Ma már nevünket kedvünk szerint megváltoztathatjuk. Pedig egyáltalán nem mindegy hogyan hívnak bennünket. Nomen est omen. A név kötelez!

Hogyan írjuk a nevünket? Olyan nép vagyunk, ahol ez kérdés lehet. Kell-e az -ová vagy hanyagolható?

nevek-illusztracio.jpg

Erzsébet vagy Alžbeta?

Ma már csak a középkorosztály és az idősebb korosztály viseli férje teljes nevét. Bemutatkozást követően nehezen lehet jól szólítani Németh Bélánét. Béláné, esetleg Némethné? És hol a nő, aki a név mögött van? A „Hogy szólíthatom?” kérdést követően azért kiderül, hogy Erzsébet. A hivatalos dokumentumaiban viszont Alžbeta Némethová szerepel. Aztán hol magyarosan, hol szlovákosan használja a nevét, mert maga sem tudja, hogy mi a helyes. Előfizetőink gyakran két vagy három különböző nevet adnak meg, mást írnak az előfizetési szelvényre (Kissné Szalay Katalin), mást a csekkre (Katarína Kissova), sőt, reklamálás esetén egy harmadik néven jelentkeznek be (Kissová Gyöngyi). Ez az itteni magyarság egyik nyűge.

Azonosulás

A nevem sokáig Kristína Andová volt, ugyanis a rendszerváltás előtt államnyelven anyakönyvezték a neveket. Az öcsém, aki a kilencvenes évek szülöttje, már hivatalosan is a Tamás nevet használja. Bár slendriánok a hivatalok, és sokszor ahelyett, hogy megnéznék a személyigazolványt, elszlovákosítják a nevét.

Én úgy terveztem, hogy a házasságkötésem előtt magyarosíttatom a nevem. Jóval a kitűzött nap előtt ellátogattam a városi anyakönyvi hivatalba, ahol annak idején kiállították a születési dokumentumomat. Kiderült, hogy elég, ha az esküvő előtt egy héttel kitöltöm a vonatkozó nyomtatványt, megvárásra bejegyzik a nevem új formáját. Így lettem öt euró illeték ellenében Kristína Andovából Ando Krisztina.

Régen a név fontos volt, nem volt mindegy, hogy valakit Szapolyainak vagy Jobbágynak hívnak. A szocializmussal ez eltűnt, szürke massza lettünk, a név már nem volt fontos. Ennek folyamodványa ez a közömbösség és összevisszaság névügyben.

A házassággal pedig felvettem a férjem nevét, mellette meghagytam a lánykori nevem is. Az esküvőt követően a házassági levéllel a kezemben elindultam a rendőrségre, hogy kiváltsam az új igazolványaimat: ezeken már Mišák Ando Krisztinaként szerepelt a nevem. Azóta eltelt két év, a futár párszor megtévedt.

A szlovákok ugyanis még mindig nem szokták meg, hogy egy nő nem attól nő, hogy -ovával végződik a neve. A minap a férjem vette át a csomagomat. A futár készségesen megkérdezte tőle, hogy „Ön Mišák Ando Krisztián?” „Ilyen nevű illető itt nem lakik. Biztosan a feleségemre gondolt” – válaszolta a férjem. A futár zavarba jött, ránézett a csomagra, rájött, hogy rosszul olvashatta le a nevet. A végén elnézést kért.

Anyukám adta a nevem!

Lívia barátnőm elmesélte, hogy igazából semmi köze a Szabó névhez, nincs is Szabó nevezetű rokona. Igazából ő Halász születésű, de a szülei fiatalon elváltak. Édesanyja pár évvel később újra férjhez ment, felvette a Szabó nevet, és a lánya vezetéknevét is átíratta Szabóra, úgymond „ne lógjon ki a sorból”. (Fura néha a női logika, nehéz benne rációt keresni.) Ám ez a házasság is tiszavirág-életű volt: viszont anya és lánya a mai napig viseli a Szabó úr nevét. Az édesanya Szabó néven doktorált le, emiatt ragaszkodott a névhez. Barátnőm viszont bevallotta, hogy bárkinek odaadná a nevét, csak már vigye (ezért alig várja, hogy párja megkérje a kezét). Nevéhez ugyanis nincs semmi köze – reméljük, sorsához annál több lesz. A szólás szerint ugyanis „A neved a végzeted!”: a név figyelmeztet arra a jóra vagy a rosszra, ami veled történhet. 

hirlevel_web_banner_2_382.jpg

Névváltoztatás

Ha azt gondoljuk, hogy a 21. században a nő bármikor visszaveheti a lánykori nevét, akkor nagyot tévedünk. Legalábbis Szlovákiában erre vonatkozólag fura szabályok vannak kőbe vésve.

