Az 1980-as években jelentek meg az első közlemények arról, hogy a fizikai megterhelések közül az úszás vált ki legkevésbé nehézlégzést, rohamot az asztmás betegekben. Igazi paradigmaváltás ez!
Napjainkban nem ritka, hogy valamilyen régóta, más néven ismert dolog új névvel – lehetőleg angollal – felruházva bukkan elő. A „lánykori” nevén vegetarianizmusnak nevezett étrendet ma egyre gyakrabban „növényi alapú étrendnek” nevezik.
A „bársonyos forradalomtól” eltelt közel két évtizedben életünk számos területen került új keretek közé. E felfogás szerint az egészség csinálható, javítható. Ez utóbbit szolgálják az „életstílusgyógyszerek”.
Filmesek régi tapasztalata, hogy a legjobb forgatókönyveket a valós élet írja. Kevésbé közismert, hogy a legérdekesebb orvosi „esetleírások” is valós tényeken alapulnak.
Alapvető követelmény, hogy az autóvezetésnek biztonságosnak kell lennie nemcsak a sofőr, de a közlekedés többi résztvevője számára is. Hatványozottan vonatkozik ez arra az esetre, amikor olyan ember ül a volán mögé, aki cukorbetegségben szenved.
Régóta ismeretes, hogy a túlsúly, az elhízás számos krónikus betegségnek a rizikótényezője. Az azonban aránylag új felismerés, hogy a fogyás, a súlyleadás önmagában nem elég.
2010-ben Robert Geoffrey Edwards vehette át „a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének kifejlesztésért” méltán megérdemelt Nobel-díját. Máig kb. négymillió „lombikbébi” jött a világra.
Ritkán gondolunk arra, hogy belső szerveink is öregszenek. Nem gondolunk rá, mert ez az öregedési folyamat – ideális esetben – nem okoz semmilyen panaszt, tünetet. Ám okozhat!
Bizonyos helyzetekben egy ifjú hölgynek illik elpirulnia – hangoztatták nagyszüleink. Ám ha a pirulás sokáig tart, ill. gyakran ismétlődik az már az orvos hatáskörébe tartozik.
