Vagyis erre vágyom – mondja Ürögi Bogi (21, Nyékvárkony), akit a szépségfelfogásáról kérdeztünk.
A pozsonyi Páneurópai Egyetemen közgazdaságtant tanul levelező tagozaton. Mellette asszisztensként dolgozik a dunaszerdahelyi DAC Akadémián, közben keresi a neki rendelt utat. Nemrégiben költöztek egy szép kis házba az édesanyjával Nyékvárkonyon.
Boglárka szereti a hidratálókezeléseket, műszempillát hord, évente ajakfeltöltést végeztet, s nemrégiben az orrát is megműttette. Elmondása szerint nem bánta meg, hogy szike alá feküdt. Vajon mitől ilyen erős egy ilyen fiatal lányban a tökéletes külső iránti vágy?
– Mi volt az első beavatkozásod?
– Az ajaknagyobbítás.
– Hány éves voltál akkor? Hisz még mindig bűnösen fiatal vagy, huszonegy éves...
– Tizennyolc éves koromban történt, három évvel ezelőtt.
– Mutattál egy régebbi képet. Azon a képen nagyobb volumenű volt az ajkad.
– Egyetlen alkalommal csak 0,5-1 milliliter anyagot használnak a biztonságos és természetes eredmény érdekében. A képen négy milli volt, többszöri utántöltés után. Ez drasztikus mennyiség. Azt hittem, ettől leszek szép, de a tükörből egy idegen arc nézett vissza rám. Most már ritkábban kérek frissítést. Botoxkezelésen is átestem. A botulotoxin egyébként nem ördögtől való, azoknak is ajánlják, akik például éjszaka csikorgatják a fogukat: nekik a rágóizomba szúrják a botoxot. A botox jó hatással van a migrénemre, és a homlokomat sem ráncolom azóta. Sokat használtam a mimikámat, s ezek az akaratlan apró mozgások bevésődnek a bőrbe, ezekből lesznek az első betörések. A legfontosabb, hogy azóta nem fáj a fejem.
A kicsi Bogi néha még ma is tombol, de ilyenkor az ölembe ültetem, elkezdem fésülgetni a selymes kis haját, s azt mondom neki: Nincs okod szomorúságra. Nézz csak bele a tükörbe! Igazán szépek lettünk! S ilyenkor a szorongás, ami rám telepszik és elnehezíti a mellkasomat, felenged. Ha pedig nem, akkor bepattanok az autóba, elmegyek Karcsi papáékhoz, lehajtom a fejem nagyszüleim ölébe, és hagyom, hadd mondogassák, hogy szép vagyok!
– Ki végezte el nálad ezeket a beavatkozásokat?
– Először nem az orvos.
– Nem féltél, hogy baj lehet belőle?
– Tapasztalatlan voltam. Később találtam egy orosz lányt az interneten, akinek tetszettek a munkái. Belájkoltam, ő pedig üzenetben visszaírt.
– Ez bevált módszer az Instagramon?
– Gondolom, ki tudja szúrni a potenciális klienseit. Egy pozsonyi címre járok, az ajtón nagy betűkkel fel van tüntetve, hogy „Dr.”. Ebből következtetek arra, hogy a lánynak foglalkozásdoktori címe van. Jól járt velem egyébként. (Mosolyog.) Egyezik a véleményünk arról, hogy mi a szép. A botoxkezelésre először nemet mondott, korainak ítélte, én pedig próbáltam kézzel-lábbal meggyőzni. Amúgy hidratáló, regeneráló skinboosterkezeléseket is igénybe veszek, ezek javítják a bőrminőséget. Ebből adódik össze az a hatás, ami most visszaköszön a tükörből. Mindig erős volt bennem a nőies megjelenés iránti vágy. Anya kis koromban többször rajtakapott, hogy keménypapírt ragasztok a körmeimre, hogy hosszabbak legyenek.
– Kértük, hogy hozzál magaddal egy régebbi fényképet magadról. Nem hoztál. Miért?
– Kértem anyát, keressen egyet, de papírkép volt. Nem tetszett.
– Arányos testalkatú, sudár lány vagy. Miért adtad a fejed erre a sok átalakításra? Elárulnád, hogy mi nem tetszett magadon?