Egyszerűbb esetek
Ha sima névváltoztatásról van szó – külföldi keresztnevet szeretnénk szlovákosítani vagy a szlovák keresztnevet magyarosítani, például a Zuzanát Zsuzsannára változtatni –, akkor ahhoz az anyakönyvi hivatalhoz fordulhatunk, ahol kiállították a születési bizonyítványunkat. Vezetéknév esetében törvény van a nyelvi kisebbségek nevének a helyesírására, tehát élhetünk jogunkkal, és könnyedén anyakönyveztethetünk Kováčból Kovácsra. Ez ugyanúgy vonatkozik az -ovátalanításra is. Ha egy gyermeket jogerősen örökbe fogadnak, ő is felveheti örökbe fogadó szülei nevét. A szivárványos világot is törvénybe iktatták: a nemváltoztató műtét után átválthatunk női vagy férfinévre. Házasság esetén a feleség vagy a férj felveheti egymás nevét. Itt három variáns is van.

  • Vagy az egyik házastárs vezetéknevét fogják mindketten használni. Tradicionálisan többnyire a nő hagyja el a lánykori vezetéknevét, de előfordul, hogy a férfi vált, ha dehonesztáló jelentésű neve van (Mocskos, Geczi, Bugyi).
  • Vagy a házastársak a saját vezetéknevüket használják továbbra is.
  • A harmadik verzió pedig: közösen használják az egyik házastárs vezetéknevét, mellette a másik fél meghagyja a sajátját is. Az utóbbi időben ez igen divatos, a nő meghagyja a lánykori nevét, de elé felveszi a férje vezetéknevét is. (Ezzel diszkréten jelzi, hogy ő már elkelt.)

Ha pedig kenyértörésre kerül sor, akkor is van választás. A válást követően a nő visszaveheti az előző nevét vagy a lánykori nevét, erre – miután a válás jogerőre emelkedik – 3 hónapig nem kell külön engedély, illetve „akciósan”, 5 euróért visszavásárolhatjuk a nevünket. Ha letelik a három hónap, utána már 100 eurós illetéket kell fizetni a névváltoztatásért.

A nevekkel foglalkozó törvény azt is kimondja, hogy gyermeknek nem adhatnak csúfolódó, gyalázó jelentésű keresztnevet. Továbbá az újszülött nem viselheti a már meglévő testvér első nevét, illetve fiúgyermek nem kaphat lánynevet és fordítva. A gyermek legfeljebb három keresztnevet viselhet, és nem többet.

Aki megküzdött a nevéért!

Mayer Ingrid (45, Dunaszerdahely) tanító a speciális iskolában. Három éve költözött haza szülővárosába. Elmondhatja magáról, hogy kétszer is hozzáment ugyanahhoz az emberhez.

– 1996-ban szerelemből mentem férjhez. Az összetartozás jegyében, annak rendje és módja szerint felvettem a férjem nevét, de magyaros formában. Így lettem Rácz Ingrid. Kisvártatva megszületett a fiunk, de a házasságunk másfél év után válással végződött. Már akkor is baj volt a nevemmel, mert a bírónő kérdőn nézett rám: Miért nem Ráczová a nevem? A válást követően az exférjem hazaköltözött Szepsibe. Hat hónapig külön éltünk, majd úgy döntöttem, hogy adjunk egy második esélyt magunknak. Rendeztük itthon a dolgainkat, és a kisfiunkkal elköltöztünk Szepsibe. Hét évvel később, 2003-ban ismét gyermeket vártunk, s a párommal elhatároztuk, hogy összeházasodunk: így mentem férjhez másodszor is ugyanahhoz az emberhez. Ekkor már, ugye, Rácz voltam, de szerettem volna mellé visszavenni a lánykori nevemet, a Mayert. Ám az erről szóló törvény csak júniusban lépett érvénybe, így a névújításról lecsúsztam.

