a DNS-t is. Ez utóbbi károsodása a rákképződés elindítója lehet. Szerencsére ezen „reaktív” oxigénszármazékok ellen van védekezés.
Egyrészt maga a szervezet termel antioxidáns – azaz az oxidáció ellen ható – enzimeket, másrészt a táplálékkal is kerülnek be testünkbe hatékony „külső” antioxidánsok. Antioxidáns tulajdonsággal rendelkeznek bizonyos vitaminok (A-, E-, C- és K-vitamin). A vitaminokon kívül léteznek más növényi eredetű antioxidánsok is. Ilyenek pl. a C-vitamint is felfedező, Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert által P-vitaminnak tartott sárga növényi festékek, a flavonidok vagy a sárgarépának színt adó karotinoidok.
Az utóbbi időben a figyelem egy szintén növényi eredetű antioxidánsra irányul: ez a paradicsomnak színt adó likopin. A likopin a már említett karotinoidok közé tartozó festékanyag. Az már régóta köztudott, hogy az egészséges, ún. mediterrán – azaz a Földközi-tenger környéki országokban közkedvelt –, sok zöldséget és gyümölcsöt, valamint tengeri halat tartalmazó diéta csökkenti a rákos megbetegedések és a szívinfarktus „talajául” szolgáló érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.
E mediterrán étrend egyik meghatározó eleme pedig a paradicsom. A legújabb kutatások szerint a paradicsom jótékony hatása éppen a likopinon keresztül érvényesül.
A likopin szerkezete miatt – számos ún. kettős kötést tartalmaz – hajlamos az oxidációra, ezért kiváló antioxidáns: magához köti a veszélyes, oxigéntartalmú szabad gyököket. A szabad gyökök megkötésével csökkenti a lipidek (zsírok) oxidációját – ez az alapja az érelmeszesedést gátló hatásának –, ill. gátolja többféle daganatsejt növekedését. Elsősorban a dülmirigy (prosztata), a tüdő és a gyomor esetében csökkenti a rákos elfajulás kockázatát.
A paradicsommal elfogyasztott likopin eljut a bőrbe is, ahol hatékony védelmet nyújt a napfény ultraibolya sugaraival szemben.
Tájainkon az egyetlen jelentős likopinforrás a paradicsom (kisebb mennyiségben még a görögdinnye is tartalmazza), különösen a szabad ég alatt, a napon érlelt paradicsom. A téli, üvegházi paradicsom alig tartalmaz likopint. 10 deka paradicsom 1-22 mg likopint tartalmaz: minél érettebb, pirosabb – annál többet.
A táplálkozástudomány szakemberei azt ajánlják, hogy naponta legalább 5-10 mg-nyi likopin kerüljön be a szervezetünkbe. A méregdrága patikai vitaminkészítmények és „erősítőszerek” helyett érdemes tehát – legalább tavasztól őszig – inkább a friss s minél érettebb paradicsomra áldozni pénzünket.
