Egy 1974-ben, Mexikó fővárosában tartott orvostudományi kongresszus szokatlan módon került be a járványtan világtörténetébe. A záróülésen ugyanis a résztvevők közel fele nem jelenhetett meg, mivel a kongresszus ideje alatt súlyos hasmenést kapott.
Az orvosi szakirodalom „időablaknak” nevezi a tünetek kialakulásától a segítség kéréséig/érkezéséig tartó időt. Nos, ennek az időablaknak különös jelentősége van az orvoslás számos területén.
A terhesség nem betegség, de mégiscsak „más” állapot, mint az egészség. Az anya testében a fogamzás után több olyan változás indul be, melyeknek fő célja az egészséges, érett magzat kihordása. Egyik ilyen változás a véralvadási hajlam fokozódása.
Az ütőerek falának megkeményedésével (szklérosz görögül kemény) és mészlerakódással járó érelmeszesedés – népbetegség. Kevésbé köztudott, hogy létezik egy másfajta „szklerózis” is...
Vannak betegségek, melyek már nevükkel aggodalmat keltenek. Már az ókorban ismert volt a tuberkulózisnak a bőrt megtámadó formája, amely nemcsak nagy vörös foltokat okozott a bőrön, hanem annak a farkas harapására emlékeztető kifekélyesedését is.
A mindent uraló koronavírus-világjárvány hírei közt alig kapott figyelmet egy fontos esemény: 2020 végén az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága megszavazta a kender (kannabisz) eltávolítását az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezmény IV. („tilalmi”) listájáról.
A rossz alvásnak számtalan oka lehet. Ezek egy része az ún. alváshigiéne szabályainak megsértéséből ered. Természetesen betegség is állhat a rossz alvás hátterében.
A testdiszmorfiás zavar lényege tehát az, hogy valaki a testét vagy valamelyik testrészét csúnyának, torznak, visszataszítónak érzi anélkül, hogy erre valós oka lenne.
Pszichoterápián a lélektani eszközökkel végzett kezelést értjük. Egyik ilyen eszköz a biblioterápia, azaz a könyv (görögül biblion: könyvecske), az olvasás felhasználása a gyógyításban.