– 2017-ben aztán véglegesen szétment a házasságunk, és igazából ezzel kezdődött a kalamajkám. Szlovákiában még mindig a 1993-as törvények alapján döntenek, melyek a szellemükben patriarchális állapotokat konzerválnak. Három hónapom volt arra, hogy illeték befizetése nélkül visszavegyem a lánykori vezetéknevemet. Hazautaztam Dunaszerdahelyre, elmentem az anyakönyvi hivatalba, és kértem egy új születési kivonatot: a lánykori vezetéknevemet szerettem volna magyarosíttatni. Ezt megvárásra elkészítették, 5 eurót fizettem az -ovátalanításért. A születési kivonattal aztán elmentem a szepsi anyakönyvi hivatalba, ott viszont közölték velem: nem vehetem „csak úgy” vissza a születési nevemet.

mayer-ingrid-kezdo.jpg
Mayer Ingrid

– A törvény betűje nem hajlítható. Kimondja, hogy csak az előző nevet lehet visszavenni. Ez pedig nem minden esetben a születési név – ahogy nálam sem, mert a Rácz volt az! Ha mást akarok, kilincseljek a járási hivatalnál. Így elmentem Kassára, ahol megtudtam, hogy azzal a feltétellel vehetem vissza a lánykori nevemet, ha írok egy tetszetős indoklást. Hiába mondtam, hogy esetem világos, mint a nap, érzelmi okok késztetnek a névcserére – az illetékes bizottság előtt ez az érv nem állta meg a helyét. Hiába magyaráztam jobbról-balról, hogy csak a saját nevemet szeretném vissza. Végül a helyi ügyintézőt lekenyereztem egy doboz bonbonnal, és megkértem, hogy írjon be valami meggyőző érvet. Emellett kifizettem a 100 eurós illetéket.

– Egy hónap múlva megkaptam a határozatot, hogy elfogadták kérvényemet – hogy mivel győztem meg őket, ma sem tudom! A levélben viszont az -ovás alak, a Mayerová szerepelt. Mikor felhívtam őket, azzal indokolták a döntést, hogy aki Szlovákiában lánynak születik, az automatikusan megkapja az -ová toldalékot. Így újra nyakamba vettem a várost: újabb születési bizonyítvány, ismét 5 eurós illeték. Nem a pénz miatt emelem fel a szavam, hanem a méltatlan tortúrák miatt. A páromnak kijelentettem: akárhogy is lesz, a nevemet most már megtartom. Elég drágán adták! – meséli Ingrid.

Diszkriminálás?

Ingrid története tanulságként szolgál, hogy milyen maradványtörvények irányítják az életünket (így hívják azokat az elavult törvényeket, melyeket elfelejtettek újraírni). Egyrészt haladni akarunk a trendekkel, hiszen nemváltás után a jogalkotó könnyített eljárással lehetővé teszi a másik nem keresztnevének a felvételét. Továbbá születhet nálunk Jessica, Giovanni és Chiara (Magyarországon már a magyar helyesírás szabályai szerint kell leírni a Dzsesszika, a Dzsovanni és a Kiara nevet) – ám a nő csak az előző vezetéknevét veheti vissza. Az a nő, aki többször elválik, vagy megözvegyül, már nem kaphatja vissza a lánykori nevét.

Van, aki a gyerekekre való tekintettel megtartja az exe nevét, hogy közös vezetéknéven éljenek tovább. Sok nő az exét még a családi képekről is levagdossa, mégis haláláig viseli a nevét. A női logika a logika hiánya. Soha nem tudhatjuk, hogyan értelmezi a tényeket, saját úton halad.

Új név, új ember?

A nő, mikor új életet kezd vagy remél, rendezni szeretné a formális dolgait is. Sokakat visszatart, hogy névváltoztatás után le kell cserélni a hivatalos iratokat. De hisz akkor is igazolványcserét kell végrehajtani, ha megváltozik az állandó lakcímünk. Nem akkora macera az! Érdemes listát írni arról, hogy hol kell a változást bejelenteni. Először a rendőrségen: itt új személyigazolványt, jogosítványt, útlevelet kapunk. Ha ezzel megvagyunk, ildomos az egészségügyi biztosítóba is bejelentkezni, ők majd postán kiküldik az új kártyát. A bankban is új aláírási mintát kérnek. Ezek a legfontosabb helyek, ahol érdemes a névváltás után rendezni a dolgainkat. Ezután a biztosítókba (kötelező autóbiztosítás, lakás- és életbiztosítás stb.), az orvosokhoz (körzeti orvos, női orvos, szemész stb.) is illik bekopogtatni, hogy megváltozott a nevünk.

Anyai vagy apai vezetéknév?

