Jómagam úgy nyolc- vagy kilencéves koromban hallottam róla először, a Rex felügyelő Sissi című epizódjában: ebben egy lelkileg kissé labilis nő az osztrák császárnénak képzelte magát. Úgy öltözött és úgy hordta a haját, ráadásul belopózott egy múzeumba, hogy abban az ágyban aludhasson, amiben Sisi is aludt. Akkoriban, mint hatalmas Rex-rajongó, jobban lefoglalt, hogyan oldja meg a csalhatatlan szimattal rendelkező németjuhász a gyilkossági ügyet, mint az, hogy kinek a bőrébe is bújt a gyilkos. Később tudtam csak meg, hogy egy magyar királyné bőrébe...
Ő a leghíresebb bajor hercegnő! Láttuk már bájos mesefiguraként Disney-hercegnőkre hajazó kalandokba keveredve. Romy Schneider alakításában elragadó, életvidám, ugyanakkor felelősségteljes nő – s egy meglehetősen idegesítő, erőszakos lány egy friss minisorozatban. Regények és életrajzi kötetek sora íródott róla, egyes ismeretterjesztő filmek pedig nárcisztikusként jellemzik, aki képes volt félig nyers hús levét inni, hogy ne hízzon el. De milyen lehetett valójában a leghíresebb bajor hercegnő, Sisi?
(© Franz Xaver Winterhalter)
Még a császárnék is voltak egyszer gyerekek
Mint a legtöbb hercegnő életére, az övére is rátelepedett egyfajta rózsaszín meseréteg; vagyis a popkultúra leginkább ilyennek láttatja és ábrázolja. Holott a valóság lényegesen árnyaltabb. Erzsébet Amália Eugénia 1837-ben Münchenben született, a Wittelsbach-ház leszármazottjaként. Ez már magában egészen lenyűgöző: a család a 11. századtól kezdve egészen 1918-ig uralkodott Bajorországban!
Szüleinek, Miksa József bajor hercegnek és Mária Ludovika Vilma hercegnőnek tíz gyermeke született, ketten nem sokkal születésük után elhunytak. Erzsébet állítólag egy foggal született, ami a bajor hiedelmek szerint a nagy szerencse hírhozója. Akár egy foggal született, akár nem, nem volt kifejezetten szerencsés az élete.
Mindazonáltal gyerekkorát igazán felszabadult légkör jellemezte. Testvéreivel együtt a bajor királyi udvartól távol, télen a müncheni palotájukban, nyáron a természethez közeli possenhofeni kastélyban nevelkedtek. Valószínűleg ezért okozott számára olyan nagy nehézséget, hogy szabadabb természetét a szigorú elvárásokhoz és az udvari etiketthez igazítsa.
Sorsdöntő találkozás
Ami Ferenc József és Sisi történetét illeti, szerintem egyetlen kifejezetten romantikus mozzanata volt szerelmüknek. Mégpedig az, hogy első látásra fellobbant közöttük az a bizonyos szikra. Tudnivaló, hogy Sisi elorozta nővére, Ilona (akit családi körben Nenének neveztek) elől a császárné címet, amivel – feltehetőleg – szerzett magának egy rossz pontot is leendő anyósánál. Hiszen ő, vagyis Zsófia Friderika főhercegnő és Ludovika bizony Nenét szánták Ferenc Józsefnek feleségül. Bár az is lehet, hogy ez is csak mese habbal.
Romy Schneider német-francia színésznő, az 1956-ban bemutatott Sissi című filmben. Az osztrák-német koprodukcióban készült trilógia második része Sisi Ferenc Józseffel kötött házasságát, a Habsburg-ház különös, pompa és protokoll uralta világát és hétköznapjait mutatta be (© nyugat.hu)
Ha ugyanis figyelembe vesszük egy császárné feladatát – ami tulajdonképpen abból állt, hogy trónörököst szüljön, mindenben támogassa férjét, mindig kifogástalanul viselkedjen –, akkor a főhercegnő számára igazából teljesen mindegy volt, hogy Sisi vagy Nené végzi-e el eme feladatsort, csak tökéletesen csinálja.
Visszatérve a történet romantikusabb oldalához: Ferenc József 1854-ben feleségül vette Sisit, aki nem sokáig lebeghetett a szerelemből egybekeltek mámoros felhőjében.
Sisinek még a házassága előtt el kellett sajátítania az udvari etikett minden csínját-bínját. Nyelveket tanult, és amúgy is mindent tudnia kellett birodalma helyzetéről, történelméről. A gonosz nyelvek kifogásolták bajor dialektusát, no, meg azt, mennyire nehezen illeszkedett be a (egy fiatal lány számára) fojtogató udvari életbe.
Az etikett visszavág
Soknál is több volt az elvárás Európa egyik legkonzervatívabb udvarában, amit Erzsébet nehezen viselt, tekintettel addigi, szabadabb életére. Ez eleinte az egészségére is rányomta a bélyegét, ráadásul Ferenc József kénytelen volt hosszabb időre magára hagyni Hofburgban, mivel a birodalma külügyileg és belpolitikailag is nehéz helyzetbe került. Meggyűlt a baja például Magyarországgal, hiszen nem sokkal az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után jártunk.
