A világ összes lakberendezési stílusa közül talán a gusztaviánus stílust ismerjük a legjobban. Nem hiszik? Pedig nem badarság, hiszen az IKEA-s berendezkedésnek a gusztavianizmus az előképe: a világosságot és egyszerűséget szem előtt tartó skandináv dizájnnak. Az IKEA stílusjegyei mára szinte a vérünkbe ivódtak, s ma kevés az olyan ember, akinek nincs legalább egy párnácskája az áruházból. A katalógust pedig mindenki szívesen lapozgatja, hiszen ingyen házhoz hozzák. Mi volt a gusztavianizmus, és ki volt ez a szelíd mosolyú svéd király, akinek a neve egybefonódott a svéd lakáskultúrával? – kérdezzük. 

A történet 1771-ben kezdődött, amikor III. Gusztáv Svédország királya lett. Igazi „rokokó” király volt, korának gyermeke, aki szerette a fényűzést, pártfogolta a művészeteket, de azért a szegények felé is tett gesztusokat, szorgalmazta a kórházak, valamint az árvaházak létrehozását. S mivel nem csupán illem és kellem jellemezte, de jócskán szorult belé józan ész is, hamar rájött, hogy KITEKINTÉS NÉLKÜL nincs fellendülés. III. Gusztáv nyolc alkalommal utazott külföldre (ami akkoriban, más királyságokban nem volt éppen megszokott). Rómában találkozott a pápával, megmászta a Vezúvot, ellátogatott Pompejibe, ahol rengeteg ókori műtárgyat vásárolt. Sőt, Párizsban XVI. Lajos és Marie Antoinette vendége volt. Megcsodálta a formára nyírt franciakerteket, a hajlított lábú székeket, a cirkalmasra aranyozott tükröket és pompás kristálycsillárokat. A király hazatért, s nosza, előhívatta a díszítőmestereket, akik aztán a látottakat lefordították „svéd nyelvre”. A III. Gusztáv korabeli paloták berendezése egy visszafogott értelmezése a francia rokokónak. Híjával voltak például a márványnak, a mészkőnek, és ezeket fával pótolták, aztán „csalifestéssel” maszkírozták. A kristálycsillárt viszont hamar megkedvelték, hisz hónapokig nincs náluk fény, sőt, itt buzgón túlteljesítettek: még a gyertyatartók mögé is tükröt raktak, hogy megsokszorozzák a fényt. (A tükrös falikar modern mását megvehetjük az IKEA-ban.) A rokokóban elterjedt kockás huzatokat jellegzetes, egyenes hátú székeiken alkalmazták, és a rózsaszín nagy kockás ülőkénél ma sincs megnyugtatóbb látvány egy ebédlőben. Ám a mai értelemben vett gusztávi stílus KÉSŐBB alakult ki, jóval az uralkodó meggyilkolása után. A király palotáinak berendezései hamar népszerűek lettek a polgárság körében. Mivel az alsóbb népcsoportok nem tudták megfizetni a drága aranyozott bútorokat – sajátos értelmezésben újraalkották őket. A festett bútorok virágkorukat élték, különösen Dalarna és Hälsingland tartományokban, ahonnan a Dala lovacskák is származnak. A nyerges Dala lovak Svédország szimbólumaivá váltak: az öregek hosszú téli estéken faragták a gyerekeknek, minden falucskának sajátos díszítőmotívumai voltak. 