– Tizenöt éves koromban lett Instagramom, és onnantól kezdve az algoritmus kéretlen zúdította rám a tökéletesnél tökéletesebb lányok filterezett képeit. Nagy sokk volt számomra. Az én fejemben egy eléggé eltorzult Barbie-kép él arról, hogy hogyan kell kinéznie egy fiatal lánynak. A családban egyik mamám sem festi magát, anya sem, ők természetesek, mint a reggeli harmat. Én viszont egyre több tökéletlenséget fedeztem fel magamon. Ott volt a fura, foszlós kalácsra emlékeztető orrcsúcsom, de a számmal sem voltam elégedett. A „nagy átalakításom” történetét ide tudom visszavezetni. Láttam a megszerkesztett képeket, s amikor a tükörbe néztem, nem értettem, hogy én miért vagyok ilyen tökéletlen. Csúnyának éreztem magamat, és egy idő után már az sem számított, hogy anya naponta elmondta: Kicsim, te nagyon szép vagy! Nem, anya, az a lány itt a képernyőn sokkal szebb, neki esztétikusabb az arca! Hiába tudtam az agyammal, hogy neki minden vonása megszerkesztett, nem segített. Átestem a ló túloldalára. Előbb jött a filter, aztán a szike.
„Nem láttam magamat elég szépnek, elég szerethetőnek. Mára már nem ezt gondolom. Azzá lettem, amivé akartam lenni. Többet nem változtatnék magamon, mert az már nem én lennék.”
– Ha mindenki plasztikáztatna, akkor minden nő egyforma lenne. Ez nem riaszt vissza?
– Három évvel ezelőtt még az állvonal-kontúrozás ment hialuronsavval, a pici orr, nagy száj, a Bambi-őzikeszemek, a magasan ívelt szemöldök, a hosszú haj. Senki nem mondta el nekem, hogy ezektől még nem fognak jobban szeretni, nem leszek értékesebb ember.
– Ha megmondták volna, akkor elhiszed?
– Nem. Olyan ez, mint a pocsolya: hiába mondja az anya a gyermekének, hogy ne lépj bele, mert sáros leszel, a gyerek belelép.
– Fiatal korod ellenére nagyon tájékozott vagy az esztétikai kezelések területén. Hogyan tettél szert erre a tudásra?
– Minden elém kerülő infót átstudíroztam. Az én generációm az első, amelyik teljes szabadságot kapott a közösségi médiát illetően. Korlátok nélkül bármire rákereshetünk, mélyre áshatunk.
– Honnan tudod, hogy nem fals információt kapsz?
– Ha egy amerikai esztétikai orvos véleményét összevetem egy kanadai orvoséval, akinek szintén tekintélyes követőszáma van, s elismert klinikája, és mindketten ugyanazt mondják, akkor nem nyúlhatok mellé.
– Az előbb azt mondtad, hogy átestél a ló túloldalára. Ez mit jelent?
– Az elején hatalmas műszempillám volt, és a legvilágosabbra, szinte fehérre szőkíttettem a hajamat. Azt gondoltam, hogy semmi nem jó rajtam.
– Mikor került fel az orrod a „nagy átalakítás” listára?
– A legelső volt a listán. (Megint mosolyog). Tavaly csináltattam meg. Az egyik legjobb orrsebészt, Kárász Tamás doktor urat választottam Budapestről. Határozott elképzeléssel, a kezemben képpel érkeztem hozzá. Ő rápillantott, és azt mondta, ez a pisze orrforma nem illik az arcomhoz. A végén igazat adtam neki.
– Miből fedezed a szépségkorrekciós eljárásokat?
– Spórolok. Kaptam egy nagyobb összeget a nagyszülőktől, amikor leérettségiztem. Az egyetem mellett teljes munkidőben asszisztensként dolgozom, s félrerakom a pénzt. Sok kicsi sokra megy. A barátomtól is praktikus ajándékokat kérek. Ám nem csupán ezen múlik a szépség.
– Hanem?
– Az sem mindegy, hogy mit eszünk vagy mozgunk-e eleget. Ha valaki finomított szénhidrátot reggelizik meg vacsorázik, és növényi olajokat használ, annak meggyűlik a baja a bőrével.
