Ki beszél.
Mindegy.
Mit beszél?
Nem érdekel: hallom, hazudik.
(Fodor Ákos)

Lassan elfelejtjük, hogy Pozsony palotái magyar paloták voltak! Az egykori koronázóvárosban több mint hatvan palota állt, fényűző udvartartással, és tulajdonosaik magyar arisztokraták voltak. Esterházy-palotából például három is van, és Pálffyból négy! Brogyányi Mihály idegenvezető pikáns kis történeteket mesél róluk.

zichy-palota.jpg

Széchenyi a Zichy palota úrnőjébe volt szerelmes

Epekedő szerelem a Zichy-palotában
A klasszicista palota a vagyonos Zichy család megrendelésére épült 1775 táján. Zichy Károlynak jó komája volt Széchenyi, aki gyengéd érzelmeket táplált barátja felesége iránt (Seilern Crescence osztrák származású grófnő). Széchenyi éveken keresztül látogatta őket, közben szerelmes pillantásokat vetett az asszonyra, akivel persze csak mások jelenlétében találkozhatott. A férj, persze, jól tudta, mi történik. Amikor Zichy Károly elhunyt, Széchenyi nem habozott, és megkérte Seilern Crescence kezét. A nő arra kérte, hogy egy évig – a kötelező gyászidő leteltéig – ne kerüljön a színe elé. (Ilyen szemérmes idők voltak ezek!) Széchenyi alávetette magát a hölgy akaratának, s egy évig át sem lépte a palota küszöbét, de a kiszabott idő letelte után megkérte az özvegy kezét, aki beleegyezett a frigybe. A nő első házasságából 7 gyermeke született, a másodikból pedig három, így a pár összesen 10 gyermeket nevelt. (S ez nem ment ritkaságszámba: ugyanolyan mozaikcsaládok voltak ezek a régiek is, mint a maiak, hisz sok volt az özvegy, aki gyermekeinek anyát vagy apát keresett.) A palotát nemrégiben rekonstruálták, s Pozsony óvárosának kulturális központjaként is működik, udvara ad otthont a nyári fesztiválnak.

grassalkovich-elnoki-palota.jpg
A Grassalkovich ma elnöki palota

Csak a zene: a Grassalkovich-palota
Egy késő barokk-rokokó vidéki kastélyt idéz, „testvére” a gödöllői Grassalkovich-kastély. Gróf Grassalkovich Antal építtette 1760-ban. A gróf szegény nemesi családból származott, és „koldusdiákból“ az ország leggazdagabb embere lett. (Halála után azonban fia és unokája szétszórta a nehezen megszerzett családi vagyont.) A Grassalkovich-palota a barokk zenei élet központja volt, és Joseph Haydn műveit gyakran itt mutatták be először. Gyakori vendége volt Mária Terézia és I. Ferenc József. A gróf kegyeltje lévén – többször rendezett itt bált a királyi udvar számára. A palota ma az elnöki rezidencia: van benne zeneszalon, színházterem, kápolna és egy impozáns franciakert is. Az elnöki fasorba minden, Szlovákiába látogató államfő ültet egy tölgyfát. Jozef Tiso idején „kocsma“ állt itt, sörcsapokkal és bowlingpályával, ahol az elnök vasárnaponként a miniszterekkel múlatta az időt. A palota évente egyszer megnyitja kapuit a látogatók előtt.

antal_grassalkovich_i._1694-1771.jpg
Grassalkovich Antal koronaőr

 