Na, de folytassuk Ingrid történetét, amelyik még a névváltással nem ért véget. Kisebbik fia, Bálint, miután betöltötte a 18. életévét, elhatározta, hogy apai vezetékneve mellé felveszi édesanyja vezetéknevét (így lett volna Rácz Mayer Bálint). Kiderült, hogy a hazai törvények ezt nem engedik. Ingrid először a dunaszerdahelyi anyakönyvi hivatalnál érdeklődött, de onnan a járási hivatalba irányították. Ott viszont kurtán-furcsán lerendezték: Miket gondol, ő meg a fiai is! „Eszerint bárki bármilyen nevet felvehetne, egy embernek akár négy-öt vezetékneve is volna! Nahát! És mi lesz, ha egyszer a fiú megnősül? Akkor a feleségének három vezetékneve lesz?” – háborgott a járási ügyintéző.

Ingrid elképedt a kioktató, gúnyos válaszon, de nem igazán akarta elhinni, hogy az EU-tagállam Szlovákiában nem teszi lehetővé a törvény két vezetéknév használatát. Ezért felhívta a szepsi anyakönyvi hivatal készséges ügyintézőjét. Sajnos, ő sem tudott mást mondani, a gyermek sem születésekor, sem később nem kaphatja meg mindkét szülője vezetéknevét. Vagy az apai, vagy az anyai vezetéknevet viseli: szól a verdikt.

zrinyi-ilona-nev.jpg
Zrínyi Ilona fejedelemasszony nem vette fel a férje nevét. Saját jogán volt Valaki...

– Számomra hihetetlen, hogy Európa részei vagyunk, a törvénykezés mégis gyerekcipőben jár. Nem engedi, hogy önazonosak legyünk magunkkal, a nevünkkel – véleményezi a történteket Mayer Ingrid. Magyarországon például ezzel nincs gond. A magyar törvények lehetővé teszik, hogy a gyermek felvegye mindkét szülőjének a vezetéknevét. A Pulitzer-emlékdíjas újságíró, Vujity Tvrtko és házastársa, az egykori kosárlabdázó Zsolnay Gyöngyi gyermekei a Vujity-Zsolnay vezetéknevet kapták. Vagy vegyünk egy nyugati országot: egy belga barátomnak négy keresztneve van, viseli a keresztségben kapott nevét, nagymamája (!) és nagypapája keresztnevét és a keresztszülője nevét. Nomen est omen! A jelszó itt is annyi: A név kötelez!

Így lettem Sedláčekból Endrédi!

A komáromi születésű Stanislav Sedláček vegyes családból származik, de nevének ellenében teljesen magyar ember.

– Édesapám Csehországból származott, cseh ember volt. Én a cseh nyelvet elfelejtettem, mert a válás után édesapám nem tartotta velem a kapcsolatot. Magyar édesanyám nevelt, aki magyar iskolába íratott. Magyarul beszéltem, néptáncoltam a komáromi Hajósban, magyarul gondolkodtam és álmodtam. Igazság szerint egyáltalán nem voltam kibékülve a szláv nevemmel. Közben édesapámnak meggyűlt a baja a törvénnyel: és ekkor végleges elhatározásra jutottam.

1993-ban, mikor betöltöttem a 18. életévemet, eldöntöttem, hogy felveszem édesanyám lánykori vezetéknevét. Ez volt a Wenth. Ellenben akkor még bonyolult volt az ügyintézés, és drága a névcsere. Így félretettem a dolgot.

–2002-ben megházasodtam, a feleségem neve Endrédi volt: a név nagyon megtetszett, és ő is beleegyezett, hogy felvegyem. Így a születendő lányunk már Endrédi névvel látta meg a napvilágot. Minden jól alakult, és még illetéket sem kellett fizetni a névváltoztatásért – meséli el a történetét Stanislav. Sőt, még azt is elárulja, hogy kamaszként a keresztnévcserén is gondolkodott, de ezt aztán elvetette. Stanislav később elvált a nejétől, de a név, az Endrédi megmaradt. A tanulság: a nevek történelménél érdekesebb történelem kevés van, s pont ezért van szükség korszerű – szubjektivitást is figyelembe vevő – módosításokra a névtörvényben. Hiszen a nevünk ad azonosságot az életünknek!

Mozaikcsaládok

Ma már sok házasság végződik válással, ami a nevünket, de gyermekeink nevét is befolyásolja. Van, aki háromszor-négyszer is nevet vált életében. Viszont a másik oldalon: lehet egymás után több férfi vezetéknevével identifikálódni? Melyik tükrözi a mi személyiségünket, mindegyik vagy egyik sem? Érdemes ezeken a kérdéseken is elgondolkodni. Jó dolog persze, ha a nevünk tükrözi a személyiségünkben és a státuszunkban bekövetkező változásokat, de még jobb, ha nevünk nem futóhomok, és talpazatot ad az életünknek.

M. Ando Krisztina