– Tornaterembe is jársz?
– Munka közben sokat lépcsőzöm. Viszont erősítő edzéseket végzek fenékre, combra és vádlira. A barátom segít a gyakorlatok összeállításában.
– A tudatos táplálkozást kitől tanultad? Egészséggurukat követsz?
– Ürögi mamáéktól. A mai napig a fülemben van, hogyan tanítottak gyerekkoromban: „Bogi, a palackozott vizet felejtsd el, mikroműanyaggal szennyezett.” Igyekszem elkerülni a módosított élelmiszereket, és csak természetes ételeket eszem. Nem veszem meg a gyümölcsöt azért, mert akciós. Inkább a piacra megyek, ahol olyan zöldséget és gyümölcsöt keresek, amelyik nem tartalmaz peszticidet. A házi csibét a barátom szerzi be. A mamáktól sok trükköt megtanultam: például elég, ha edzés előtt himalájai sót meg mézet eszem, az pörgetni fog. Ám a mamáék nálamnál ezerszer jobban csinálják az egészségtudatosságot, én még csak kisinas vagyok. Amúgy hétvégente én főzök magamnak, persze csak egyszerű tésztás-zöldséges ételeket, humuszt répával, mert az igazi szuperélelmiszer. Anya pártfogolja a hobbimat. Néha azt gondolom, az is elég, ha reggelire eszem egy főtt házi tojást kovászolt kenyérrel, tisztított vajjal, egy kis sóval.
– S honnan veszed a tisztított vajat? Mert azt elkészíteni elég macerás.
– A DM-ben veszek ghít. A délelőtti nasim általában datolya, mogyoróvaj és étcsokoládé. Édesanyám nemrégiben vett egy családi házat Várkonyon. Az elején medencés álmokat dédelgetett, de helyette inkább beszereztünk egy magaságyást. Nem kell díszfa, zöldségek kellenek! – győzködtem anyát. Ma pedig már gyümölcsfákról álmodunk, fermentálásról, s már van lestyánunk, rozmaringunk, kakukkfüvünk.
Szeretnék majd olyan életet építeni magamnak, hogy megnyugvást leljek benne. Minden napomat úgy szeretném alakítani, hogy legyen mit felsorolnom a nap végén, amikor összegzem, hogy miért vagyok hálás.
– Beszéljünk még egy kicsit arról a sok tökéletlenségről, amit felfedeztél magadon. Ez nem függ össze azzal, hogy elváltak a szüleid?
– Anya nagyon félt. Most is azzal engedett el, hogy ilyesmiről ne beszéljek. Nyilvánvaló, hogy minden gyermek ragaszkodik a szüleihez. Nekem is fájt, amikor megtörtént a válás. Kevesebb figyelmet kaptam az apukámtól, igen. S azóta már rájöttem, hogy ezt a hiányzó figyelmet akartam mások pillantásaiból begyűjteni. Milyen szép lány! Azt akartam, hogy ez sugározzon a felém irányuló tekintetekből. Nők, férfiak, gyerekek, idősek elismerését akartam kivívni.
– Gondolod, hogy amikor a külsődnek adóznak elismeréssel, akkor a bensődet is látják?
– Még a hozzám közel álló emberek sem tudják, hogy van egy belső világom, ami százszor érdekesebb, mint a szájceruzával csúcsívesre húzott Cupido-ajkam. Gyermekként azt hisszük, hogy akit szeretünk, legyen az apa, barát, az majd örökké mellettünk marad. S amikor eltűnik mellőlünk, akkor magunkat hibáztatjuk. Nem voltunk elég jók, nem voltunk elegek ahhoz, hogy az a valaki velünk maradjon. Sok lelki egészséggel foglalkozó könyvet elolvastam, s rájöttem, hogy a belsőgyermek-gyakorlatok talán segíthetnek rajtam. A mai napig a szemem előtt van az a kislány, aki voltam: kerek szem, hosszú barna haj, kettő copf. Nagyot lélegzem, becsukom a szemem, és az ölembe ültetem a kis Bogit. Elbeszélgetek vele, hogy mi fáj neki, hogy érzi magát, beszéltetem, ezzel próbálom gyógyítgatni. Ilyenkor eszembe jut egy-két jelenet, beszólások az iskolából, amelyek annak idején fájtak. Amikor sminkelek vagy fésülöm a hajamat, sokszor akkor is magam mellé ültetem a kicsi Bogit, és azt mondom neki, hogy: Látod, látod, milyen nagyon szépek lettünk! Ne szomorkodjunk!
