Szlovénia ma „bezzegországnak” számít számunkra. Jó időben kiugrottak a jugoszláv államszövetségből (még 1991-ben), s így szerencsésen kimaradtak a jugoszláv háborúból. Utána soha nem látott, hallott módon szárnyalni kezdtek gazdaságilag. Mi, persze, elsősorban a szemét miatt mentünk oda, mert ebben is mindenki előtt járnak. Tíz éve kezdtek a szelektív hulladékgyűjtésbe és -hasznosításba. Valamit nagyon jól csinálhattak, mert mára húsz évvel előbbre tartanak a témában, mint mi. Az elején elmesélték: azért nem volt ez egy könnyű menet. Sok vargabetűbe került, mire a mostani állapotig eljutottak. Épp ezért tanulhatunk tőlük, hogy mi ne kövessük el ugyanazokat a hibákat. 

02_110.jpg
Kerékpározni jó!

Szlovéniában minden régió rendelkezik saját hulladéklerakó udvarral. Ide gyűjtik be a szelektált szemetet, továbbá egy újrafelhasználási központ is található itt, ami egyben bazárként is funkcionál. Használt, de jó állapotban lévő bútorokat, működő mosógépeket kínálnak eladásra, potom áron. Van itt síléc, görkorcsolya, csészék, kenyérpirító, székek, evőeszközök… Akár egy helyre kis romkocsmát is be lehetne rendezni egy szlovén módra végzett lomtalanítás végtermékeiből (lásd a pipec kis festményt)... Ami az egyiknek megunt kacat, az másnak kincs lehet. Bárki leadhatja a felesleges hűtőjét a hulladéklerakó bazárjában. Az árusításból befolyt pénzt pedig visszaforgatják az üzemeltetésbe.

07_38.jpg
Szlovéniában magyarok is élnek. Mint megtudjuk, a magyar falvakban nincs ekkora rend, a mentalitás miatt. A magyarok kevésbé szabálykövetők...

03_98.jpg
Ami valakinek kacat, az másnak kincset ér

A hulladéklerakóban mindent szelektálnak. Külön gyűjtik az üveget, a papírt, a műanyagot, a veszélyes hulladékot és a komposztálásra szánt zöld- és konyhai hulladékot. A vidéki háztartások persze maguk is komposztálnak. (Ebből van ám a jó termőtalaj!) A városokban a kihelyezett szelektív hulladéktárolók mellett közösségi komposztáló is található! Az önkormányzatok rendszeresen összegyűjtik a szelektív hulladékot. Aki szelektál, az kevesebb szemétdíjat fizet. A felesleget a hulladéklerakó udvarokba viszik – csekély térítés fejében. 

04_77.jpg
A hulladékgyűjtő udvar a zöld tájban található, szinte kellemes itt bóklászni

08_25.jpg
Az újrafelhasználási központ: Lemérik, ki mennyi hulladékot hozott. Az úriember már a mérés után van, és a zacskóját üríti

05_64.jpg
Aki nem szelektál, az több hulladékadót fizet

A kapunál lemérik az „árut“. Itt ugyanis jól fialó üzlet a szemét, aminek minden része aranyat ér. A hulladékot úgy kezelik, mint nyersanyagot, amely újrahasznosítható. Ami pedig nem, az később a szemétégetőkbe kerül. (Pontosabban: az osztrák szemétégetőkbe.) „Ez azonban csak az összhulladék tíz százaléka“, mesélték nekünk az illetékesek. Szóval, jól ki van ez találva. 

06_47.jpg
A zöldhulladék komposztálásra vár

 A szlovének rendszerető nép, vasárnap templomba jár, az udvart pedig rendben tartja. A fészerben fent szalma van, alul a gépek. És a tájban olyan csönd van, hogy még azt is halljuk, hogyan nő a fű.

01_102.jpg
Rendes fészer mezőgazdasági gépekkel

szlovenin.jpg

NEM ZSINÓRBAN ÉPÍTKEZNEK
Ilyen szép tájak találhatók Szlovénia közepén! Itt a falvakat egész máshogy kell elképzelni, mint nálunk: a házak távol állnak egymástól, körülöttünk azonban még a fűszál is vigyázban áll. Nincs bürokrácia, a polgárok fegyelmezett adófizetők, akik betartják a szabályokat. 15-20 falu alkot egy régiót, de csupán egy vezetőjük van. Vidéken is van minden, ami a finom élethez kell. Csokimanufaktúra, kézműves serfőzde, gyógylikőr-manufaktúra, szezonális ételekkel szolgáló jó vendéglők, csodás kolostorok, melyekben szinte tapintható a csönd – és finom levegő, amit a biciklis turisták szinte harapnak. És persze szemétlerakó udvarok, ezeket szemrevételezték a csallóközi polgármesterek Rogaška Slatina (ez egy híres fürdőváros) környékén. Lapunk fotósa, Dömötör Ede is velük tartott.

web-bannerek-hirlevel-01_6.jpg