primas-palota.jpg

Prímás palota fekete kalappal
A pozsonyi paloták királya. Termeiben számos béke és szerződés köttetett. 1805-ben itt írták alá a pozsonyi békét, s a palota tükörtermében szignálta Haynau az 1848-49-es tisztek és az aradi vértanúk halálos ítéletét. A palota Batthyány József hercegprímás megbízásából épült az 1770-es évek végén. A bíboros rendkívül pompakedvelő úr volt, ezt híven tükrözi a palota tükörterme. Tetején még ma is ott díszeleg a hatalmas, vasból öntött bíborosi kalap: átmérője 180 cm! Megfordult itt Széchenyi István, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár vagy a nagy német író, Thomas Mann is, aki irodalmi estet tartott a palotában. Van itt vagy hat darab gobelin, amelyeket valószínűleg Napóleon katonái elől rejtettek el. Ha sosem láttunk gobelint, kezdhetjük, de akár végezhetjük is ezekkel, mert olyan csoda szépek! Értékük felbecsülhetetlen (1630-ban készültek az angol király megrendelésére). Az évtizedek során számtalanszor gazdát cseréltek – többek között Mazarin bíboros, a Napkirály, XIV. Lajos tanácsosa birtokolta őket. Az épület ma a főpolgármester reprezentatív székhelye.

mirbach-palace.jpg
A két magányos festő, Csontváry Kosztka Tivadar és Mednyánszky László kiállítását a Mirbach-palotában tekinthetjük meg

Mirbach-palota komédiások nélkül
A helyén valamikor egy középkori ház állt, amit úgy hívtak: a széles udvarú ház. Udvarán színházi előadásokat tartottak, ám a színtársulat óvatlansága tüzet okozott. (A város ezután úgy határozott: tilos beengedni a komédiásokat a pozsonyi palotákba!) Az 1760-as években egy serfőző, Michael Spech építtette újjá a palotát. A barokk-rokokó stílusú, négyszárnyas épület pontosan a ferences templom főbejáratával szemben áll. Olyan családok birtokolták, mint az Illésházyak, a Csákyak vagy a Nyáryak. Nevét legutolsó tulajdonosáról, Mirbach Emil grófról kapta, aki felesége vagyonából vásárolta meg a kúriát – kétszer. A gróf nagy szerencsejátékos hírében állt, s elkártyázta a palotát, így kénytelen volt visszavásárolni. Az épület ma a városi galériának ad otthont. Márciusi szenzáció, hogy a hónap végéig itt láthatóak a két nagy magányos festő, Csontváry Kosztka Tivadar és Mednyánszky László képei.
Csontváry és Mednyánszky egy év eltéréssel születtek a Tátra és a Kárpátok vidékén. Mednyánszkyt a szlovákok is magukénak vallják, talán, mert Beckón született (óriási összegekért kelnek el a pozsonyi aukciókon a képei). Csontvárynak Selmecbányáról és környékéről készített képeit csodálhatjuk meg a tárlaton.

cskt-maganyos_cedrus_1907.jpg
Csontváry magányos cédrusa

A LÁTOMÁSOS Csontváryt a maga korában különcnek tartották. Iglón volt gyógyszerész, mikor egy hallucinációs szózat ezt közölte vele: „Te leszel a világ legnagyobb festője! Nagyobb Raffaellónál!“ Erre Rómába ment Raffaello képeit tanulmányozni. 41 évesen kezdett festeni tanulni, később hátára kötözött ládával járta Dalmácia tájait. Képei ma milliókat érnek. A Trau tájkép naplemente című képe tavaly decemberben 240 millió forintért kelt el.

mednyanszky_laszlo-self-portrait.jpg
Mednyánszky László báró Beckón született (Önarckép)

AZ ELESETTEK FESTŐJE Mednyánszky is magányos festő volt, homoszexualitása közrejátszott ebben. A szegényeket, a kisemmizetteket pártfogolta. 29 éves korában vesztette el szerelmét, aki egy nincstelen szlovák juhászbojtár volt. Sokat vándorolt, budapesti, bécsi és párizsi műtermébe csak megpihenni járt. Bécsben ismerkedett meg egy fiatal bakával, aki a modellje lett, s majd negyven évig kitartott mellette. Az első világháborúban az első vonalban festett, és ezek a katonaképek ma nagyon keresettek. Képein főleg a szenvedőket örökítette meg, de tájképei is páratlanok. Sokezer képe maradt ránk.
–mészáros, néva–

Szerkesztőségünk május 19-én Pozsonyi paloták címmel utat tervez. Bővebben: Pozsonyi magyar paloták