– Beszélsz erről valakinek?
– Nem kell beszélnem, mert a nagyszülők tudják, hogy mennyire vágyom a szeretetre. S rengeteg szeretetet kapok. Anya édesapjával, Karcsi papámmal egy munkahelyen dolgozunk. Egyke unoka vagyok felőlük. Ő minden reggel, amikor találkozunk, elmondja: te vagy a legszebb, Bogi, nem kérdés! A legokosabb, legaranyosabb, a legtökéletesebb. Úgy vagy szép, ahogy vagy! Mikor úgy érzem, hogy semmit nem érek – ilyen hangulatai mindenkinek vannak –, akkor csak elmegyek hozzájuk, és mindig elmondja, hogy: te vagy nekem az egész világ. Nekem van a legszebb unokám!
– Hogyan szeretnél élni, amikor nagy leszel? Amikor például már minden iskolát elvégeztél, ami a hasznodra lehet?
– Szerintem mi, emberek arra születtünk, hogy szeressünk, hogy kertészkedjünk, normális ételeket együnk, és sokkal kevesebbet dolgozzunk, mint manapság dolgozunk. És ne stresszeljünk annyit! Valami nagyon félrement azzal, amikor elhittük, hogy akkor vagyunk csak értékesek, ha valami megfoghatót le tudunk tenni az asztalra. Például ami miatt néha én is szomorkodom, az se megfogható, mégis létezik.
– Milyen párkapcsolatot képzelsz el magadnak?
– Egyenlőt. A mostani párom engedi, hogy virágozzak, és megvéd! Úgy kezel engem, mint egy rózsát. De azért nem rak búra alá, mint A szépség és szörnyetegben a szörnyeteg az örökrózsát. Őszintén megmondja, ha valami baj van velem, vagy kíméletlen voltam másokkal.
Kislánykoromban mindig olyan férfiról álmodtam, mint amilyen a papa, aki a mai napig megsimogatja a mamát, és azt mondja neki: Szia, drágám! Különben egy ideig azt gondoltam, hogy pszichológiát fogok tanulni, hogy boldogabbá tegyem az embereket. Aztán lemondtam róla.
– Akkor most csak egy páciensed van. A kicsi Bogi. Mi a legnagyobb tanulság, amit az eddigi élettapasztalataidból megtanultál?
– Ne ítélj, hogy ne ítéltess! Ne annak alapján ítéljünk meg másokat, hogy hogyan néznek ki. Sosem tudhatjuk, hogy amit látunk, az a valódi ember, vagy csak egy álarc, amit páncélként visel, hogy elrejtse mögé a fájdalmait.
A karbon peeling és a skinbooster
Bogi a téli időszakban karbon peeling kezelést (Hollywood-kezelésnek is nevezik) vesz igénybe: ez egy fájdalommentes eljárás a fáradt, színtelen bőrre, aknékra és hegekre. A bőrre felvitt aktív szénmaszk elnyeli a faggyút és a szennyeződéseket, a lézerfény találkozik a szénrészecskékkel, mire azok robbanásszerűen kitisztítják és összehúzzák a pórusokat. A skinbooster kezelések során mikrotűvel vitaminokat juttatnak az arcbőr mélyebb rétegeibe. Ettől szép és tömör Bogi bőrképe.
Hogyan befolyásolja az Instagram az önképet?
- Instagram face – A megjelenést az erős smink, a szűrők vagy az esztétikai beavatkozások alakítják ki (telt ajak, sima bőr, hangsúlyos arccsont).
- iPhone face – Az iPhone kamerája, a közösségi médiás esztétika miatt sok ember arca hasonló hatást kelt a képeken. Az Insta-arc és ez között nincs éles határ, s mindkettőt az egységes, idealizált online megjelenésre használják.
Kovács Viktória, Nagyvendégi Éva