Míg a franciák imádták a telivér és sötétebb színeket, a svéd módra leegyszerűsített polgári, „gusztávi” bútorokat világosra, piszkosfehérre és szürkére „meszelték”. A világos színeknek köztudottan jó a fényvisszaverő tulajdonsága. Egy olyan országban, ahol kevés a fény, ez elsődleges szempont a színválasztásnál. A „rojalista” királyi stílust utánzók természetesen bőven aranyoztak, a polgári házakban azonban megtette egy-két ecsetvonás a széleken. A svéd stílus népszerűsítése igazából Carl Larssonnak köszönhető, aki bájos rajzain saját otthonát örökítette meg. Ha a svédek semmi mást nem adtak volna a világnak, csak Larsson rajzait, már akkor sokat tettek volna azért, hogy a BÁJT mint esztétikai értéket visszahelyezzék a jogaiba. A festőművész szellemisége ma is élő, és bő száz évig meghatározta a svéd lakáskultúrát. Irányt mutatott egy olyan áruházóriásnak is, mint az IKEA. Mikor egy érző szívű ember saját otthonról álmodik, elsőnek Carl Larsson rajzait veszi elő. Carl Larsson (1853-1919) idillikus hangulatú festményei, akvarelljei és rajzai túlnyomó többségükben családja sundborni életét ábrázolják. Carl és felesége, Karin voltak a ma oly jellegzetes svéd lakásstílus kitalálói, melynek „lényege a világos szobák, a sok szín és a funkcionalitás”. Lakóházuk ma múzeum. Carl Larsson szegényes körülmények között nőtt fel. Tizenhárom éves korában tanára bátorította, hogy jelentkezzen a stockholmi királyi művészeti akadémiára. 1888-ban egy kis házat kaptak ajándékba (Sundbornban) a szülőktől. Ezt a házaspár fokozatosan átalakította, és később Lilla Hyttnäs (kis kunyhó) névre keresztelte. Házuk művészek találkozóhelye lett, és itt nevelték fel hét gyermeküket. A ház a mai napig is a leszármazottak találkozóhelye, és eredeti állapotában megmaradt. Ma is lakberendezők százezrei tanulmányozzák stílusát, s próbálják átültetni a modern enteriőrökbe. Rengeteget merített a gyökerekből az IKEA megálmodója, Ingvar Kamprad is: az áruház kínálatában a modern fejlesztések mellett ott szerepel a festett bútorokkal és a Dala lovacskákkal fémjelzett klasszikus svéd vonal. Lássuk a képeket, s okoljunk belőlük!

– nagyvendégi–

 

Az IKEA sikersztorija
Ingvar Kamprad 1926-ban született Svédországban (ahol félig német származása miatt sokan nem szeretik). Egy igazi bútorparadicsomot ÉPÍTETT KI. Hétesztendősen már játékokkal üzletelt társai között. Vagyona ma billiókban mérhető, gazdagabb, mint a svéd király. Először nagybátyjának dolgozik, és kiépít egy futárszolgálatot, ami házhoz szállítja a megvásárolt termékeket. 1950-ben nyitja az első IKEA üzletet. Funkcionális, egyszerű, olcsó bútorokat árult. A termékek már akkor is lapra szerelt állapotban kerültek forgalomba. (Ezt még a híres székgyártó, Thonet találta ki, Ingvar meg tökélyre fejlesztette.) Az IKEA egy mozaikszó, az alapító nevének kezdőbetűi adják az első két betűt, utána az Elmtaryd nevű farm, ahol nevelkedett, majd a közeli falu neve, ahol tanult. Ingvar Kamprad ma is roppant egyszerű életet él, turistaosztályon utazik, és ha egy cetlire felír valamit, spórolásból elrakja, hogy a másik felét is hasznosítsa. A gyorséttermekből rendszeresen elhozza a kockacukrot vagy a sót. 1993-ban vásárolt Volvo 240-es autóját használja a mai napig is. Első feleségétől három fia van, közülük Mathias Kamprad vette át a cég vezetését. Ingvar sokáig Svájcban élt, mára visszaköltözött Svédországba, és vidéki birtokán él. Saját bevallása szerint „kontroll alatt fogyasztja napi alkoholadagját”.

Új Nő csapata
A svéd otthon
Carl Larsson „kis kunyhója” 1.
A svéd otthon
Carl Larsson „kis kunyhója” 2.
A svéd otthon
Carl Larsson „kis kunyhója” 3.
A svéd otthon
A cserépkályha és a festett bútor a svéd beltér tipikus eleme. Hasonló hatást az Annie Sloan krétafestékkel érhetünk el (forgalmazója a www.nemiskacat.hu).
A svéd otthon
A svéd otthon
Ingvar Kamprad
A svéd otthon
Carl Larsson
A svéd otthon
III. Gusztáv
A svéd otthon
A svéd berendezők szeretik az üveget, az éjjeliszekrényen nemegyszer üvegtestű lámpák világítanak
A svéd otthon
A svéd otthon
A svéd otthon
A Mora óra régies...
A svéd otthon
...és IKEA-s változata
A svéd otthon
A svéd otthon
A Dala lovak világhírnévre tettek szert
A svéd otthon
Régi svéd szék piros kockás huzattal
A svéd otthon
A bútorok, a polcok, a székek és a kockás textíliák mai mását megtalálhatjuk az IKEA-ban