Mindezek ellenére 1855-ben megszületett első gyermekük, Zsófia, majd 1856-ban Gizella. Őket követte még Rudolf és Mária Valéria. Utóbbi Magyarországon született és „magyar gyermeknek” is nevezték; ráadásul azt rebesgették, hogy valójában Andrássy Gyula, a legszebb magyar gróf gyermeke.
Sisi mindössze 16 éves volt, amikor hozzáment az akkor 24 esztendős Ferenc Józsefhez
(© Emil Rabending)
Egy anya tragédiája
Nagy valószínűséggel a legnagyobb konfliktust Sisi és Zsófia főhercegnő közt az okozta, hogy utóbbi a saját kezébe vette a kis Zsófia és Gizella nevelését. Ami egyrészt érthető, hiszen korán fel szerette volna készíteni őket az udvari életre. Másrészt kőszívű dolog úgy kezelni a gyermekek anyját, mármint Sisit, mintha ő egy idegen lenne. Persze, az uralkodói családokban (legalábbis egy-két évszázaddal ezelőtt) a gyerekek előtt két út állt: vagy uralkodók lesznek, vagy az uralkodók feleségei.
Sisi első gyermekének, Zsófiának nem sok idő jutott. Alig kétévesen, minden bizonnyal tífuszban halt meg, ami borzasztóan lesújtotta Erzsébetet. Az anya tragédiája itt nem ért véget, hiszen egyetlen fia, a várva várt trónörökös, az 1858-ban született Rudolf harmincéves korában öngyilkos lett. Ezután a gyász élete végéig társa maradt.
Zsófia Friderika bajor főhercegné, Ferenc József édesanyja nem különösebben kedvelte Sisit. Magatartása pedig egyesek szerint hozzájárult ahhoz, hogy a szerelmesek viszonya a későbbiekben megromlott
Sisi és a magyarok
Sisi különösképpen kedvelte a magyarokat. Tanulta a nyelvet és érdekelte a magyar kultúra is. Szorgalmazta, hogy Ferenc József teljesítse kéréseiket, mert úgy látta, amennyiben a magyarok férje mellé állnak, akkor erősebbé tehetik országát – és nem utolsósorban megmenthetik a monarchiát.
1867-ben Ferenc Józsefet és Erzsébetet Magyarország királyává és királynéjává koronázták, így feltételezhető, hogy Sisi jó hatással volt az osztrák-magyar kapcsolatokra (bár ez attól is függ, kinek a szempontjából nézzük). A koronázás alkalomból gróf Andrássy Gyula az uralkodópárnak ajándékozta a gödöllői kastélyt. Ez igazán jól jött Sisinek, hiszen ő, amikor csak tehette, kerülte a bécsi udvart. Nem is csoda hát, hogy elterjedt a pletyka: Sisi és Andrássy gróf szerelmesek és szeretők.
A szépségért szenvedni kell
Sisi élete nem volt olyan mesebeli és varázslatos, ahogyan azt az 50-es évekbeli filmek ábrázolták. A házassága sem volt tökéletes, a bécsi udvarban kitaszítottnak érezte magát, útját családi tragédiák kísérték. Ám nem csupán az őt körülvevő emberek vártak tőle túl sokat, hanem saját maga számára is lehetetlen elvárásokat állított fel. Legalábbis ami a külsejét illette.
Vékony testalkatát és darázsderekát szigorú és hajmeresztő diétákkal, napi lovaglással (valószínűleg kora egyik legkitűnőbb lovasa volt!), sétával és tornával tudta megtartani.
Élete folyamán végig 50 kilogrammot nyomott. Ha pedig túllépte, következett az önsanyargatás: a tojásból, tejből és narancsból álló diéta, amit nyers hús levével egészített ki. Büszkesége a gesztenyebarna, szinte földig érő haja volt, amelynek ápolása napi három órát vett igénybe. Ezen idő alatt, hogy kicsit lefoglalja magát, Sisi görögül és magyarul tanult.
Hajzuhatagát háromhetente mosta – ami abban az időben gyakorinak számított –, majd konyakos-tojásos pakolást tett rá. Egészen elképesztő dolgokra volt képes a szépségért és azért, hogy a köztudatban is örökre igazi gyönyörűségként maradjon fent. Állítólag 32 éves kora után nem engedte, hogy portré vagy fénykép készüljön róla. Így könnyen marad szép a külvilág számára.
(© Imagno/Getty Images)
A nem éppen hepiend
Sisi története irigylésre méltóan indult: a lány, aki szabad és szép, beleszeret a császárba, a császár elveszi feleségül, beköltözik a csillogó palotába, majd magára ölti csillogó ruháit. Ám a sok csillogás mögött ott volt az ember, a nő, akit jócskán megtépázott a sors – ennek ellenére mindvégig elvárták tőle a tökéletességet. Sisi gyermekkorától fogva zabolázatlan jellem volt, s nem tudta megpuhítani a császári udvarban uralkodó protokoll és etikett sem.
Sisi tragikus, utolsó, genfi sétájára magyar udvarhölgye, Sztáray Irma grófnő kísérte el, aki szemtanúja volt a merényletnek. Bár az olasz anarchista, Luigi Lucheni elvette az akkor hatvanéves császárné életét, tettével még inkább halhatatlanná tette őt (© history.com)
Tanulság: Azért nem mindent győz le a szerelem, a valóság ellen nem lehet harcolni. Szóval, ennyit a mesebeli hercegnőkről. Ők aztán tényleg csak a mesékben léteznek.
