A Csallóköz egyik legrégebbi gótikus templomában jártunk, Somorján. A református gyülekezet temploma ez. Erről mesél interjúnkban György András református lelkész.
A nemesi családba született, finom modorú Jókait anyja kitagadta a családi örökségből, barátja, Petőfi megszakított vele minden kapcsolatot. Bűne annyi volt, hogy feleségül vette Laborfalvi Rózát, a nem erkölcsös életet élő színésznőt.
Majdnem mindenki szereti a vonatokat és az indóházakat. Már csak néhány magasságmérő és kilométerkő jelzi, hogy bizony Somorja városának is volt vasútja. Kísérőnk, Méry Erzsébet helytörténész mutatja nekünk a pomléi parkerdőben a nyomát.
A kurtizánok, szajhák, prostituáltak rengeteg művészt megihlettek. Mégis kevés történész szánta rá magát, hogy behatóan foglalkozzon a „jóravaló” házakkal. Számadó Emese viszont kitartó volt.
A tallósi Esterházy-kastélyt történelme során többször töltötte be gyerekzsivaj. S nemcsak kis grófocskák és grófkisasszonyok szaladgáltak a parkjában, de az évek folyamán az épület sok más gyermeknek is otthont adott. Ó, ha mesélni tudnának a kastély falai!
Kislányként valósággal falta a történelmi alakokról szóló könyveket, s olyan hősies életről álmodott, amilyen példaképeinek, Zrínyi Ilonának és Dobó Katának is volt. Ismerjük meg Andrássy Katinka történetét!
A város, amin átgyalogolt a történelem. A várost a 20. század első felében ide-oda csatolták, a kassaiak zöme hol magyarnak, hol (cseh)szlováknak vallotta magát. Van még Kassán magyar? S ha igen, hányan vannak?
1941. június 26-án bombatámadás érte Kassát, amely 32 emberéletet követelt, s több mint 200 sebesültet hagyott hátra. Arról, hogy miként érintette a második világégés a kassaiakat, Szeghy-Gayer Veronika történészt kérdeztük.
